Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

198 A nemzetgyűlés 467. ülése 19,25. és a nyugdijasok kérdését csakis a Népszövetség segítségével tudjuk megoldani, a Népszövetség segitségével olyanformán, hogy a Népszövetségnek újabb anyagi forrásokat kell rendelkezésünkre bocsátania, amelyeket a tisztviselők és nyugdijasok helyzetének feljavítására fordíthatunk, vagy pedig a Népszövetségnek azt az egészséges álláspontot kell elfogadnia, amelyet már többször hangoztattunk, hogy mindazoknak a tisztviselőknek és nyugdíjasoknak, — különösen a nyugdijasoknak — megélhetését biztosítsa, akiket a megszállott területekről minden indok és alapos ok nélkül kikergettek, menekülésre kényszeritettek. (Kiss Menyhért : Itt lépjen közbe a Népszövetség! Fizessék az utódállamok ezek nyugdiját !) Arról beszélek. A Népszövetségnek is be kell látnia azt, hogy ez a csonka Magyarország 105.000 nyugdíjas családot nem tud eltartani. Azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy nagy erőfeszítéssel ideig-óráig talán tudnánk valami segítséget nyújtani ezeknek, véglegesen azonban nem tudjuk helyzetüket megoldani. Azt mindenkinek be kell látnia, hogy költségvetésünk épen a tulnövekedett személyi kiadások miatt egészségtelen ; a költségvetésben ezt az egészségtelen állapotot még fokozni nem lehet. Épen ezért le akarom itt szögezni azt a felfogásomat, hogy igenis, a tisztviselői kérdést és a nyugdijasok kérdését véglegesen megoldottnak semmi körülmények között nem tekintem, minden erővel támogatjuk a józan törekvéseket és minden erőmmel támogatom ugy a tisztviselők, mint pedig a nyugdijasok helyzetének megjavítására irányuló mozgalmat. Azt tapasztaltam, hogy a kormány szintén ezen az állásponton van, és a kormány addig, amíg az állam teherviselési képessége megengedi, segit a tisztviselők és nyugdíjasok helyzetén. Jelszavakkal, durva hangú nyilt levelekkel és durva hangú névtelen levelekkel azonban ezt a kérdést megoldani senki sem fogja és én azt hiszem, a tisztviselői mozgalmaknak csak ártanak azok, akik ilyen eszközökkell akarnak dolgozni és akik ilyen eszközökkel diszkreditálják azt a komoly mozgalmat, amelyet a tisztviselők helyzetük megjavítására folytatnak. Mindenkinek, különösen a tisztviselői karnak számolnia kell az ország nehéz helyzetével. Ők legtöbbnyire ott vannak, ahol ismerik a számadatokat, ahol számadatokkal dolgoznak, ahol a számadatok ismerete mellett kell tulaj donképen megoldani a kérdéseket és igy meg kell érteniök azt, hogy amig ezek a szívtelen számok megengedték, addig a kormány és ez a párt elment és törekvéseiket támogatta. Ezek után még néhány szót óhajtanék szólni az értékesítés problémájáról. Azt tapasztaltuk, hogy az értékesítésnél az idén különösen a bő termés következtében nehézségek mutatkoztak. Nehézségek mutatkoztak nemcsak azért, mert a kivitel bizonyos mértékben nehézségekkel küzdött és mert külkereskedelmi szerződéseink nem voltak meg, hanem azért is, mert azt láttuk, hogy az értékesítés idehaza sem volt úgy megszervezve, ahogy megszervezve kellett volna lennie. Én az értékesítés megszervezésével nem óhajtok a kereskedelem ellen beszélni, az értékesítés megszervezésével nem is akarok arra a térre menni, ahol a kereskedelem most mozog ; én azokat a terményeket és azokat a cikkeket óhajtom az értékesités körébe felvenni, amelyekkel eddig a kereskedelem vagy nem akart foglalkozni, vagy pedig természeténél fogva nem foglalkozhatott. Azt látjuk pl., hogy gyümölcs rettenetes nagy mennyiségben ment tönkre azért, mert az értékesités azon a vidéken megszervezve nem