Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

168 A nemzetgyűlés 467. ülése 1925 gyűlés a gazdasági bizottság jelentése alapján foglalkozzék e kérdéssel. Ami már most a nemzetgyűlési képviselők és a választott tisztviselők tiszteletdijának összegszerűségét illeti, a gazdasági bizottság az elnök előterjesztésére arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel a demokratikus fejlődésre, amely demokratikus fejlődésnek természetes következménye az, hogy mind sűrűbben és gyakrabban kerülnek be a nemzetgyűlésbe, illetőleg a parlamentbe olyan egyének, akik nem rendelkeznek akkora magánvagyonnal, hogy abból a maguk megélhetését biztosithassák, szükségesnek látta a gazdasági bizottság, hogy a nemzetgyűlés képviselő tagjainak illetményei, illetőleg tiszteletdíja olyan Összegben állapittassék meg, hogy abból a képviselő a maga megélhetésére és fen tartására is fordíthasson. T. Nemzetgyűlés! A demokratikus fejlődés szükségessé tette azt, hogy ezek az illetmények olyan összegben állapitiassanak meg, hogy a vagyontalan képviselők megélhetését is biztosithassák- Mert ha ezen összeg alacsonyabban állapíttatnék meg, az esetben a vagyontalan elemeket maga a nemzetgyűlés zárná ki kebeléből. De ezzel szemben a másik oldalon ott áll az állam anyagi helyzete, és amikor az állam a maga bevételeiből nem képes tisztviselői részére a feltótlenül megélhetést biztositó javadalmakat megállapítani, akkor korlátokat kel] hogy emeljen a másik oldalon mutatkozó szempontból is. Ezekre ügyelemmel és annak kijelentése mellett, hogy semmi körülmények között nem akar a képviselők és a köztisztviselők illetményeinek összehasonlításából semmi konzekvenciát és kapcsolatot teremteni, a gazdasági bizottság mégis kénytelen volt az összeg megállapításánál a tisztviselők fizetésével bizonyos összehasonlításokat eszközölni s ezen összehasonlítás során megállapította a gazdasági bizottság, hogy a képviselők legutóbbi javadalma aranykoronába átszámítva, az V. fizetési osztály 1. és 2. fokozata között mozgott, amennyiben az V. fizetési osztály 1. fokozata 340 aranykoronát, a 2. pedig 300 aranykoronát tett ki. A középarányos így havi 320 aranykorona volt. Ezen számitást figyelembe véve, megállapította a gazdasági bizottság, hogy az állami rendszerű fizetéseknél a státusrendezés során az V. rangosztály 1. fokozatában 8,400.000 korona, 2. fokozatában pedig 7,400.000 korona a fizetés, s minthogy az ezen két összeg közötti középarányos 7,900.000 korona, a gazdasági bizottság a nemzetgyűlési képviselők tiszteletdíjának 8,000.000 koronára leendő kikerekitését hozta javaslatba. T. Nemzetgyűlés! Ezen illetményeken kívül a képviselőket kizárólag a lakáspénz illeti meg még, amelynek összegét a gazdasági bizottság változatlanul 2000 aranykoronában tartja megállapitandónak, amely 2000 aranykorona mindenkor az 1924. évi IV. tcikkben megszabott százalék szerint utalványozandó. A választott tisztviselők tiszteletdíjára nézve, amelyek ép ugy, mint a képviselők illetményei, napidíj jellegével birnak, a gazdasági bizottság a múlt gyakorlatot véli fentartandónak. A múltban is a nemzetgyűlés elnöke a reszortministerek havi fizetésének megfelelő összegű tiszteletdíjat élvezett, jelenleg tehát havi 20 millió koronát kitevő külön díjban részesítendő. (Szákács Andor: Ez a képviselői tiszteletdíjjal együtt annyi, mint amennyit a ministerelnök kap.) A két alelnök és