Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. tegyek. Mert bár elismerem, hogy ez az intézmény bizonyos rést tölt be, de azokon a nagy hiányokon, amelyek a közegészségügy tekintetekben és a köz­egészségügyi igazgatásnál mutatkoznak, ez a javas­lat még nem segit. A közegészségügynek korszerű rendezését és a közegészségügyi igazgatásnak egy­séges és szerves reformját értem ez alatt a nag}< hiány alatt. A magyar törvényhozás 1876 ban kimondotta, hogy a közegészségügy irányítása és ellátása állami feladat. De ennek a nagy elvnek kimondásánál megállott, erre való igazgatásunkat egyáltalán nem szervezte meg, csakis apró toldozgatások, foltoz­gatások történtek, kisebb javaslatok, de az a pre­ventív, megelőző közegészségügyi rendészet, amelyre pedig ennek az országnak feltéllenül nagy szüksége van, megfelelő igazgatással megalkotva és rendezve nem lett. Pedig az egészséghez szükséges feltételek biztosításáról — amint előttem szóllott képviselő­társam mondta — nagyon jó volna már nekünk is gondoskodni. Menjünk csak be egy magyar faluba és nézzük meg, micsoda tócsa, tenger van a falu kellős közepén, s hidegleléssel veszélyezteti a faluban lakókat, gyermekeket, öregeket egyaránt. Vagy menjünk, nézzük meg városi lakáskérdésnek rendezését, hogy azok, akik dolgoznak, munkát végeznek, milyen zsúfoltan és rossz, egészségtelen lakásokban laknak. Vagy figyeljük meg a statiszti­kának azt a részét, amely a tuberkulózisra vonat­kozik és látni fogjuk, hogy a halálozási percent egyáltalán nincs megfelelő csökkenésben, amint az egy modern államnál feltétlenül szükséges volna. Azt tartom, hogy a közegészségügy tekinteté­ben a preventív feladatok megoldása megfelelő igazgatási rendszerrel és felkészültséggel volna ma ennek az országnak egyik legfontosabb fel­adata. Azonban nem látom, hogy azokat az alko­tásokat, amelyek már 30 esztendő óta készen van­nak és várják az alkotó ministert, végre a törvény­hozás elé hoznák és azoknak az alapján itt egész­séges közegészségügyi igazgatás létesíttetnék. Mert méltóztassék nekem megengedni a nép jóléti minister ur, én azt, hogy a magyar kormány­zatban egy külön népjóléti tárcát állítottak fel, megoldásnak nem tartom. Egyáltalában nem látom azt, hogy a magyar kormányzat ezáltal a szociális feladatok megoldásának elősegítését biztosította volna Teljesen egészségtelen bifurkáció volt, amikor a belügyi igazgatástól elkülönítették a népjóléti igazgatást, mert igy az történt még, hogy a belügyi igazgatásnál voltaképen csak a rendőri természetű intézkedések maradtak, rendőrállam jellegűvé lett a közigazgatás, ellenben a >zociális ministernek. a népjóléti minister háta mögé nem állíthattak igazgatási ágat és igy a népjóléti minis­ter azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására hivatva volna, megfelelő igazgatási szervezet hiányában megoldani sem tudja. Valijuk be őszintén, — és e tekintetben, azt hiszem, az igen t. minister vir is osztozik állás­pontomban, — hogy mióta a népjóléti ministériumot felállították, azóta még máig sem lehetett odajutni ami szövevényes közigazgatási rendszerünk mellett, hogy a ; két ministeriáhs tárcának a hatáskörét végleg el lehetne különiteni, nemcsak a papiron, hanem a valóságban is. Még mindig vannak kontro­verz és vitatott kérdések és amig ezek a kérdések nincsenek megoldva, addig a tulajdonképeni feladat­ról nem is beszélhetünk, mert az ilyen bürokratikus vitatkozások a lényegnek és a célnak megvalósítá­sát akadályozzák meg. Visszaemlékszem, hogy körülbelül két esztendő­vel ezelőtt, a létszámcsökkentési javaslat tárgyalása alkalmával, amikor a kórházi személyzetnél állás­megszüntetések történtek, indítványt nyújtottam be a nemzetgyűléshez, amelyben kértem, utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a köz­épi október hó 21-én, szerdán. 