Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-463

36 A nemzetgyűlés 463. ülése 1925'. évi novemberho lO-én^ keëden. kőzik, — aki tévedéseket még nem követett volna el. De ha valaki Hitlerben látja még akkor is, amikor a puccs nem sikerült, — két-három órára ugyan Münchenben sikerült, — Európa legnagyobb államférfiét Mussolini mellett, ez különösen meglepő. Én Mussolinit sem fogadom el nagy államférfiunak. . . (Kiss Menyhért : Pedig szociáldemokrata volt 1915-ben ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pikler Emil : Nagy államférfi, szerintem, csak az, aki demokratikus eszközökkel és az erkölcsi rendbe nem ütköző módon nagyot tud alkotni országa, népe számára. De amit Mussolini csinált, — hiszen nem akarok itt külpolitikai vitát provokálni és Mussoáni politikája fölött Ítéletet gyakorolni, — az a mi ideáljainknak nem felelt meg, és hiszem, hogy nemsokára el jön az idő, amikor meg fogjuk állapitani, hogy Mussolini is csak olyan sötét, kellemetlen emlék, mint amilyen Hitler. (Lendvaí István : Nagyon kellemetlen !) Ilyenek a viszonyok a magyar nemzetgyűlésen; a pártok közötti viszonyok homályosak. Az ellenzéknek az a része, amely megérdemli az »ellenzék« epitetont, tudatában van annak, nogy bármit mondjon, bármiért harcoljon itt. a nemzetgyűlésen, a túloldal ezt semmibe sem veszi. Pedig láthatja a t. tuloldai, hogyha mégis akad olyan momentum, hogy egyik vagy másik minister ur idehoz olyan törvényjavaslatot, amelynek szociális tendenciája van, amely tényleg alkalmas arra, hogy a bajokat enyhítse, akkor mi egészen jó fiuk vagyunk. A népjóléti minister urnák egyik törvényjavaslata a bányatársládáról itt nemcsak ellenkezés nélkül keresztülment, hanem Peyer Károly képviselőtársunk, ki pártunknak vezérszónoka volt ebben a kérdésben, clicsérőleg nyilatkozott erről a törvényjavaslatról, és jóllehet, hogy az nem ideális megoldása volt annak a problémának, amelyről szó volt, a szociáldemokrata párt nemcsak elfogadta, hanem nyomatékosan támogatta is itt a parlamentben. Nem akarunk tehát Tart pour l'art ellenzékiséget, hanem ellenzéki voltunk mellett is el tudjuk különiteni a konkolyt a búzától és ha a sok konkoly között egy buzaszemet találunk, azt kiragadjuk. Az ellenzék energiáit az sorvasztja leginkább, hogy az ellenzék tisztában van azzal, hogy ez a parlament már születésénél fogva sem alkalmas instrumentum arra, hogy a nép bajain segítsen ; az ellenzék tisztában van azzal, hogy erre csak egy olyan parlament alkalmas, amely az egyenlő, általános és titkos választójog alapján jön össze és épen ezért nem távolodik el a néptől és a nép szükségleteinek teljesitésétől. (Farkas Andor : Az 1920-iki ilyen volt ! — Szakács Andor : Na és? — Barthos Andor : Na és? Én is kérdem ! — Szakács Andor : És talán az ország tönkrement? A parlament tette tönkre?) T. Nemzetgyűlés ! Az 1920-iki parlament tényleg az általános, egyenlő és titkos választás alapján jött létre ! (Kiss Menyhért : Egyetlen becsületes választás volt Magyarországon ! •— Barthos Andor : Titkos volt, mit akar?) De az általános, titkos választójoghoz szükséges olyan választási eljárást is biztositani, hogy a választók elmehessenek szavazni. (Barthos Andor : Községenként volt a választás ! — Kabók Lajos : De nem engedték a községbe a jelöltet ! — Barthos Andor : Az nem igaz ! — Peyer Károly : Cservenkát ezért ölték meg ! — Barthos Andor : Nem igy történt ! Én megbuktam, mégis azt mondom, nem igaz !) De t. Nemzetgyűlés, még 1922-ben is megtörtént a következő eset : Szem- és fültanuja voltam egy Budapest melletti községben, Budakalászin, a pomázi kerületben annak, hogy a mi szavazóink közül egy sem tudott leszavazni, mert azt mondották, hogy csak este jöhetnek leszavazni a szociáldemokraták. Amikor pedig este eljöttek, azt mondotta a községi jegyző, hogy le van zárva a szavazás. (Barthos Andor: Ne tessék 1922-ről beszélni. 