Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-463

A nemzetgyűlés á€3. ülése 1925 holdat foglalt le ; ugyanez a birtok-kategória csonka Magyarország szántóföldjéből 2,400.000 holdat foglal le, vagyis agrárszociális szempontból rosszabb lett az arányszám, mert mig az ország összterületének csak egyharmadrésze maradt meg, addig a latifundiumok által lefoglalt szántóföldnek fele maradt itt, tehát mégegyszer olyan rossz az arány a nagybirtok szántóföldjei tekintetében csonka Magyarországon, mint volt Nagy-Magyarországon. És ez a megforditott, ez a rosszabbra fordult szociális arányszám végigmegy az egész statisztikán. Ezt bizonyitja az is, hogy a nagybirtok összterületéből csak 24% volt szántóföld Nagy-Magyarországon, csonka Magyarországon ellenben 44%, tehát amint mondottam, az erdőlatifundiumokat elveszítettük, ellenben megmaradtak a mezőgazdasági szántóföld latifundiumok. Szóval agrárpolitikai szempontból az arányszám kimutathatólag mégegyszer olyan rossz csonka Magyarországon, mint Nagy-Magyarországon volt, radikális reformra tehát mégegyszer olyan szükség van, minden egyéb politikai szemponttól eltekintve ma, mint a világháború előtt volt. (Kiss Menyhért : Mégsem csinálják !) Megdöbbentő, hogy mig az ország szántóföldjéből 1200 nagybirtokosé 2,300.000 hold, ugyanekkor körülbelül ugyanekkora, 2 és félmillió holdnyi területből él meg 950.000 kisbirtokos, törpebirtokos család, amelyeknek csak 5 holdnyi vagy ezen aluli földjük van. Az egyik oldalon tehát ugyanakkora darab föld 1200 családé, a másik oldalon pedig majdnem egy milliónyi törpe kisbirtokosé. Ez mutatja, hogy a latifundiumok milyen pusztitó hatással voitak Magyarország egész földbirtok-konstrukciójára. Tudvalevő, hogy vannak kisbirtok-kategóriák, amelyek egészségtelenek. A mai viszonyok között az öt holdon aluli birtok-kategória, hacsak nem kertészkedés, már veszedelmes elsatnyulásra predesztinált birtok-kategória. Arra kellene tehát törekedni, hogy ebben az országban legalább öt hold jusson minden földmivélőnek ; amint a magyar mondja, ennél kisebb terület meghalni sok, megélni belőle kevés. Az instrukcióba befektetett tőke nem fizeti ki magát, nem produkál eleget, nem elég annak a földnek a jövedelme, hogy csak abból megélni tudjon ; szóval »se hus, se hal« társadalmi réteget termel. Átmeneti rétegnek, összekötő rétegnek az ipari munkás és a földmives társadalmi rétegek között kis mennyiségben ez szükséges, azonban a régi magyar statisztika is azt mutatja, hogy földeloszlásunk rákfenéje épen ez a birtokkategória volt, mert a magyar birtokok számából 55%, tehát több mint a fele jutott erre az egészségtelen, öt holdnál kisebb, pulverizált birtokkategóriára. Miért ? Mert a latifundiumok miatt és az idejében elmulasztott agrárreformok miatt népünk nem tudott terjeszkedni. Három megoldás volt előtte. Először : Amerikába kivándorolni, — ezt csinálta másfélmillió magyar a háború előtt ; másodszor : az egyke-rendszerre áttérni, nehogy a föld megoszoljon — ezt is, sajnos, csinálta főleg a legjobb kálvinista magyarság (Kiss Menyhért : A Dunántúl Î •— Malasits Géza : Csinálják ma is !) ; harmadszor : hagyni pulverizálódni a birtokot — és ezért ilyen egészségtelen pulverizált birtok a magyar összbirtoknak nagyobbik fele. Érezte ezt a hibát a kisgazdapárt is és Nagyatádi minister ur is, mert a földreformtörvényben benne van az, hogy ezeket az egészségtelen, pulverizált kisbirtokokat lehetőleg ki kell egészíteni normális, életképes kisbirtokokká. Nézzük csak meg, mennyit forditottunk eddig ezeknek a pulverizált birtokoknak a kiegészítésére a már lezárandó földreform kapcsán ? (Szeder Ferenc : Az szemfényvesztés 1) összesen 28.000, mondd huszonnyolcezer