Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-469
 nemzetgyűlés 469. ülése 1925. évi november hó 19-én, csütörtökön. 305 Ha én és barátaim azt kémleljük, hogy ezt a kérdést hogy tudjuk ma ugy megoldani, (Halász Móric : Napirenden tartani !) hogy az emberöltő időszakát rövidebbé tegyük és ezáltal a termelés bizonyosságát idézzük elő Magyarországon mindenféle vonatkozásban, — mert ez nekünk hazafiúi kötelességünk és emberi átnézetünkkel azonos irányú, -— akkor méltányolják önök ezt a mi elhatározásunkat, elgondolásunkat, mert higyjék el, hogy az idő nem reánk fog cáfolni, hanem önökre fog rácáfolni, ha ezt a kérdést becsületesen, a nép hite és akarása s a földrendezési törvényekben foglalt rendelkezések intenciói szerint meg nem oldották. (Halász Mórié : Itt nem csak a nép akarata, hanem az ország érdeke is döntő ! — Klárik Ferenc : A nép akarata és az ország érdeke egy és ugyanaz ! — Baross János : Az nem lehet ellentétes ! — Halász Móric : Ebben az esetben igen ! •— Baross János : A történelem szava velünk van !) Nem akarok most ebbe a kérdésbe belemenni. Nagyon távoli terület az, t. képviselőtársam, vájjon az országnak az-e az érdeke, hogy egynehány vagyonos ember legyen az országban és nagyon sok vagyontalan, vagy pedig az, hogy normális vagyonátlag képződjék ki. E kérdés felett most t. képviselőtársammal nem vitatkozom, annyival kevésbbé, mert bizonyos vagyok abban, hogy ebben a kérdésben közöttünk lényeges különbségek állanak fenn. (Halász Móric : Valószinü !) A földbirtokreform nem jutott nyugvópontra Magyarországon sem, bármennyire hiszik önök azt, hogy a december 7-iki terminussal a meghosszabbítás kérdése elintéztetett. Minthogy a a napokban felvetődött ennek a december 7-iki terminusnak a kérdése, mint olyasmi, amire az ellenzék egyedüli, vagy kizárólagos kivánsága irányul, ennélfogva én csak az egy szóval fogom ezt a kérdést elintézni, hogy a december 7-iki terminus nem gyakorlati jelentőségű kérdés. Mi a december 7-iki terminus kérdésével soha nem is foglalkoztunk, mint olyannal, amelyet egyedüli kivánalom gyanánt állítanának fel a földrendezés kérdésében, vagy egyáltalában kivánalom gyanánt állítanának fel, és a földmiveJésügyi minister urnák tegnap az értekezleten tett kijelentései bennünket tökéletesen megnyugtatnak a december 7-iki terminust illetőleg. Ha a földmivelésügyi minister ur, amint hiszem is, —nincs is okom az ellenkezőjét feltételezni — teljes jóakarattal megteszi azokat az intézkedéseket, amelyeket tegnapi kijelentéseiben tudomásunkra adott, eszünk ágában sincs, hogy a december 7-iki terminus meghosszabbítása iránt akár csak egy lépést is tegyünk. De nem ez a kérdés lényege. A kérdés g3 T ökere sokkal mélyebben fekszik : hogy a földrendezéssel kapcsolatosan megtétetnek-e azok a lépések, amelyek még feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egy emberöltőnél sokkal rövidebb idő alatt nyugvópontra tudjuk hozni ezt a kérdést. Az a kérdés, vájjon azok a szociális feladatok, amelyek Magyarországon a helyesebb birtokmegoszlást akarják előidézni, meg fognak-e oldatni olyan mértékben, amilyen mértékben ez abban a törvényben megígértetett és amilyen mértékben elvárja a magyar intelligencia becsületességétől ennek az országnak földmiveléssel foglalkozó népe. (Ugy van ! a baloldalon. — Halász Mórié : Nem fizet senki ! — Zaj.) T. képviselőtársam egy nagyon jó ürügyet adott nekem ebben a pillanatban, amikor azt mondta, hogy nem fizet senki. Ha nem fizet senki, akkor valami bajnak kell lenni, t. képviselőtársam. (Baross János : Rosszul van az egész megcsinálva ! Rossz a szisztéma !) Keressük meg a bajnak az okát : miért nem fizet ? Ha t. képviselőtársam kutatni fogja, hogy az