Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

A nemzetgyűlés 467. ülése 1925. következtében az V. fizetési osztály Â) csoportjába soroztatott s ennek megfelelően özvegyének az elhalálozási negyedre járó illetményét, valamint az özvegysége tartamára szóló özvegyi nyugdíját is az A) csoportban érvényes mindenkori fizetés alapján kell megkapnia, és ezek az illetmények őt visszamenőleg, 1925 július 1-től kezdödöleg illetik meg. Ehhez képest teszi meg a gazdasági bizottság is a maga javaslatát. Továbbá 12, részben vezető-állást, részben nagy felelősséggel egybekötött munkakört betöltő vagy hosszú szolgálati idővel rendelkező tisztviselő részére kívánja bizottság a különös kivételes elbánást. Ezek névszerint a következők: Dr. Nagy Miklós könyvtárigazgató, Szemere György naplószerkesztő, Láczay-Fritz Oszkár műszaki főtanácsos, dr. Papp Emil naplószerkesztő, dr. Panka Károly főkönyvtárnok, Paraszthy Pál gazdasági főtanácsos, Zeller Árpád irodafőigazgató, dr. Alföldi Béla főorvos, dr. Juhász József titkár, gazdasági tanácsos, ifj. Radnits József számvevőségi főtanácsos, Szitányi Aladár jelentkezési .hivatali főnök és Reischl István műszaki raktártiszt. Ezeknek az illetményeknek a költségvetésbe való beillesztése szintén a már imént vázolt okokból mellőzhető. Ezek alapján azután kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a gazdasági bizottságnak az altiszti állások átszervezésére vonatkozó javaslatához hozzájárulni méltóztassék. A gazdasági bizottság jelentésének harmadik része az egyes altiszti állások átszervezésére vonatkozik. Az államigazgatás más ágazatainál a tisztviselői státusrendezéssel kapcsolatban az altiszti állások ilyen átszervezése nem eszközöltetett. Figyelemmel kellett azonban lennie a gazdasági bizottságnak, bizonyos méltányossági szempontokon kivül, azokra az igen felelősségteljes munkakörökre, amelyeket egyes altisztek ellátnak, és épen azért egy bizonyos méltányosságot kivan gyakorolni a nemzetgyűlésnél alkalmazott altisztekkel szemben akkor, amikor javaslatot tesz arra, hogy a nemzetgyűlés létszámában egy szolgálatot vezető felügyelő, továbbá a főrendiháznál szintén egy szolgálatot vezető felügyelő, valamint a nemzetgyűlésnél egy raktári teendőket ellátó szolgálatvezető altiszt részére a II. osztályú műszaki altiszteknek megfelelő eddigi illetményeik helyett az I. osztályú műszaki altiszti illetmények utalványoztassanak, illetőleg állapíttassanak meg. Továbbá javaslatot tesz arra, hogy^ a^ 22 főnyi műszaki segédmunkások létszámából nyolcan kezelő altisztekké minősittessenek és neveztessenek ki. Abban az esetben, ha ehhez a javaslathoz is hozzá méltóztatnak járulni, az ezzel járó költségtöbblet fedezéséről sem kell gondoskodni, mert a költségvetésbe, mint az előbb vázoltam, egy tételben fognak a statusrendezéssel kapcsolatos kiadások beiktattatni. Mindezek alapján a gazdasági bizottság megbízásából kérem a nemzetgyűlést, hogy az altiszti állások átszervezésére vonatkozó javaslathoz hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslőn jobbfelől.) A gazdasági bizottság jelentésének ötödik része az úgynevezett törvényhozási pótlékok megállapítására vonatkozik. Az 1923/24. évi költségvetés tárgyalása során a nemzetgyűlés a nemzetgyűlési és a főrendiházi tisztviselők, valamint egyéb alkalmazottak részére törvényhozási pótlékot rendszeresített és e határozatáéi november hó 17-én, kedden. 