Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-467
170 A nemzetgyűlés 467. ülése 1925. évi november hó 17-én, kedden. részére külön munkadíj engedélyeztessék. Indokoltnak tartja ezt a gazdasági bizottság egyéb szolgálati ágakkal szemben azért, mert a gyorsírók munkája annyira szorosan összefügg a nemzetgyűlés törvényhozói munkájával és az ülések időtartamával, hogy az sem határozott időhöz nem köthető, sem elfoglaltságuk egyéb tisztviselők elfoglaltságával össze nem hasonlítható. De sokkal intenzivebb is az ő munkásságuk a Ház összes többi tisztviselőinek a meghosszabbított üléseken való munkásságánál. Epen ezért javasolja a gazdasági bizottság, hogy mindazon törvényjavaslatok tárgyalásánál, amelyekre nézve a házszabályok 212. §-a 8 órás, vagy ez időtartamot meghaladó ülések tartását állapítja meg, továbbá oly tényleges ülésnapokon, amelyekre nézve a házszabályok 196. §-a alapján a nemzetgyűlés határozatilag mondja ki ülései meghosszabbítását, végül a rendes interpellációs napokon, amennyiben azokon interpellációk előterjesztetnek, mindazon gyorsírók részére, akik ezen ülésnapokon tényleg szolgálatot teljesítenek, külön munkadíj címén, még pedig a gyorsírófőnök és másodfőnök részére ülésnaponként 60.000 korona, a gyorsirórevizorok részére 50.000 korona, a többi gyorsiró részére pedig ülésnaponkint 40.000 korona külön munkadíj engedélyeztessék. (Helyeslés.) Ezek a járandóságok a gyorsiroda főnökének igazolásával, az elnöki hivatal vezetőjének láttamozásával ellátott heti jegyzékek alapján havonkint utólag az elnök által utalványoztassanak. (Halász Móric: Óránkint?) Nem, ülésnaponkint! (Halász Móric: Nagyon kevés!) Az ezzel összefüggő kiadások a folyó költségvetési évre körülbelül 118 millió koronára tehetők s ezen összeggel a »nem _ rendszeres járandóságok« hitelösszege — a javaslat elfogadása esetén — kiegészítést igényelne. A nemzetgyűlésnek ezért ezen 118 millió korona fedezéséről gondoskodnia kell. Ennek értelmében javaslom, hogy a külön munkadíjak fedezésére a Ház költségvetésének rendes kiadásai között a »személyi járandóságok« rovata alatt a »nem rendszeres illetmények« alrovatában felvett 133 millió koronányi összegnek 118 millió koronával történt kiegészitése után 251 millió korona vétessék fel. (Helyeslés.) A gazdasági bizottság jelentésének hetedik része a jutalmak és segélyek évi hitelösszegének felemelésére vonatkozik. A többi tárcákkal történt összehasonlítások során a gazdasági bizottság megállapította, hogy a nemzetgyűlés a maga alkalmazottainak jutalmazására és segélyezésére igen alcsony összeget vett fel. Ennek az összegnek felemelése kívánatos azért is, hogy akkor, amikor a gyorsírók külön munkadíjban részesülnek hosszabb ülések alkalmával, módja legyen az elnökségnek arra is, hogy az egyéb alkalmazottak a meghosszabbított üléseken kifejtett tevékenységükért szintén bizonyos jutalomban részesittessenek. A gazdasági bizottság ezért kéri, hogy ezen segélyek összegét 100 millió koronával felemelni méltóztassék és ennek megfelelően a nemzetgyűlés rendes kiadásai 4. alrovatánál a jutalmak és segélyek céljaira felvett 96,000.000 korona, ennek a 100 millió koronának a hozzáadásával 196,000.000 koronára emeltessék fel. Tisztelettel kérem tehát, hogy a tisztviselők jutalmazására és segélyezésére szükséges öszszeget ilyen módon megállapítani méltóztassék. A gazdasági bizottság szükségesnek tartotta, hogy az Interparlamentáris Unió Washingtonban tartott üléseire az eredetileg kijelölt négy delegátus helyett kiküldött hat delegatus utazási költségei a költségvetésbe beallittassanak. Ehhez képest javaslom, hogy a nemzetgyűlés rendkívüli kiadásainál az Interparlamentáris Konferenciákon résztvevő nemzetgyűlési képviselők költségeinek részbeni fedezésére, valamint a nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők hivatalos utazásainak költségeire felvett 178,500.000 korona összeg ezen 50 millió hozzáadásával összesen 228,500.000 koronára emeltessék fel. Kérem tehát, hogy erre vonatkozó javaslatomat a nemzetgyűlés magáévá tenni és ezen összegnek a költségvetésbe pótlólag való beillesztéséhez hozzájárulni méltóztassék. Végül tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, hogy a Ház elnökét ezen előterjesztésekkel összefüggő intézkedések megtételére felhatalmazni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés! Nem akarok disszonáns hangot belevinni a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalásába, azonban mégis kénytelen vagyok megállapítani, hogy a gazdasági bizottság különösen az alsóbb kategóriájú tisztviselők és altisztek fizetésének és előléptetésének megállapitásánál, főképen pedig* a törvényhozási pótlék megállapitásánál meglehetősen szűkmarkúan járt el. Bál elismerem, hogy a státusrendezés, amely általában vonatkozik minden állami alkalmazottra, kissé megkötötte a bizottság kezét, mégis azt hiszem, hogy az alsóbb kategóriájú tisztviselők, segédmunkások, illetőleg altisztek fizetésrendezésénél kissé nagyobb bőkezüséséget várhattunk volna. Amit a tervezet kontemplál, azt • kevésnek tartom. Még inkább kevésnek tartom azt a törvényhozási pótlékot, amelyet a gazdasági bizottság javasol. Eszerint ugyanis a napidíjasok havi 40.000 az 1. és 2. osztályú műszaki altisztek s a szolgálatvezető altisztek havi 50.000 koronát, a kezelő és egyéb altisztek pedig havi 35.000 koronát kapnának. Ez nagyon kevés s nem méltó ehhez a nemzetgyűléshez; hiszen ha a nemzetgyűlés annyi millárdjába kerül az országnak, akkor pár százezer vagy millió korona, amiről itt szó lehet, nem jöhet tekintetbe. Nem tartom méltónak a nemzetgyűléshez, hogy valakinek, aki a 24 órából a legtöbbet itt tölti a mi szolgálatunkban, havi 36.000 korona törvényhozási pótlékot adjunk. Én tehát minden hosszabb indokolás nélkül tisztelettel indítványozom (Olvassa): »A nemzetgyűlés határozatilag mondja ki, hogy a törvényhozási pótlék legkisebb összege havi 50.000 korona.« Ennél kevesebbet igazán nem lehet adni. (ügy van! TJgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez főkép két kategóriára vonatkozik: a napidíjasokra és a II. osztályú segédszemélyzetre. 50.000 koronán alul igazán inkább ne adjunk semmit. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Urbanics Kálmán előadó: T. Nemzetgyűlés! A magam részéjől mindenkor azon az állásponton vagyok, hogy méltányolni kívánom különösen az alsóbb fizetési kategóriákba osztott egyének munkásságát, legnagyobb sajnálatomra azonban nem vagyok abban a helyzetben, hogy Malasits Géza igen t. képviselőtársam indítványát magamévá tegyem. (Peidl Gyula: Felborul a budget!) Amikor ezt teszem,
