Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-468
A nemzet g yulês 468. ülése 1925 szeme elé, ha a városon végigmegy és látja a levegőben lógó munkásembereket, akik a csekély kereset megszerzése céljából kénytelenek életüket kockáztatni és felhuzatják magukat egy szál kötélen a levegőbe, csupán azért, hogy a háztulajdonos a ház tatarozásánál a vállalkozóval együtt valamilyen összeget megtakaritson. Állampolitikai szempontból lehetetlenség tűrni azt, hogy a kapitalista érdekeket a munkások testi épségének és életének veszélyeztetésével védelmezzék. Amint interpellációm szövegében is olvasható, a legtöbb országban a függőállványrendszert egyszerűen megszüntették, sőt nagyon sok országban nem is vezették be, mert egyáltalán nem tartották ezeket az állváayokat alkalmasnak arra, hogy azokon munkásokat engedjenek dolgozni. Leginkább Magyarországon honosodott meg ez a függőállványrendszer. Most azonban, amikor a szilárdabb állványrendszerek, pl. a létraállvány és egyéb szilárd állványok megvannak nálunk is, a függőállványt mellőzni lehet. Nem képzelem el sem azt, hogy teljesen töröljék el a függőállványt, mert magam is el tudok képzelni olyan helyeket az épületeken, — kiugrásokat, bemélyedéseket, vagy szűk helyeket — ahol szilárd állványt felépiteni nem lehet, ahol javitási munkálatokat csak ugy lehet elvégezni, ha valami kötéltáncosszerü módon függőállványt alkalmazunk, de határozottan teljes erővel tiltakozunk az ellen, hogy egész házakat függőállványról tisztítsanak le, amikor megvan a lehetősége annak, hogy szilárd állvány alkalmazásával is elvégezzék azokat a tatarozási munkálatokat. Interpellációm egyik tárgya tehát az, hogy azt kérjük (Zaj a jobboldalon. — Halljuk.' Haltjuk! a szélsobalolüalon.— Elnök csenget.) a kereskedelmi minister úrtól, hogy addig is, inig a várható épitöiparszabályozási törvénytervezet elkészül, — amelyben reméljük, szabályozást fog nyerni maga az állványozási rendszer is — a kereskedelemügyi minister ur rendeleti utón tiltsa el a függőállvány alkalmazását. A másik panasz az, hogy az épületeken sohasem látnak a munkások állványellenőrző szakértőt. (Beck Lajos: Ez igaz!) Soha, sem a mérnöki hivatal, sem más részéről nem érdeklődik senki az állványozás iránt, Az építőiparban mondhatjuk, teljesen ismeretlen az ellenőrző szakértői rendszer, ugy hogy azokat a hatalmas állványokat a legtöbb esetben szakképzetlen emberekkel, szakértelem nélkül és szakértői ellenőrzés és vizsgálat nélkül épitik fel, bár százával bocsátják fel oda az épitőmunkásokat és súlyos terheket raknak az állványokra. Szerintünk feltétlen kötelessége volna a kereskedelemügyi minister urnák gondoskodni arról, hogy mielőtt ezeket az állványokat használatba veszik, legalább valamilyen szakértő szerv vizsgálja azokat felül és legalább az erkölcsi felelősséget vállalja azért hogy az az állvány tényleg szakszerűen van felépitve. Fontos volna, hogy ebbe az ellenőrző szervbe a munkások képviseletét is bevonják, mert őszintén meg kell mondani, hogy a magyar iparfelügyelőséggel szemben a magyar munkásság annyira bizalmatlan, — még pedig nem oknélkül és nem jogtalanul — hogy mégha lát is valahol iparfelügyelőt megjelenni, ezzel egyáltalán nem érzi biztositva a maga testi épségét. Nem érzi ezt még ha az iparfelügyelő meg is vizsgálja a viszonyokat, mert , évi november hó 18-án, szerdán. 253 [ a legtöbb esetben olyan felületesek ezek a ! vizsgálatok ugy a gyárakban, mint akárhol | másutt, hogy a munkások nem érezhetik maguj kat biztonságban. Hogy a munkások lelkében megnyugvás legyen, amikor felmennek egy állványra, vagy bebújnak egy kazánba vagy bármilyen munkát végeznek, feltétlenül kívánatos volna, hogy a munkások érdekképviseleteivel kiegészitsék ezeket a hatósági szerveket, hogy ezzel kizárjuk annak lehetőségét, hogy a kapitalista érdekek szempontjából az iparfelügyelőség elnéző magatartást tanúsítson, amikor vizsgálatot tart. Mert sajnos, nagyon sok esetben ilyeneket is tapasztaltunk. Azonkivül sajnálattal kell megállapítani | azt... (Foly'onos zaj a joboldalcn.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baticz Gyula: , . . hogy különösen az ! ujabb időben, amikor valamilyen törvényterve! zet készül, a munkások érdekeltségét a ministeriumok nem szokták meghallgatni. A munkáltatói érdekeltségeket meghallgatják, azoknak véleményét kikérik, a munkásokét azonban I nem, ami egyoldalú intézkedés. így a tör! vénytervezetekbe rendszerint az egyoldalú információ alapján foglalnak bele bizonyos szakaszokat, amelyeket azután igazságosnak és demokratikusnak elismerni természetszerűen nem lehet. özuksegesnek tartom tehát azt, — mert elsősoiban a kereskeaelemugyi tárca körebe tartoziK ez a kerües — hogy a kereskedelemügyi minister ur, amikor valamilyen törvénytervezetet keszit, különösen ha az a munkásokat is eraeMi, ezeKüen a tanácskozásokban a munkások érdekeltségét is hallgassa meg, hogy kivansagaiüat eloterjeszthesseK. Interpellációm negyedik részénél, amely az épitoipar gyakorlásáról szoio törvény tervezet mtgsüigetesexe vonatkozik, azt üiszem, nyitott kapu&at döntetek, mert epén ma jártam a kereskedelmi ministerium törvényelőkészítő osztályában és ott jezsovics iieiyettes államtitkár ur volt szíves tudomásomra liozni, hogy a munkások érdekképviseletét, mielőtt a törvénytervezet a törvenynozás ele kerülne, meg lógjak hallgatni. Mindenesetre ez a kijelentés reám nézve és arra a társadalmi rétegre nézve, amelynek nevében interpellációmat előterjesztettem, megnyugvásul log szolgálni, azonban kívánatosnak tartom, hogy ezt a kijelentést maga a kereskedelmi minister ur is erősitse meg, hogy annál is inkább bizonyosak legyenek abban, hogy ez tényleg igy van. {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni! Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! Az interpellációban felvetett kérdés a most tárgyalás alatt álló épitőipari törvényjavaslatban fogszabályozást nyerni. Én azt remélem, hogy ez a törvényjavaslat már rövid idő múlva a Ház elé kerül. A tendencia ebben a törvényjavaslatban az, hogy az iparfelügyelők hatáskörét lehetőleg kiterjesszük ezekre az állványozási és egyéb hasonló lógó állványozási munkálatokra, és én azt hiszem, közmegnyugvásra fogjuk a kérdést megoldani. (Kabók Lajos: Mikor lesz ebből törvény?) Ma ElZ ci helyzet, hogy az iparfelügyelők hatásköre csak azokra az esetekre terjed ki, ahol húsznál több állandó munkás van foglalkoztatva. Egyébként a kérdés a rendészeti hatóságok kompetenciájába tartozik és igy nem is
