Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-465

À nemzetgyűlés 465.ülése'.1925. ém november hó 12-én, csütörtökön. 101 adást önök tartják, és én kérem, hogy tz úttal né tartsanak mozielőadást, hanem méltóztassanak respektálni a szólásszabadságot. (Állandó zaj.) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Szeder Ferenc : Mi ez ? Költségvetési beszéd ?) Szeder képviselő urat hasonlóképen kérem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor : Ez az ember lehetett államtitkár ! — Szeder Ferenc : Ez aztán a tisztességtelen verseny .!) Csendet kérek ! Viezián István : Tessék a szólásszabadságot akkor is respektálni, ha azt történetesen az önökkel szemben álló oldalon igénylik a népképviselők. (Esztergályos János : Mit szól hozzá Lendvai képviselő ur ?"— Lendvai István : Azt, hogy vigyázzon arra a bolond tyúkra, ahonnan bolond szél fuj ! — Élénk derültség.) Rothenstein képviselő ur — állandóan az ő gondolatmenetéhez kívánok ragaszkodni — beszédének további folyamán arról is panaszkodott, hogy nálunk nincs egyesülési jog, hogy a kormány elnyomja az egyesülési jogot. (Propper Sándor : Csak mozi-szabadság van !) Panaszkodott a miatt, hogy a kormány nem engedi meg, hogy egyesületek alakuljanak, nem láttamozza az egyesületek alapszabályait . . . (Lendvai István : És követeli az Érne. feloszlatását ! — Peyer Károly : Nem kell! Megdöglik az amúgy is ! — Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Viezián István : ... és hozzátette méltatlankodva, hogy ha a kormány nagy nehezen jóváhagyja is valamely egyesület alapszabályait — természetesen a szakszervezeti alapszabályokra gondol — legalább az ilyen engedélyezett egyesületeket engedné működni és engedné meg az egyesületeknek, hogy közgyűlést is tartsanak, mert ez az átkos kormány még a jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező egyesületeket is (Propper Sándor : Még a moziengedélyezetteket is !) meggátolja abban, hogy közgyűléseket tarthassanak. Ezt Rothenstein képviselő ur itt a nemzetgyűlésen olyan ártatlan arccal és olyan meggyőződésteli hangon adta elő, hogy nekem, mondhatom, kedvem lett volna tapsolni és azt mondani : bravó, Rothenstein ur, ezt jól játszotta. Mert a dolog épen megfordítva van. A kormány, a belügy minister ur folytat harcot a szakszervezetekkel, hogy méltóztassanak gyakrabban közgyűlést tartani. Épen a belügymini ster ur kifogásolja azt, hogy a szakszervezetek vezetői elsikkasztják a munkásszakszervezeteknek azt a jogát, hegy közgyűléseket tartsanak. (Ugy van! jobb felől. — Szeder Ferenc: Nem igy van biz az ! Ez, t. Viezián képviselő ur, nem igaz !) Önök nagyon jól ismernek engem, tudják, hogy szoktam kemény igazságot mondani, de ha valamit állitok, a bizonyíték máris a kezemben van. Itt van a kezemben egy alapszabály és ítélje meg a nemzetgyűlés és az egész magyar nemzet, hogy kinek van igaza, kik azok, akik inkább védik a munkások egyesülési jogát, önök-e vagy mi. Itt van a kezemben a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének alapszabályai. (Rothenstein Mór: A Könyvnyomdászok Egyesülete fáj maguknak ! Ezt nem "sikerült elvenni és odaadni a ligának ! — Zaj.) Eluök : Csendet kérek ! Viezián István : Van egy régi magvar közmondás, amely azt mondja : az kiabál, akinek a háza ég. Rothenstein Mór képviselő ur kiabál, mert ő az elnöke ennek az egyesületnek és máris attól fél, hogy ebben az alapszabályban olyan dolgok vannak, amelyeket ő nem szívesen tár a hallgatóság és a nemzet közvéleménye elé. Ennek az alapszabálynak egyik paragrafusa kimondja azt, hogy ebben az egyesületben rendes közgyűlés három évenként tartandó. (Peyer Károly : És ez olyan nagy