Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-468
252 A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti , SL SZO Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Én , tulaj denke pen a pénzügyminister urtol csak j az egyik kérdésre kaptam választ: arra, hogy • a pénzügyminister ur ennek a rendeletnek ha- « tályon kivül helyezését ezidőszerint nem látja j jónak. Errenézve az a megjegyzésem, hogy én J ezekután is apellálok a pénzüe-yminister ur- , hoz és állitom, hogy a pénzügyminister ur rövidesen he fogja látni, hogy ez a rendelet a mai viszonyok között az önkormányzati háztartások felboritása nélkül keresztül nem vihető. Én önkormányzati ember vagyok, ismerem a, közigazgatást; én állitom ezt és nagyon sajnálnám, ha a kormány azokat az intézkedé- I seket. amelyeket szakérdekeltséerek ebben^ a kérdésben a kormánynak javasolnak, magáévá nem tenné, mert az önkormányzati háztartásoknak olyan felborulása következnék be, amely felborulás súlyosabb károkat fog okozni, mint amilyen az az előny, amelyet ezzel a rendelettel a saját javára céloz a kormány. A másik kérdés, amire választ nem kaptam, j nem is a pénzügyminister ur hatáskörébe tar- j tozik. Én el^i állásponton vae-yok és állitom azt, hogyha 1898-ban a magyar törvényhozás Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy naeryon sokszor állítottak ki felületesen vagvontalansáH bizonyítványokat. Azért van a minister kezében a hatalom, hogy ezekben a kérdésekben a nérnóléti minister ur intézkedjék, a vapyon+alansaci hi/onvitványok kiadását a legri^orózusabb kautélákboz kösse, de ez efváltabíbpTi nem ok arra, hno-v a, községek és t^rvényhatóaéo'ok háztartását sűlvosan me^+er^el^". Én a rendeletet átolvastam s ebből azt állapítom me<?„ horry ma már minden ilyen terméHzp.tii költse 01 erre az önVormánvzati ho^hjár^lásra, esik. A. mag'var államnak a. kö^ewszsé^üfry terén nem lesz ezentúl más feladata, mint a kolera és rtestis ellen való védekezési. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, a nénz-iiwvminister urat, hogy a kormánv •»Tevében méltóztatott-e az internelláeióra, választ adnil ÍRiid Jánnp, né r » , »™^yr>nïiîst'er: T<>*en!) Felteszem, a. kérdést: Mél+óztatnak-o Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur interpellációjára a kormánv nevében a pénzű cyniinister ur által adott választ tudomásul venni, ip-en vagy nem? flpenl New!) Kérem azokat a képviselő urakat, tudott arra az álláspontra helyezkedni, hogy ezek állami feladatok és ezeknek költségét egyfelől a kincstár, másfelől pedig az országos be+e.°;ár>olási alán terhére vállalta, akkor az a népjóléti kormányzat, melytől rnos-untalan halljuk azt, hoe*y a közegészsée'üsry igazgatásának, egyáltalában a közegészségügyi kérdések rendezésének állami kézbe való vétele immár bekövetkezik, felelőssége tudatában nem járulhat hozzá ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ee-vszerüen eltolja magától. akik a, válást tudomásul ves/ik, szíveskedjenek felállani. (Meaförté^ik.) Többség! A nemzetgyűlés ?. választ tudomásul veszi. Áttérünk Batitz Gyula képviselő ur interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az interpelláció szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (Olvassa): »Interpelláció a magyar királyi kereskedelemügyi és népjóléti, minister urakhoz. 1, Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy az utóbbi időkben folytatott építkezések, de különösen tatarozási munkálatokéin november hó 18-án, szerdán. nál napról-napra a legsúlyosabb, nem ritkán halálos kimenetelű balesetek történnek! 2. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy aránylag a legtöbb és legsúlyosabb baleset azoknál a tatarozásoknál történik, amelyeknél az úgynevezett »lógó-állvány«-t alkalmazzák! 3. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, bogy a »lógó-áHvány«-rendszert épen a veszélyessége miatt a legtöbb országban máinem alkalmazzák*? 4. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy az épitkezések és tatarozási munkálatoknál az állványozások szakszerűségét és azok szilárdságát semmiféle hatósági szerv felül nem bírálja és hogy minden ellenőrzés nélkül készülnek azokl Hajlandók-e a minister urak a »lógóállvány« használatát rendeleti utón a legsürgősebben eltiltani, illetve ezeknek alkalmazását csak olyan munkákra szorítani, ahol más szilárdabb állványszerkezetet alkalmazásba venni nem leheti Hajlandók-e a minister urak addig is, amig az építőipar gyakorlásáról szóló és az ipartörvény keretéből kikapcsolt törvényt a nemzetgyűlés megalkotja, rendeletileg utasítani az iuarf el ügyelőket, hogy valamennyi állványszerkezetet vizsgálják felül és ott, ahol az állványok és. a hozzá használt anyagok nem biztosítják a munkások életét és testi épségét, azonnal megszüntetni a munkákat és a felületes vállalkozó ellen a büntetőeljárás megindítása iránt intézkedni? Hajlandók-e a minister urak az épitőinari állványozások ellenőrzésére hivatott inarfelüffyelőségeket, az énitőmunkások érdekképviseletének, a Magyarorszáei Éoitőrounkások Országos Szövetségének kiküldötteivel kiegészíteni! Hajlandók-e a minister urak az ioartörvénv kiegészítéséül az énitői^ar gyakorlásáról szóló törvényterveze+et sü^s'ősen elkészíteni, illetve ennek elkészítése előtt az építőmunkások érdekkénvisele+ét ez üsryben meghallgatni és az általuk teendő javaslatok figyelemhevé+elével elkészült törvénytervezetet letárgyalás végett a nemfpteryülés elé te^jes^foni? EVnök: Baticz Gyula interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baticz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Interpellációm szövege négy irányú, de mind a négy kérdés belekapcsolódik a kérdés főpontjába. A napilapokban úgyszólván napról-napra lehet olvasni épületszerencsétlenségekről, helyesebben nem annyira épületszerenesétlenségekről, — mert ilyenekről, építkezés nem lévén, kevésbé lehet szó, — mint inkább arról, hoß-y a szórványosan előforduló tatarozási munkálatoknál majdnem minden héten előfordulnak balesetek, még pedig a legtöbb esetben halálos balesetek. Közismert tény, hogy ezeknél a.magasabb* házaknál a tatarozási munkálatokat legtöbb helyen azokról a függőállványokról végzik, amelyek — azt lehet mondani — kizárólagosan \ magyar specialitásnak tekinthetők. A háztulajdonos és a vállalkozó, hogy költséget és munkaerőt kíméljenek, nem alkalmaznak létraállványokat alkalmasnak arra, hogy azokcn menyt v amely feltétlenül biztosítja a munkások eletét és testi épségét, hanem inkább az olcsóbb függőállványt alkalmazzák, amely azonban veszélyezteti a munkások testi épségét és életét. Valóságos látványosság tárul az ember