87 egészségügyi igazgatásnak korszerű reformjára vonatkozó javaslatot hozza ide a nemzetgyűlésbe. Akkor nekem a népjóléti minister ur azt a választ méltóztatott adni, hogy nyitott ajtót döngetek, mert a szándék nála is megvan ebben az irányban. Azóta két esztendő telt el. A két esztendő alatt nem lát­tuk, hogy a közegészségügyi igazgatás és a köz­egészségügy korszerű rendezésére vonatkozó javas­latok ide a nemzetgyűlésbe hozattak volna. Szük­ségesnek tartom ezt most megemlíteni és megújí­tani a népjóléti minister úrhoz tiszteletteljes kéré­semet. Én ugy érzem, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy mi, ez a megcsonkított, kis ország, két nagy fel­adat előtt állunk. Egészséges és művelt generációra van szükség. Az egészséges generáció érdekeit ugy tudjuk szolgálni, ha egészségügyi igazgatásunkat, különösen pedig a preventív közegészségügyi ren­dészetet biztosítjuk. Művelt generációt pedig ugy tudunk biztosítani magunknak, hogy ha a nép­oktatás terén azokat a kívánalmakat, amelyek egy modern államnál feltétlenül jelentkeznek, teljesít­jük, megvalósítjuk. (Ugy van! a szélsöbaloldaloii.J Mert egy egészséges, művelt generáció lehet csak arra alkalmas, hogy azokat a testi és lelki nyava­lyákat, amelyek ez ország testén rágódnak, kitudja küszöbölni Én azért több képviselőtársammal egyet­értve megismétlem múltkori indítványomat és határozati javaslatot terjesztek be, amely szerint : »Utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a közegészségügy korszerű rendezéséről mielőbb terjesszen be törvényjavaslatot.« Ha nézzük magát ezt a javaslatot is, amely a közegészségügyi intézetről szól és amelyben eg} 7 nagyszerű intézmény égetően jelentős céllal van beállítva, be kell vallanunk, hog3 T a megoldás itt is sántít azok miatt a kontroverz kérdések miatt, amelyek a közegészségügyi igazgatás és a köz­egészségügyi rendészet rendezetlen voltánál fogva jelentkeznek. Tessék megnézni : ez a közegészség­ügyi intézet egy irányító és tanácsadó szerv volna, a minister ur nem tudja ennek az intézetnek kezébe adni a hatáskört a mai rendezetlenség miatt. Csak nehézkesen tudja meghatározni azt a viszonyt, amelyben ez az intézet a többi közegész­ségügyi intézetekkel szemben állani fog. A köz­egészségügyi tanácsot kellene megfelelően átrefor­málni. De ettől megint az egységes rendezés hiánya miatt a minister urnák óvakodnia kell ; felállít tehát egy közegészségügyi intézeti tanácsot, amely eljár, illetőleg segítségére lesz azután ennek az intézetnek azokban a nagy kérdésekben, amelyeknek megoldása az országos közegészségügyi tanács meg­felelő átszervezésével voltaképen eg} 7 szerv kezébe lenne adható. Ezeket akartam elmondani Az én nézetem az, hogy szűnjék meg már a mi közigazgatásunkban az a rendőrállamszerü rendszer, ( Ugy van ! a szélső­baloldalon} térjünk át a feladatok lelkére, méltóz­tassék idehozni a népjóléti minister urnák az első szociális törvényként a közegészségügyi igazgatás rendezésére vonatkozó törvénj'j avaslatot, mert — hogy a népjóléti minister ur hasonlatával éljek — erre az intézetre vonatkozó törvényjavaslat csak egy szociális olajcsepp. Nekünk szükségünk van s ennek az országnak és ennek a mai generációnak szüksége van arra, hog} 7 a közegészségügynél jelent­kező anomáliákat, bajokat és nyomoruságokat egységesen, egy korszerű és megfelelő, erre a célra alkalmas törvénnyel oldják meg. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.J Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Györki Imre ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Amikor a nem­zetgyűlés nyári szünetének végén a kormány pro­grammot adott, hogy melyek uzok a törvényjavas­latok, amelyekkel foglalkoztatni kívánja a Házat az

Next

/
Thumbnails
Contents