Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

86 A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. önzésének alábbhagyása és a kereseti viszonyok javulása. Méltóztassanak nekem elhinni, hogy a ministerelnök ur egy kijelentése, amelyet lett, több kárt okozott, mint amennyit ez az intézet tiz év alatt jóvá tud tenni. Néhány évvel ezelőtt a ministerelnök ur azt mondotta, hogy az index-rendszer behozatala Magyarország sirját ásná meg. Erre minden munkaadó kezdve a legerősebb kapitalistától, a Rimamurányitól Salgótarjántól végig az egész vonalon a legkisebb iparosig a ministerelnök ur kijelentésére való hivatkozással a legvehemensebben tiltakozott az indexrendszer behozatala ellen. S mi lett az eredménye, hogy nem hozták be az indexrendszert'.' Az, hogy mégis a külföldön kellett kunyorálni kölcsönért, index nincs, a drágaság indexszáma felszökött 18 ezerre, valójában 20 ezerre és ezzel szemben a kereseti indexszám alig haladsa meg a 12—13 ezret. Ez a közbeeső rész jelenti az ország dolgozó népének nyomorúságát, szenvedését, ruhátlanságát, nyomorúságos lakásviszonyait. Ezeken a bajokon ilyen intézményekkel, amelyek csak megállapítanak, segíteni nem lehet. Még egy dolgot kell felemlilenem, ami ugyancsak a dolgok rendjéhez tartozik. Nevezetesen, még ha a legjobb indulattal és szándékkal is állítanak fel egy ilyen intézményt, reszketni kell arra a gondolatra, hogy mi lesz ennek az intézménynek a sorsa, hogy kiknek a kezébe jut. Jogász nemzet vagyunk, nagy a jogászi túltengés, azt tudjuk, hiszen minden intézmény élére jogászembert tettek. Nem is lehet ezt elképzelni másként. Hiszen jogásznemzet vagyunk, érthető és természetes tehát, hogy jogászember kerül ennek az intézménynek az élére is. Tessék csak figyelni a folyamatra. Én nem vagyok mai gyerek és elég élénk szemmel nézem Magyarország társadalmi közállapotait. Én azt a kellemetlen tapasztalatot szereztem minden ilyen intézménynek felállításánál, hogy itt bizonyos korallszigetek létesülnek. Alakul valami pici kis pont, e köré a hasonló gondolkodásúak tömörülnek és egy szép napon azon vesszük észre magunkat, hogy a kicsi pontból sziget lett a tengerben, azon fák nőnek, emlős állatok tartózkodnak, sőt még emberek is vannak rajta. Minden uj intézmény alapításánál egy-egy ilyen korallsziget képződik, és ezek nemhog3

r kisebbek, hanem mindig nagyobbak lesznek. Bármely intézményt nézünk, kezdve a kormánj^zóságtól lefelé akármilyen kórház adminisztrációjáig, mindenütt olt találjuk ezt a bizonj'os korallszigetet, amely kezdetben kicsi volt, azután mindig nagyobb lett, de amelyben mindig elnyomtak minden okos gondolatot, amely körülötte felmerült. Ha meg tudjuk valósítani ezt az intézményt, amint már mondottam, még fel sem építettük azt, már megindul a vihar az intézmény körül. Nem hirdetnek pályázatot, vagy ha hirdetnek is, már eleve el van döntve, hogy az épüietet valamely magasrangu ministeri tisztviselő fogja felépíteni. A többi épitész tehát nézhet az ujján keresztül. Fel fogják tehát épiteni ezt az intézményt, de ezt be is kell népesíteni, A benépesitésnél az első, aki a kapun bemegy, a jogász. Ez magával viszi az adminisztratív intézkedést, és megszületik rögtön az első ügyosztály, az elnöki ügyosztály és utána rögtön a segédhivatal a segédhivatali főigazgatóval, igazgatóval ; szóval a korallsziget lassan-lassan kezd benépesedni. Végül professzorokat is visznek oda, tudós tanárokat, de tessék megfigyelni, a tudós professzoroknak pár év múlva már tennivalójuk nincs, mert minden pénzt, ami az intézmény fentartására szolgál, fel fog falni az a moloch, amelyet én az imént korallszigetnek jellemeztem. Nincs meg Magyarországon az az erős demokraévi október hó 21-én, szerdán. tikus kontroll, amely megvan Angliában vagj