1920-ban titkos volt a szavazás ! — Peyer Károly : Akkor még különb dolgok történtek ! — Zaj.) Egészen bizonyos az, hogy külömb dolgok is történtek. Nem elégséges a titkos szavazás sem. (Barthos Andor : Ezzel teszik szürkévé beszédeiket, hogy ilyeneket mondanak !) Nagyon sajnálom, hogy 'Barthos Andor t. képviselőtársam tetszését nem tudom megnyerni, de nem is ambicionálom. (Peyer Károly : Próbálja meg !) Akárhogy forgatjuk ezt a kérdést, annyit csak meg fognak engedni az urak, hogy azok is, akik az általános, egyenlő és titkos választás ellen vannak, azzal mentegetik magukat, hogy csak pillanatnyilag vannak ellene, mert elkövetkezik egy olyan idő, amikor törvényerőre lehet azt emelni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kiss Menyhért : Most ezt mondják, de három évvel ezelőtt valamennyien mellette voltak !) Olvasunk nap-nap után Ítéleteket, amelyekben újságírókat és népgyűlési szónokokat a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség miatt évekre és sokmilliós pénzbüntetésekre Ítélnek. Nem tudom, de mint szocialista ugy érzem, hogy a magyar nemzet megbecsülése ellen súlyosabb bűnt nem lehet elkövetni, mint azt, ha ugy kvalifikálom annak nagy részét, hogy az éretlen arra, hogy a többi európai államban szokásos demokratikus választójog alapján fejezhesse ki politikai akasatát. A magyar nép van olyan érett, mint a jugoszláv, a szerb, a török, k'.szen már Törökországban is parlamenti sendszer van, amióta köztársaság lett. Ott is általános egyenlő titkos választójog van, sőt az analfabéták is szavazhatnak, az Amerikai Egyesült-Államokban is szavazhatnak az analfabéták, és még Olaszországban is igy van ez, Mussolini uralma mellett. Olaszországban bármilyen erőszakos az uralom, nem törölték el a választójogi törvényből azt, hogy analfabéták is szavazhatnak. Mi nagyon szerények vagyunk, mi nem kívánunk még ennyit sem, jóllehet jogosnak tartanok az analfabéták számára is a választójogot, hiszen az analfabéták nem tehetnek róla, hogy azok maradtak, az állam bűne az is, hogy egyáltalában analfabéták vannak, és nem az analfabétákat kell megbüntetni a politikai jogok megvonása által. Mi már kompromisszumot kötünk saját lelkiismeretünkkel, amikor megelégszünk az irni-olvasni tudás követelményeivel, de aki irniolvasni tud és megérti az írott szót, annak meg kell adni a kvalifikációt. A magyar nemzet megbecsülése ellen a legsúlyosabb vétket azok követték el, akik a legutóbbi választójogi törvényjavaslatot megszövegezték és azok is, akik megszavazták. (Rothenstein Mór : És ma védiK ! — Kiss Menyhért : A kormánynak önmaga ellen kellene feljelentést tenni !) A ministerelnök ur, ha külföldön van, gyönyörűen tud beszélni. (Éhn Kálmán : Itthon is 1 — Rothenstein Mór : Beszélni itt is nagyszerűen tud, de cselekedni nem !) Értesüléseim vannak arról, hogy Génuában együtt vacsorázott Csicserin népbiztossal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Állandó zaj bal/elől. -— Tankovics János : Miért fáj a maguk feje miértünk? — Kiss Menyhért : Akkor miért tartóztatták le Vágit?) Pikler Emil: Quod licet Jovi, non licet bovi. Ahol a ministerelnök ur a külföldön megfordult, nagyon megkedveltette magát, mert olyan demokratikus kijelentéseket tett, jól beszélvén a külföldi nyelveket, hogy olyan hatást tudott ezáltal kiváltani, hogy külföldön még saját elvtársaink is csodálkoztak, hogyan lehet az, hogy egy ilyen européer, ilyen művelt ember, aki demokratának