169 ban kimondotta, hogy ez a törvényhozási pótlék az illetmények általános emelésénél érvényesülő százaléknak megielelőleg mindenkor emelendő. Az 1925. évi 7000. számú ministerelnöki rendeletben^ megállapított státusrendezés során az illetmények nem egyenlő százalékkal emelkedtek a különböző fizetési osztályokban és ezért szükségessé vált, hogy ezek a törvényhozási pótlékok újból állapíttassanak meg, mert azoknak percentuális átszámítása nehézségekbe ütközött. Ebből az indokból javaslatot tesz a gazdasági bizottság, hogy 1925 július 1-től kezdve ez a törvényhozási pótlék a IV. fizetési osztályban havi 320.000 K-ban, az V. fizetési osztályban havi 230.000 K-ban, a VI. fizetési osztályban havi 160.000 K-ban, a VII. fizetési osztályban havi 110.000 K-ban, a VIII. fizetési osztályban havi 80.000 K-ban, a IX. fizetési osztályban havi 70.000 K-ban, a X. fizetési osztályban havi 60.000 K-ban, a XI. fizetési osztályban havi 50.000 K-ban, a napidijasoknál havi 40.000 K-ban, az I. és II. osztályú műszaki altiszteknél s a szolgálatvezető altiszteknél havi 50.000 K-ban, a kezelő és egyéb altiszteknél havi 35.000 K-ban állapittassék meg. Természetes, hogy ez a pótlék, ahogyan a Ház eredeti határozata is szól, mint szerzett jog továbbra is csak azokat illetné meg, akik annak jelenleg élvezetében állanak, az újonnan kinevezendőkre nem terjeszthető ki és nyugdíjazás esetén beszámítás tárgyát nem képezheti. Ennek fedezetéről szintén a státusrendezéssel kapcsolatban a költségvetésbe beillesztendő összeggel fog gondoskodás történni. Ennek alapján tisztelettel kérem, hogy a nemzetgyűlési és a főrendiházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak törvényhozási pótlékának ujabb megállapítására vonatkozó javaslathoz hozzájárulni méltóztassék. T. Nemzetgyűlés! A kebelbéli őrség szervezése sorain az ügyrend 10. pontjában megállapittatott, hogy az őrség illetményeinek, illetve havidíjának 50%-át őrségi pótlék címén fogja kapni a jövőben. Ezen pótdíjnak ilyen mértékű megállapítását az ujabb státusrendezéssel kapcsolatban a gazdasági bizottság megfelelően indokoltnak nem találta, megállapította azonban, hogy az 1924/25. évi 5000. sz. M. E. rendelettel a koronaőrök részére egy őri pótlék rendszeresittetett, mely pótlék lenne az eredetileg rendszeresített pótdíj helyett a kebelbéli őrség legénységi állományú személyzete részére is utalványozandó. Tisztelettel kérem tehát a t. Nemzetgyűlést; hogy a gazdasági bizottságnak erre vonatkozó javaslatát megáévá tenni és az őri pótlékoknak ilyen megállapítását engedélyezni méltóztassék. A gazdasági bizottság jelentésének hatodik részét képezi a gyorsirók külön munkadíjának megállapítása. Az 1925/26. évi nemzetgyűlési költségvetés tárgyalása során — ha jól emlékszem — Hegymegi Kiss Pál^ t, képviselőtársam indítványára a nemzetgyűlés utasította a gazdasági bizottságot, hogy, tekintettel a gyorsirók különleges munkásságára, és különleges képesítésére, a gyorsirók illetményeinek megállapításával újból foglalkozzék. Ezen utasításnak eleget teendő, a gazdasági bizottság ezeket a méltánylást érdemlő körülményeket figyelembe vette már a státusrendezésnél is és ezen mérlegelésnek következménye volt az, hogy a státusrendezés során az összes gyorsírói állások az A) csoportba osztattak be. Ezen beosztást meghaladólag javasolja még a gazdasági bizottság, hogy a gyorsirók 25*