a háznagy tiszteletdíja az elnöki tiszteletdíjnak 50 évi november hó 17-én, kedden. —-50%-ában lenne megállapítandó. A jegyzők tiszteletdija pedig a képviselők tiszteletdíjának 50%-kai lenne több, vagyis küiön havi 4 millió koronában lenne megállapítandó. A nemzetgyűlésnek saját háztartására nézve a folyó költségvetési évet illetően.egybeállított költségvetése a javasolt képviselői illetménytöbbletekkel való kiegészítést illetőleg átdolgozást nem igényel. Nem igényel pedig azért, mert az illetményrendezéssel, illetőleg a státusrendezéssel .összefüggő összes kiadások az állami költségvetés 1. tétele alatt vétettek fel s azok tételes beillesztése a költségvetés ezen hitelösszegének tárgyalásakor a többi számadási ágazatokkal együttesen pótlólag fog megtörténni. Mindezen előadottak alapján tisztelettel kéri a gazdasági bizottság általam a t. nemzetgyűlést, méltóztassék a nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők tiszteletdíjára vonatkozó javaslatot elfogadni és ezzel kapcsolatosan a nemzetgyűlés 1924 június hó 28-iki ülésében az illetményeknek, az időnkénti változások figyelembevételével való megállapítására adott felhatalmazást az elnök részére továbbra is fentartani. T. Nemzetgyűlés! A gazdasági bizottság jelentésének második része a kinevezett tisztviselők státusrendezésére vonatkozik. A nemzetgyűlés 1925. évi június hó 29-én felhatalmazta a nemzetgyűlés elnökét arra, hogy _ a státusrendezést saját hatáskörében eszközölje. Ez a határozat a következőkép szól (Olvassa): »Az állami igazgatásban közelebbről eszközlendő státusrendezéssel egyidejűleg és annak arányaihoz alkalmazottan saját hatáskörében megállapithassa és eszközölhesse a törvényhozás adminisztrációjában az ennek különleges természetéhez és viszonyaihoz, valamint az állam pénzügyeihez mérten indokoltnak mutatkozó státusrendezést és annak alapján a megfelelő összegeket az állami költségvetés tárgyalása során végleg megállapítandó költségvetésbe beállíthassa és utalványozhassa«. A nemzetgyűlés elnöke e felhatalmazás alapján az illetékes tényezőkkel a szükséges tárgyalásokat lefolytatta. E tárgyalások eredménye a jelentéshez csatolt kimutatás, amelyből elsősorban is kitűnik az, hogy a nemzetgyűlés elnöke mindazokat az intenciókat, amelyeket a nemzetgyűlés a maga határozatában részére megszabott, figyelembe vette akkor, amikor a tárgyalásokat lefolytatta. A háború és az azt követő forradalmak ideje alatt azonban a nemzetgyűlés tisztikarában nem történtek olyan sürü változások, mint egyéb szolgálati ágazatokban. A nemzetgyűlés tisztikarában hosszú, érdemes munkásságot betöltő tisztviselők foglalnak helyet és azért a méltányosság feltétlenül megkívánta, hogy ezek bizonyos különös, méltányos elbánásban részesüljenek. Ennélfogva azok az egyes, igen hosszú, érdemes szolgálatot betöltő tisztviselők, akiknek állása B) csoportba soroztatott, saját személyüket illetőleg különös kivételben részesittettek. Ezek között első helyen Bayer Béla műszaki főigazgató, valamint dr. Takáts Sándor főlevéltáros saját személyükre nézve az V. fizetési osztály A) csoportjába soroztattak. Bayer Béla műszaki főigazgató a gazdasági bizottság e határozatának meghozatala után elköltözött az élők sorából. Miután a gazdasági bizottság, illetőleg az elnök a státusrendezóst saját hatáskörében a nemzetgyűlés felhatalmazása alapján eszközölte, tehát jogilag ő e kivételes elbánás