baj ?) Szükséges-e bővebben rámutatni^ hogy "micsoda alkotmány az, amely szerint csak három évenkint egyszer kell közgyűlést tartani. (Zaj balfelől. — Zsirkay János : Ugy látszik, nem szeretnek egyesülni önmagukkal í — Propper Sándor : Csak Cuzával !) Csak közbevetőleg említem meg, hogy ez a Rothenstein Mór képviselő ur elnöklete alatt álló egyesület annak ellenére, hogy háromévenként eg3^szer kell közgyűlést tartania, megtette azt, hogy teljes nyolc esztendeig nem hívott össze közgyűlést. (Derültség jobbfelől.) Tudom, a képviselő ur azt mondja, akkor háború volt, de a háború hála Isten nem nyolc esztendeig tartott, csak négy és fél esztendeig, tehát még azonfelül is több mint három esztendei idő telt el. (Zsirkay János : A háborús idő kétszeresen számit ! — Graeffl Jenő : De szabadságszerető emberek !) De azért ne méltóztassanak azt gondolni, hogy a nyomdászmunkások meg volnának fosztva a közgyűlés gyakoribb tartásának lehetőségétől. Legalább papiroson meg van a lehetőség, mert épen az az átkos belügyminister ur nem hagyta ám jóvá az alapszabályt ugy, amint azt Rothenstein képviselő ur elkészítette, t. i. hogy csak háromévenkint egyszer tartassék közgyűlés, hanem a belügyminister ur záradékképen rávezettette a bemutatott alapszabályra, hogy : Látta az alábbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzésekkel, nevezetesen először is azzal, hogy rendes évi közgyűlés minden év első felében tartandó. (Lendvai István : Még majd az lesz a baj, hogy rájuk oktroálják !) Megállapítható tehát, hogy itt nem a szociáldemokrata szakszervezeteknek kell szorítani a kormányt és a belügyminister urat arra, hogy egyesületeikben közgyűlést tarthassanak, hanem a belügyminister urnák kell törvényes hatalmánál fogva rákényszeríteni Rothenstein úrékat arra, hogy egyesületeiket ugy működtessék, hogy megadassék a mód arra, hogy a szakszervezeti tagok a maguk igényeit és kívánságait kifejezésre juttathassák. (Graeffl Jenő : Szegény elnyomottak ! — Propper Sándor : Szegény Viezián !) De nemcsak ezzel az egy szakszervezettel van ám ez igy, nemcsak egy különös kivétel ez, nem Rothenstein urnák a saját egyéni hibája az, hogy nem szereti, ha a vezetése alatt álló szakszervezetek gyakran tartanak közgyűlést — igy van ez a legtöbb szociáldemokrata szakszervezetnél. (Ugy van ! jobbfelől.) Itt vannak kezemben az összes szakszervezetek alapszabályai. Áttanulmányoztam ezeket és megállapíthatom belőlük, hogy a Famunkások Szövetségében is, amelynek elnöke, ha jól tudom, Klárik Ferenc t. képviselő ur, az alapszabály 13. §-a értelmében minden két évben kell közgyűlést tartani. De máris módositották ezeket az alapszabályokat olyanformán, hogy ezután ők is csak háromévenként tartsanak közgyűlést. Ez a módosítás azonban ezidőszerint még a belügyminister ur döntése alatt áll. (Derültség jobbfelől. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Az utazási költség milliókba kerül !) Majd arról is beszélek ! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) De menjünk tovább ! Itt van a Husipari Munkások Szövetségének, vagyis a husiparosok szakszervezetének alapszabálya. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ennek 10. §-a értelmében szintén csak háromévenként kell egyszer közgyűlést tartani. Itt van a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége — elnöke, ha jól tudom, nem vagyok benne bizonyos, Kabók képviselő ur . . . (Kabók Lajos : Rosszul tudja !.) — szabad tudnom, hogy akkor ki az elnök? Hát ebben tévedtem, ez nem is olyan lényeges. E szövetség alapszabályának 10. §-a értelmében minden két évben kell csak közgyűlést tartani. Á bányászszakszervezet elnöke Peyer kép-