Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-465

102 A nemzetgyűlés 465. ülése 1925. évi november hó 12-én, csütörtökön. viselő ur. (Peyer Károly: Azt is rosszul tudja!) Mindenesetre valami főszerepe van ott ; én nem hiszem, hogy a Peyer képviselő ur hozzájárulása nélkül alkották volna meg az alapszabályt, amelynek 11. §-a értelmében szintén kétévenként egyszer kell tartani közgyűlést. (Peyer Károly : Természetesen, rendben van !) Az Építőmunkások Országos Szövetsége alapszabályának 4. §-a szerint szintén kétévenként kell közgyűlést tartani. A Földmunkások Országos Szövetségében, amelynek elnöke, vagy titkára — nem tudom bizonyosan melyik — Szeder Ferenc, az alapszabály 10. §-a értelmében minden két esztendőben kell közgyűlést tartani. Nincsen tehát egyetlenegy szakszervezet sem a szociáldemokratáknál, amelynek alapszabályai azt irnák elő saját akaratukból, hogy legalább minden esztendőben egyszer kell közgyűlést tartani. A szakszervezeti alapszabályoknak ez a fogyatékossága annyira általánossá vált, hogy a belügyminister ur — akit pedig, ismétlem, azzal vádoltak meg, hogy ellene van annak, hogy közgyűléseket tartsanak — kénytelen volt kiadni egy körrendeletet, a 77.000/1922. számú körrendeletet, amelyben minden egyes egyesületre nézve kötelezővé tette, hogy éveniíént legalább egy közgyűlést kell tartani. (Helyeslés jobbfelől.) De annak ellenére, hogy ez a rendelet megjelent, a szakszervezeti tanács ezt nagyon sokalja és a tanácsnak most is egy felirata fekszik a belügyminister ur előtt, amelyben az iránt alkudozik, hogy engedje meg nekik a belügvminister ur, hogy ezután is háromévenként, (Derültség jobbfelől.) vagy isten neki, hát kétévenként kelljen nekik közgyűlést tartani. Alkudoznak azzal a belügyministerrel, akit azzal vádoltak meg, hogy ő akadályozza a közgyűlések tartását. (Szeder Ferenc : Végre egy egészséges költségvetési beszéd ! — Derültség a szélsőbaloldalon. •— Felkiáltások jobbfelől : Persze ! — Esztergályos János : És a belügyminister ur adja a tanácsokat ! — Rakovszky Iván belügyminister : Egy szót sem beszéltünk ! — Graeffl Jenő — a szociáldemokrata párt felé — : Le vannak leplezve ! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Gaal Gaston : Ez a szólásszabadság ?) Én szeretek minden kérdést kétoldalulag megvilágítani és nem elégszem meg azzal, hogy amikor valamit idetárok, csak a magam álláspontját adjam elő, hanem mindjárt ismertetem az ellenfél álláspontját is, illetőleg a túloldalon lévő szociáldemokrata képviselő urak álláspontját abban a tekintetben, hogy miért tartják ők helyesnek, hogy csak olyan ritkán legyen közgyűlés. Azért, mert — azt mondják — minden közgyűlés borzasztó nagy összegbe kerül, (Derültség jobbfelől.) minden egyes közgyűlés 100 milliójába kerül a szakszervezetnek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : Ezt ki kell nevezni külügyministernek, a legokosabb ember odaát, ugy látszik !) Ezzel szemben a keresztény szocialista szakszervezetek önként alkotott szabályzatai azt írják elő, hogy évenként kell közgyűlést tartani. Azok nem vetették fel azt a kérdést, vájjon nem lehetne-e ilyén módon megtakarításokat eszközölni ; a keresztény szocialista munkásszakszervezeteket közgyűlés tartására nem kell kényszeríteni, mert — amint a szintén rendelkezésemre álló alapszabályokból megállapítható — (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobb jelöl.) azok minden esztendőben közgyűlést tartanak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök : Csendet kérek Î Szeder képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani 3 Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a szónokot ! (Zsirkay János : Az idegeikre ment I) Viezian István : De felvetem