holdat, akkor, amikor a latifundiumoknál évi november hó 10-en, kedden. "> millió és millió holdakkal dobálózunk. Erre a nagy birtokpolitikai célra tehát csak 28.000 hold jutott a latifundiumokból! (Malasits Géza: Az is mocsaras meg köves !)j Hja, spórolni kellett vele I Azért nem lehetett eddig többet feláldozni a latifundiumok saját földjéből a földreformra, mint 4%-ot, mert ugy látszik, nem volt szükséges ezeket az életképtelen birtokokat felemelni. Inkább a latifundiumokat kellett kímélni, de Magyarország birtokosainak 55%-át felemelni és életképessé tenni, nem volt nemzeti érdek. Ez a 28.000 holdacska mindenesetre egyik botrányköve a csődbejutott magyar földreformnak. A földreform pedig még ráduplázott, mert amikor birtokosainknak több mint a fele ilyen életképtelen, akkor körülbelül negyedmillió uj ilyen életképtelen alakulatot termelt. A statisztika a következő. Jóformán valamennyi uj birtok, melyet a földreform bíróság megszült, ilyen angolkóros produktum : nemcsak öt, de három holdnál is kisebb földbirtokocskák. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez év júniusáig ugyanis — amint mondtam — kiosztottak papíron 760.000 holdat. Ebben benne van a Vitézi Szék, az egyházak, minden benne van. (Kiss Menyhért : Csendőrség, vámőrség !) De én ezeket még mind nem számítom. Csináltak belőle 148.000 házhelyet ; legalább ez az egy haszon megvolt, hogy a lakáskérdést félig-meddig megoldották. (Zaj és felkiáltások a szélsőhaloldalon : Sárból építettek viskókat !) Igen, putrit építettek, de én most letompítom az igényeimet ; ha 300 kvadrát ölet adok házhelyépitésre egy magyar családnak, hogy szinte a szájával összehozza a fecskefészket, már az is haladás ebben a korszakban,- ennél a rezsimnél és ebben a szerencsétlen országban. (Ugy van ! balfelől.) Én tehát örülök, hogy 148.000 embernek módja van valami putrit építeni. (Klárik Ferenc : Ha tud !) Mondjuk, erre elfogyott 50.000 hold. Ez a komikus 28.000 hold a birtokok nagyobb részét képező törpe birtokok kiegészítésére ment el. Felemelkedtem a székből az indulattól, amikor ezt a számot megtaláltam. (Zaj bal felől.) Erre mondják, hogy le kell zárni a földreformot, mert az már kitűnően sikerült s most nyugalom kell. (Kiss Menyhért : Megmaradt a nagybirtok. Nekik sikerül, csak a népnek nem. Van egy földreform-államtitkár, az megmarad. — Zaj balfelől.) A többi 700.000 holdból csináltak 278.000 uj birtokot, vagyis körülbelül több mint egy negyed millió, átlag körülbelül két és fél holdnyi birtokot (Szeder Ferenc : Hát még ha a vitézi középbirtokokat vesszük !) Akkor még kisebbek. Eddig tehát a magyar birtokoknak több, mint fele életképtelen volt, most pedig megint körülbelül egy negyed millió életképtelen birtokalakulatot csináltunk. (Dénes István : A többtermelés nevében !«) T. Nemzetgyűlés ! Valaki közbeszólt, hogy : többtermelés. Nos, mostanában olvastam kimutatásokat, hogy a földreform következtében 4%-kal fog csökkeni Magyarország gabonatermelése. Mondom, ma nagyon koncilians" hangulatban vagyok, elfogadom a 4%-ot. Mondhatom, hogy egy becsületes földreform megemészt a 4% gabonatermeléscsökkenést. Ez még nagyon olcsó volna, de először is, nemcsak gabonát termelnek az emberek,l hanem aprójószágot, állatot, tojást, zöldséget, borjut, lovat, tehenet is. (Dénes István : Gyermeket !) Erről mindjárt beszélek. Főleg családot kell termelni, embert kell termelnie egy földreformnak. (Ugy van! balfelől.) Családokat, szapora, erős, talpraálló uj magyar családokat kell termelni. (Kiss Menyhért : Ez Kenéz könyvében is benne van, külön fejezetben. Mégis a kormányt támogatja. — Zaj balfelől.) Növeli a bajokat az a megdöbbentő tény, hogy csonka Magyarország területének majdnem negyed