volt. így kerületemnek nagyon sok részében láttam, hogy nem tudják ugy értékesíteni ezt az értékes mezőgazdasági terményt, mint azt kellene, mert nincs évi november hó 17-én, kedden. meg az az élő szervezet, amely elnyúlnék a legkisebb vidéki községbe is és felszedné ott a felesleget. Ennek az értékesítésnek a megszervezése nemcsak a termelőnek, hanem a fogyasztónak is érdeke. Minél jobban működik az ilyen értékesítési szervezet, a fogyasztók annál könnyebben és olcsóbban tudják szükségleteiket beszerezni. A fogyasztónak is az az érdeke, hogy ne egyszerre, óriási tömegben kerüljön piacra pl. a gyümölcs vagy más zöldség, ne egyszerre lepje el a piacot a tojás, vagy más mezőgazdasági termény, hanem szukcesszive beosztva kell ezeket a fogyasztóközönség rendelkezésére bocsátani. Mert ha ezek a szezoncikkek egyszerre kerülnek piacra, ennek következménye azután az, hogy egypár napra, amig a szezon tart, az árak leesnek, de a terményeknek több mint 50°/o-a tönkremegy, mert a fogyasztóközönség ilyen rövid idő alatt nem képes azokat felvenni. Épen ezért gondoskodni üell olyan berendezkedésről, amely ezeknek a romlandó áruknak a megtartásáról gondoskodik, ezeket raktározza és szukcesszive a fogyasztópiac felvevőképességéhez mérten piacra hozza és értékesiti. Ennek az értékesítési szervezetnek a kiépítése feltétlenül szükséges — mint mondottam — tígy a termelőnek, mint pedig a fogyasztónak érdekében. Mindaddig, amig az értékesítést tökéletesen meg nem szervezzük, többtermelésről hiába beszélünk. Mert többet termelni nem fog a termelő, ha azt tapasztalja, hogy a többtermelés következménye az, hogy árujának jórésze tönkremegy és a fogyasztó részére sem hoz hasznot, hanem csak akkor fog többet termelni, akkor fogja erejét megfeszíteni, ha termelésének legkisebb részét is értékesiteni tudja, Épen ezért arra kérem az igen t. pénzügyminister urat és a földmivelésügyi minister urat, hogy kövessenek el mindent abban az irányban, hogy azt a mozgalmat, amelynek célja az, hogy ezt az értékesítést egészséges alapon megszervezze, teljes erejükkel támogassák. Minthogy tudom, hogy a kormány ez irányban hajlandó mindent elkövetni és azoknak a törekvéseknek, amelyek azt meg akarják szervezni, segítségükre lesz, és minthogy máskülönben is azt látom, hogy gazdasági téren a kormány a szanálás segitségével igenis, megerősítette ennek az országnak boldogulását és a boldogulás alapjait jól helyezte el, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ! Forgács Miklós jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : Kérem a tanácskozásképesség megállapitását ! Elnök: Kérem a jegyző urat szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Forgács Miklós jegyző (megszámlálván a jelenlevő képviselőket). — Negyvenhat. Elnök : Megállapítom, hogy a nemzetgyűlés tanácskozásképes. A Ház tanácskozásainak komolysága érdekében arra kérem a képviselő urakat, hogy ha méltóztatnak a tanácskozási létszámhoz szükséges képviselőket megszámláltatni, ugyanakkor ne méltóztassanak képviselőtársaikat arra kérni, hogy szíveskedjenek eltávozni a teremből. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Pintér László : Komédia az egész ! Színház, amit játszanak !) Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni. Kiss Menyhért : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azért kértem a tanácskozóképesség megállapitását, mert a költségvetési vita alkalmával nem az első eset az, (Pintér László : Az ellenzék nincs itt!) hogy a nemzetgyűlés tanáeskozásképtelén. (Pintér László : Hol van az ellenzék? — Nagy zaj a jobból-