Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

 nemzetgyűlés 468. ülése 1925. ország népének kenyérre, munkára, közszabad­ságokra van szüksége, Magyarország népe sze­retne hasonló sorsba jutni, mint más országok népe. Magyarország népe szeretne titkosan szavazni (Ellentmondások a jobboldalon.), sze­retne olyan parlamentet együtt látni, mely a titkos választójog alapján jött össze. (Ellent­mondások a jobboldalon.) Csodálom, hogy az a párt, amelynek programjában van a választás titkossága, a fogalom puszta említésére is igy felzúdul. (B. Podmaniezky Endre: A nép nem akarja!) Ön, báró Podmaniezky Endre, a Eitz­ből ad hangot a nép szavának? Méltóztassék megengedni, hogy ezt kétségbevonjam és újból felajánljam: gyerünk a nép elé. Tessék meg­szavaztatni Magyarország dolgozó népét! (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Propper Sándor: Méltóztassanak a fogal­makat szigorúan elhatárolni. Magyarország­népének igenis szüksége van minderre és ve­gyék tudomásul, hogy amit önök gondolnak és hisznek, t. i. hogy ezekkel a tyúkszem­taposásokkal, gombostüszurásokkal és stílus­talan apró erőszakoskodásokkal nekünk árta­nak, az téves felfogás. A szociáldemokrata párt várhat. A dolgozó nép ezer esztendeig várt, amig a nemzetgyűlésbe bekerült. A szo­ciáldemokrata pártot önök akkor sem tudják lejáratni és tönkretenni, ha az nincs is benn a parlamentben. Ezt a világnézeti kérdést az dönti el, hogy a dolgozó nép szivében kinek és minek állit oltárt. Sajátságos, hogy önök azt hirdetik, hogy mi már nem is vagyunk. Önök már annyiszor, számtalanszor nagy kö­veket hengergettek a mi sirnnkra és mégis félnek tőlünk. (Derültség ís élénk ellenmondá­sok a joboldálon.) Nem félnek? Hát akkor gyerünk a köz­szabadságokkal és gyerünk ki a dolgozó nép elé. Gyerünk a demokratikus választójoggal, ha önök olyan biztosak a dolgukban. Akkor miért kell félniök? Miért kell farkasvermeket és rókalyukakat ásniok minden megmozdulás elé? Miért kell minden 100 emberre egy fegy­veres erő? (Egy hang a jobboldalon: Est maga csak képzeli!) Miért vettek bele a választójogi törvénybe azt a bizonyos meghosszabbítási passzust, hogy módjukban legyen a nemzet­gyűlés életét egy politikai Steinach-operáeió­val meghosszabbítani? (Kováts-Nagy Sándor: Akkor miért törölköztek le? Nem mert szólni senki, amikor tárgyaltuk ezt a paragrafust! — ElJenmodások a szélsőbaloldalon.) Kováts-Nagy Sándor képviselő urnák ez a megállapítása azért is helytelen, mert a mi részünkről indítványt tettünk arra vonatkozó­lag, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a meg­hosszabbítást alkotmányellenes cselekedetnek minősíti. (Kováts-Nagy Sándor: Hogy az ellenzék nem törölközött le?) Nem! kérdezze meg Hegymegi-Kiss Pált! (Hegymegi-Kiss Pál: Nem törölközött le! — Kováts-Nagy Sán­dor: Ott a jegyző! Az tudja! — Hegymegi-Kiss Pál: Álljon elő!) A nyílt szavazás az erőszak szabadalma és mi felajánlottuk számtalanszor, hogy menjünk a választók elé s önök nem mennek ebbe bele. Akár holnap tessék ezt a nemzetgyűlést fel­oszlatni, amely rokkantán, hosszú szakállal született. (Kováts-Nagy Sándor: Mi nem osz­lathatjuk fel!) Abban a pillanatban, amikor nyilvánvalóvá válik és önök is elismerik, hogy nem képviselik az ország többségét, (Felkiál­tások a jobboldalon: Dehogy nem!) már is alkotmányellenes a nemzetgyűlés, Tessék ezt évi november hó 18-án, szerdán. 247 elismerni és én előre biztosítom a képviselő urakat, hogy egy aggálytalan plébiscitum után bele fogunk nyugodni a kérdés elintézésébe. (Pataesi Dénes: Azután úgysem találkozunk magával! — Peyer Károly: Mert ön nem jön többé be! Szentlőrincnek is megvan a véle­ménye! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Való igaz, hogy súlyos ellenmondások között vergődik az ország kor­mányzása. Való igaz, hogy senkisem tudja megállapítani, köztársasági monarchia va­gyunk-e, vagy monarchikus köztársaság; való igaz, hogy ezt a kérdést rendezni kell; való igaz, hogy le kell mondani az erőszak eszkö­zeinek alkalmazásáról, való igaz, hogy valódi népH—iseletet kell teremteni, mert különben ez az ország nem gyógyul meg. Ez a kormány­zat csak egyet ismer: élni akar, mint egy ki­élt aggastyán, ragaszkodik az élethez, de nem tud élni, csak hánykolódik a politikai matrac­sirban és hurcolja magával környezetét, az országot. Ez az. aminek véget kell vetni, ez az, amiért mi küzdünk, amiért minden olyan po­litikusnak, aki az ország felvirágoztatását ko­molyan veszi, hasonlóan kell cselekednie. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, kifogytam az idő­ből, pedig volna még sok mondanivalóm. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak meg­engedni, hogy beterjesszem azokat a határozati javaslatokat, amelyek a beszédemben érintett kérdésekre vonatkoznak. Az államformára vonatkozólag bátorkodom benyújtani a következő határozati javaslatot. (Olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy az államforma kérdésének eldön­tése céljából sürgősen készítse elő a népszava­zást demokratikus alapon, titkos szavazással.« (Viczián István: Végérvényesen el van döntve az államforma!) Ez olyan kérdés, amely rende­zésre szorul. Az első nemzetgyűlés hozott ugyan egy törvényt, amely ma is életben van, ezt azonban olyan körülmények közt hozta meg, amibe belenyugodni nem lehet. Az ellenforra­dalmi bosszú lángjának lobogása mellett hozták meg ezt a törvényt, s én azt hiszem, ha csak­ugyan van konszolidáció, most már alkalmas az idő arra, hogy ennek a kérdésnek eldöntését az ország népére bízzuk. A közszabadságokra vonatkozólag benyúj­tom a következő határozati javaslatot (Olvassa): »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy szükségesnek tartja a következő intézkedések megtételét: 1. Az 1912 : LXIII. t.-c. és az annak alánján kibocsátott összes kivételes rendeletek hatálvon kívül helyezését, különösen az esküdtbíróság visszníáflritását és hatásköri kiterjesztését az 1921:111. t.-e- (állam és társadalom elleni bűn­cselekmények) és az 1923:XXXIV. te.-ben foglalt (királyság védelme és 1 kormányzósértés) bűncselekményekre: katonai bíróságok bírás­kodásának megszüntetését polgári személyek fölött. 2. Az 1921:111. te. (állami és társadalmi rend védelme) hatályon kivül helyezését.« Benyújtom még a következő határozati ja­vaslatokat (Olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a vasúti munkások és alkal­mazottak, a hajózási és villamosvilágitási al­kalmazottak és munkások egyesülési és gyüle­kezési jogának szabad gyakorlásáról rendele­tet adjon ki és ebb^n a rendeletben a megneve­zett munkás- és alkalmazotti kategóriák sza­bad szervezkedési jogát minden kormány be­avatkozásától mentesen biztosítsa«.

Next

/
Thumbnails
Contents