Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. egyes gentry-klikkek tartsák kezükben a vármegyék és ezeknek kapcsán az ország sorsának irányítását is, ez ellen egészséges, hazafias lélekkel tiltakozom. Igenis, lássuk meg mi a magyar népünkben re.ilő sok-sok értékes erőt. Ne csak a hibáját lássuk meg a mi népünknek, elvégre kiben nincsenek hibák 1 Lássuk meg azokat az értékes elemeket, amelyeket nekünk mindinkább és inkább ki kell fejlesztenünk a mi magyar népünkben. Ez az igazi népies politika célja és ez a cél lebegett az én szemem előtt is, aki szeretem még bűneiben, gyarlóságaival is ezt a becsületes magyar népet, amelyről tudom, hogy hibái és bűnei mellett is micsoda értékes tulajdonságok szunynyadnak benne. Üssünk kezére annak, aki rossz szándékkal, önző célokkal közeledik a néphez csak azért, hogy azt kihasználja, hogy annak vállain emelkedjék, de^ viszont arra, aki igazi szeretettel, magyaros jó lélekkel közeledik népünkhöz, ne fogjuk rá mindjárt azt, hogy önző célok vezetik és ne kiáltsuk rá mindjárt a feszits meg-et, a demagógia vádját. (Helyeslés jobb felől.) Ma, sajnos, ez így van. Itt van például a földbirtokreform kérdése. Annak, aki ezt sürgeti és hangoztatja, olyan hamar odadobják a demagógia, a földdemagógia vádját, pedig aki látta azt a helyzetet, ami a falvakban volt és sok helyen ma is van, hogy két-három család szorong egy kiesi nádfödeles hajlékban, aki látja azt a helyzetet, ami például a mostani falumban is van, hogy egy udvarban három-négy hajlék van, mert nem tudtak terjeszkedni és az apák fiainak kis 200—300 quadrát területen kell építeniök két-három hajlékot, összezsúfolt, tűzveszélynek kitett és higiénikus szempontból sem megfelelő lakást, aki látja ezt a helyzetet és látja a néhány holdas törpebirtokosnak vergődését, aki bármilyen megfeszitett munkával sem tud a maga három-négy-öt hqldaeskájából annyU előteremteni, hogy családjának elég legyen és jószágát belőle eltarthassa, aki oda van kötve a maga pár holdjával ahoz a földhöz, s nem mehetett máshova, bár neki ez elég nem volt, aki hallotta a háború alatt a legilletékesebb helyekről a biztatásokat, hogy akik most véreztek, majd kaptok földet ebből a hazai földből, amelyért véreztetek, aki látta és hallotta ezeket és akiben magyar lélek van, lehetetlen, hogy ne követelte volna, hogy tessék az Ígéreteket valóra váltani, tessék annak a szegény népnek házhelyet adni, tessék azt a szegény törpebirtokost megerősíteni, hogy ne küzködjön az élet mostohaságával, nyomorult helyzetével, amely az ő törpebirtokos voltára rászakadt. Mindig hirdettem, hogy csak arra érdemes egyéneknek adjanak földet. Csa-k annak adjanak, aki szereti a földet, aki él-hal azért a földért, aki vagy már megmutatta vagy megmutatja, hogy a földet megbecsülvén, annak értékét ki tudja aknázni. Mindig hangsúlyoztam, hogy a legszebb az egyetértéssel, egyezséggel megoldott földreform és büszke lélekkel hivatkozom rá, hogy több községemben megcselekedtem azt személyes közbehatásommal, hogy a már hivatalosan megállapított igényeket redukálták csak azért, hogy egyezségeket köthessenek a tulajdonossal. És mindennek dacára a jutaloin az, hogy a beati possidentes ajkáról hallom a szélsőségnek, a demagógiának vádját felém repülni. Nyugodt lélekkel, bár fájó szívvel, de bízva abban, aki mindeneket lát, viselem e vádakat abban a reményben, hogy hazámért, népemért jócselekedetet végeztem. Ismét azt mondom, hogy ami hiba történt a földreform kapcsán, azt ki kell korrigálni. Mert hogy sok hiba történt, azt nemcsak erről az oldalról, hanem a túlsó oldalról is bizonyíthatják mindazok, akik elfogulatlanul és objektive gondolkoznak. évi november hó 18-án, szerdán. 