T más államokban és amely lehetetlenné teszi, hogy hozzá nem értő, szikkadt agyú emberek ott elhelyezkedjenek és korall-szigetet alkothassanak. Másutt az egészséges nemzeti ösztön veri ki magából azokat az elemeket, amelyek ott összeverődnek és betonfallal elzárják a haladásnak, a fejlődésnek minden útját. Ez az intézmény, amely a Rockefeller-alapítvány segiíségéVel itt felépül és céljának, amiként itl a nemzetgyűlésen beállítják, azt tűzi ki, hogy Magyarország lakosainak közegészségügyét megjavítsa és egyéb higiénikus megállapításokat tegyen, elgondolásában nagyon szép, de valójában nem sokat segit a bajokon. Azt hiszem, nem fogok tévedni ez alkalommal sem, ha azt mondom, megérem még az időt, amikor ebből az intézetből nagj^ szerű korall-sziget lesz, amely korall-szigeten elhelyezkednek mindazok az elemek, amelyeket az angol underman-nek mond, akik pompásan tudnak összetartani, de lehetetlenné teszik az intézménynek egészséges fejlődését. Mindent összefoglalva tehát érthető a mi aggodalmunk a tekintetben, hogy ebből az intézményből nem lesz az, aminek lennie kellene Ahhoz, hogy egy ilyen intézmény egészséges legj'tn, hogy egy ilyen intézmény szolgálni tudja a nemzetnek egyetemes érdekét, ahhoz, hogy egy ilyen nagystílű intézmény tényleg valóra váltsa a hozzáfűzött reményeket, ahhoz olyan közállapotok kellenek, aminők ma Magyarországon nincsenek meg. Feudális-arisztokrata uralom alatt demokratikus intézmények egészségesen fejlődni soha nem tudnak. Ma pedig Magyarországon feudális rendőruralom van és ez a rendőrállam a dolog természeténél fogva minden ojyat, ami nem az ő eszmekörébe tartozik, igyekszik elnyomni, Ha ezt az intézményt felállítják, lesz belőle hatalmas korallsziget, oWan intézmény, ; melyben egy csomó ember tartózkodik, valójában azonban a nemzet közegészségügye érdekében ebben az intézményben sok nem fog történni. Mindazonáltal bizom ennek a nemzetnek erejében, bízom abban, hogy ez az intézmény, ha átmenetileg nem is tudja, — legalább a munkásosztállyal szemben — a hozzáfűzött várakozásokat teljesíteni, a nemzet le fogja rázni a feudális-policialis uralmat, a munkásság, a nemzet, a nép meg fog szabadulni ettől a judeochristianizált-kapitalista rendszertől és Magyarországba is be fog vonulni a demokrácia, amely eg\edül alkalmas arra, hogy ilyen intézményt nagygyá, erőssé, hatalmassá legyen A javaslatot egyébként az általános vita alapjául elfogadom. /Helyeslés./ Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Voltaképen az igazgatás szempontjából akarom bírálni a javaslatot, azonban ott folytatom, ahol t. képviselőtársam elhagyta A javaslatot természetesen én is elfogadom, mert szükségleten segit, a járványokelleni védekezést egy szerv kezébe kívánja letenni. Haladást jelent a múlthoz képest és ha az amit Rothenstein t. képviselőtársam emiitett, a szervezésnél érvényesülni fog, t. i. hogy statisztikai osztályt is állítanak fel ebben a közegészségügyi intézetben, ami így â közegészségügyi intézet munkájának irányát biztosithatja, akkor nézetem szerint ez a közegészségügyi intézet feltétlenül fontos feladatot fog betölteni. A magam részéről is csak csatlakozhatom a népjóléti minister urnák ahoz az álláspontjához, amellyel a Rockefeller-alapnak azért az alkotásáért köszönetet mond, sőt üdvözlöm is a népjóléti minister urat azért, hogy végre ilyen szociális törvényjavaslattal méltóztatott ide, a nemzetgyűlés elé jönni. Azonban méltóztassék nekem megengedni, hogy az üdvözlés után mindjárt pontot