az igényjogosult, akit földhöz juttatunk, miért nem fizet, rá fog jönni arra, hogy igenis fizet ott, ahol jó földet kapott és fizet ott, ahol normális eredményt képes kihozni abból a földből. (Felkiáltások a jobboldalon : Sehol sem fizet !) De nem fizet, t. képviselőtársam és t. Nemzetgyűlés, ott, (Halász Mórié : Sehol sem fizet !), ahol a kataszteri becslés olyan, hogy nem felel meg a szóbanlévő földek jelenlegi hozamának és nem fizet ott, (Zaj. — Elnök csenget.) ahol vagyonváltság utján, vagy megváltás utján olyan földek jutottak tulajdonába, amely földekből a bérösszeget sem tudja előteremteni, nemhogy munkaerejének, befektetett munkája ellenértékének és családja eltartásához szükséges pénzösszegeknek megfelelő hasznot tudna előteremteni. Ha már ennél a kérdésnél tartunk, ha már ennél a kérdésnél tartunk és látom ezt az ellenszenvet, amely a bérösszegek kérdésénél mutatkozik, akkor leszek bátor utalással arra a ministeri rendeletre, amely a bérösszegek fizetéséről a földrendezéssel kapcsolatban megjelent, kis kimutatást a t. Nemzetgyűlés szine előtt felolvasn , hogy vájjon a mai forgalmi érték tekintetében vizsgálva a mostani löldkonjunkturát és viszonyítva a békében szokásos bérösszeghez, nézzük meg, hogy azok az összegek, azok a hányadok, amelyek a minister ur által vagyonváltságföldekért a kisemberektől követeltetnek, milyenek. Ne felejtsük, hogy az ár és a bér megállapítása terén olyan földeknél is, amelyek megváltás utján kerültek az állam tulajdonába, szintén a vagyonváltságföldek árai az irányárak, ( Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) tehát ezekre nézve is kötelező erővel bir. Majdnem az egész földrendezési akciónak irányára az a ministeri rendelet, amely a valóságban a következőkép érvényesül : (Halljuk ! Halljuk !) A ministeri rendelet értelmében minden kataszteri adókorona jövedelem után az első öt évben 10 kg búza, az öt évtől tiz évig terjedő időben 12 kg búza fizetendő egész addig, mig az elhalasztási időpont le nem telik. Ha ezt nézzük, mi az eredmény? A hat koronás kataszteri tiszta jövedelmű föld után fizetnek az első öt évben 6 kg búzát, az öt évtől tiz évig terjedő időben katasztrális holdanként 72 kg búzát. Ez megfelel békebeli értékelésében — 24 koronás békeátlag búzaárat számítva — az első öt évben 14 korona 4 fillérnek, az öt évtől tiz évig terjedő időben pedig 17 korona 28 fillérnek. Mai papirkoronában ez kitesz az első öt évben 216.000 koronát, a második öt évben 252.000 koronát holdanként ; 8 koronás kataszteri tiszta jövedelmű földnél kitesz az első öt évben 80 kg búzát, a második öt évben 96 kg búzát, békeértékre átszámítva az első öt évben 19 korona 20 fillért, a második öt évben 23 korona 4 fillért, vagyis papirkoronában 298.000, illetőleg 345.000 koronát ; 10 koronás kataszteri tiszta jövedelmű földnél a bérösszeg az első időben 100 kg búza, a második öt évben 120 kg búza, békeértékben 24 koronát, illetőleg 28 korona 80 fillért, papirkoronában 360.000, illetőleg 432.000 koronát jelent; (Halász Móric : Ma is annyi !) 12 koronás kataszteri jövedelmű földnél fizet 120 kg búzát, illetőleg 144 kg buzát.(Halász Móric : Ez nagyon ritka ! — Zaj.) Ez nagyon ritka? Az én kerületemben pl. 14 koronán alul földet egyáltalában nem osztottak ki. (Halász Móric : Szerencsés hely ! Akkor nem mondhatják, hogy rossz földet kaptak !) Egy szót sem szóltam arról, hogy az én kerületemben rossz föld lett kiosztva, de én az egész országról beszélek. Különben sziveskedjék tudomásul venni t. képviselőtársam, hogy majd beszélek a kataszteri becslés kérdéséről is, s ott majd rá fogok térni erre. Húsz koronás kataszteri tiszta jövedelmű földnél az első öt évben fizetnek 200 kg búzát, a