219 A hibákat igenis ki kell küszöbölni már csak azért is, hogy végre holtpontra jusson — amint tegnap Kálmán Jenő képviselőtársam mondotta; mindkét félnek ez az érdeke, a régi és az uj tulajdonosnak is — végre megálljon ez a sok szenvedélyt felvert ügy, de ezt csak ugy lehet igazán elérni, ha az elkövetett éles hibákat kikorrigáljuk. A másik fontos követelmény, amire nagyon helyesen mutatott rá többek között Czettler igen t. képviselőtársam is, hogy anyagilag is meg kell erősíteni a földhöz juttatott kisembert, mint ahogyan nagyon szépen végzi ezt a munkát a Faluszövetség, politikamentesen, amiért én itt a nemzetgyűlésen is meghajtom az elismerés zászlaját ezelőtt a Faluszövetség előtt, amelynek önzetlen emberei a falu kultúráját, anyagi és erkölcsi erejét akarják áldozatok és nagy fáradságok árán felemelni. Így kell megoldani a földreform még hátralévő részét, és itt ismételten hangsúlyozom, hogy attól pedig, aki nem érdemelte meg és nem munkálta meg azt a földet, könyörtelenül el kell venni, mert a föld csak azt illeti meg, aki a földet szereti és megbecsüli. Amikor népemről szólok, lehetetlen, hogy visszafojtsam azt a fájó érzést és bele ne kiáltsam a közéletbe a jajnak szavát, amelyet az egygyermekrendszernek népünk körében való terjedése vált ki belőlem. Én. aki ott élek a pusztuló, egyre hulló magyar nép között, kimondhatatlan fájdalmat érzek, amikor látom, hogyan apad a becsületes magyar falvak népe, agyszólván évrőlévre, nemcsak évtizedről-évtizedre. Fáj a lelkem és mindent elkövetek a magam hatáskörében, szószéken, beszámolóbeszédeken, privát érintkezés utján mindent felhasználok arra, hogy öntudatra ébresszem a népet, hogy ettől a borzasztó bűntől ne engedje magát megmételyezni. (Láng János : A végrendelkezési jogtól kell megfosztani az ilyeneket.) Sajnos, ez a baj már annyira befészkelődött nagyon sok helyen népünk lelkébe, hogy ide már erélyesebb intézkedések kellenek. Ne becsüljük le ennek a kérdésnek horderejét, ne becsüljük le egyrészt népszerüségféltésből, ne becsüljük le másrészt azért, mert talán ott, ahol mi ismerősök vagyunk, vagy abban a kerületben, amelyet képviselünk, még nem uralkodik ez a rendszer. Vigyázzunk, mert ez olyan, mint a pestis, mint a dögvész ragálya, amely nem ismer korlátokat, felekezeti, sőt nemzetiségi korlátokat sem. Ez a magyarföld népétpusztitja és egyre-másra dőlnek ki a sorok, a rendek és akkor mi hiába várjuk Nagy-Magyarország feltámadását, hiába imádkozunk, hogy hiszek Magyarország feltámadásában, mert ha a magyar nép kipusztul, ha a magyar nép kivész, ki fog akkor a feltámadt Nagy-Magyarországban lakozni, ki fogja a felszabadított területeket benépesíteni ? (Láng János : Három gazdag családnak van egyetlen gyermeke !) Igen, igy van ez mindenütt. Három-négy családból lesz egy család. Tegyünk meg mindent ez ellen a rettenetes bűn ellem Elsősorban : a kormánynak áll jogában, tehetségében és kötelességében, hogy segélyezze a sokgyermekes szegény családokat. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Fáj a lelkem, amikor látom, hogy községemben azoknak gyermekei, akik nem hódoltak be ennek a bűnnek, mezítláb járnak ma is, a templomba nem tudnak menni, mert szüleiknek nincs pénzük, hogy ruhát vegyenek, mert négy-öt gyermekre nem telik. Hát nem támad fel bennük ilyenkor az a gondolat, hogy jobb az egy gyermek, mert azt jobban fel tudják ruházni, mint a négy-öt gyermek, akiket nem tudnak felruházni, akiket nem tudnak iskolába járatni, Isten házába küldeni? Az állani segélyezze a több gyermekes szegény családokat, ha máskép nem 32*