azt a kérdést : ítélje meg ennek a nemzetgyűlésnek és az egész magyar nemzetnek minden egyes elfogulatlan tagja, akár érdekelt, akár pedig érdektelen a szakszervezetek kérdésében, hogy bármibe is kerüljön bárkinek egy közgyűlés tartása, érdemes-e olyan egyesületet fentartani, ahol minden három évben, vagy mondjuk csak két esztendőben is egyszer lehet közgyűlést tartani? ! (Élénk derültség a szélsőbaloldalion. — Graeffl Jenő : Ezt nem lehet nevetéssel elütni ! — Elnök csenget.) Tisztelt szakszervezeti vezető urak ! Nagyon erőltetett nevetés ez az önök részéről, mert bizony minden elfogulatlan ember megállapíthatja, hogy nincs ott egyesülési jog, ahol a közgyűlést három évig nem kell összehívni ; (Ugy van! jobbfelől.) ott ál-alkotmány van, ott abszolutizmus van, ott nincs alkotmányosság, ott az egyesület tagjainak joga és érdeke nem érvényesülhet, sőt még csak kifejezésre sem juttatható. (Ugy van 1 jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Pedig, t. Nemzetgyűlés, még hozzátehetem ehhez, hogy nem is taggyűlésekről van szó, nem olyan nehézkes gyűlésekről van szó . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Hallatlan valami ! — Graeffl Jenő : Ne izguljanak !) Nem hallottam jól a közbeszólást, nem tudom mire értette a t. képviselő ur, hogy hallatlan dolog. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Én csak azt óhajtom megállapítani, t. Nemzetgyűlés, hogy itt nincs szó taggyűlésekről, amilyeneket, mondjuk, például az összes nagy keresztény társadalmi egyesületek szoktak tartani. Itt csak egyszerű küldöttközgyűlésről van szó. (Derültség^ szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Csak ?) És én, aki az alapszabályokat gondosan áttanulmányoztam, merem mondani a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezek az alapszabályok olyan gondosan vannak összeállítva, a szakszervezetek választási rendszere olyan nagy gonddal van előkészítve, hogy a választások alkalmával holmi rakoncátlan elem nem igen kaphat a közgyűlésen helyet. (Lendvai István : Nem tűrnek ellenzéket ! — Propper Sándor : Cuzát nem hívják oda soha !) Elnök ; Csendet kérek ! Viezián István : De a szociáldemokrata szakszervezeti vezető urak azt tartják, hogy ami biztos, az biztos, mert hátha mégis bejutna valaki a közgyűlésbe, aki talán véletlenül megmondaná az igazságot. Ennek következtében úgyszólván az összes szakszervezeti alapszabályok olyanok, mint annak a szakszervezetnek az alapszabályai, amelynek Rothenstein képviselő ur az elnöke. A többi alapszabályok is egyértelműen ezt mondják (olvassa) : »Indítványokat a közgyűlésen csak az egyesületi választmány, a felügyelőbizottság, vagy egyes kerületek nyújthatnak be, utóbbiak azokat a közgyűlés határnapja előtt 24 nappal a választmányhoz tartoznak írásban beterjeszteni. A már egyszer eldöntött indítványok egy éven belül közgyűlés elé nem terjeszthetők.« Közgyűlést azonban csak háromévenként tartanak. (Derültség a jobboldalon. — Peyer Károly ; Nézze meg a keresztény szakszervezeteket, ugyanúgy benne van ez az ő alapszabályukban !) Peyer képviselő ur közbeszólására, amely szerint nézzem meg a keresztényszocialista szakszervezetek alapszabályait is, ahol szintén ugy van, kijelentem, hogy megnéztem és ott nem ugy van. Ott igenis, inditványozási joga van a közgyűlés minden egyes tagjának (Rothenstein Mór; Itt is ! Nem értenek hozzá !) T. Rothenstein képviselő ur, nem nehéz dolog ehhez érteni. Aki hallja, amit én felolvastam, megállapíthatja belőle, hogy a közgyűlési tagoknak saját közgyűlésükön nincsen inditvánj

;

ozási joguk. Ha azonban valakinek kételye van ebben a tekintetben, próbálja meg kieszközölni, hogy elmehessen egy ilyen közgyűlésre és ott meg fog győződni erről. De meggyőződ-