Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-451
A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. tegyek. Mert bár elismerem, hogy ez az intézmény bizonyos rést tölt be, de azokon a nagy hiányokon, amelyek a közegészségügy tekintetekben és a közegészségügyi igazgatásnál mutatkoznak, ez a javaslat még nem segit. A közegészségügynek korszerű rendezését és a közegészségügyi igazgatásnak egységes és szerves reformját értem ez alatt a nag}< hiány alatt. A magyar törvényhozás 1876 ban kimondotta, hogy a közegészségügy irányítása és ellátása állami feladat. De ennek a nagy elvnek kimondásánál megállott, erre való igazgatásunkat egyáltalán nem szervezte meg, csakis apró toldozgatások, foltozgatások történtek, kisebb javaslatok, de az a preventív, megelőző közegészségügyi rendészet, amelyre pedig ennek az országnak feltéllenül nagy szüksége van, megfelelő igazgatással megalkotva és rendezve nem lett. Pedig az egészséghez szükséges feltételek biztosításáról — amint előttem szóllott képviselőtársam mondta — nagyon jó volna már nekünk is gondoskodni. Menjünk csak be egy magyar faluba és nézzük meg, micsoda tócsa, tenger van a falu kellős közepén, s hidegleléssel veszélyezteti a faluban lakókat, gyermekeket, öregeket egyaránt. Vagy menjünk, nézzük meg városi lakáskérdésnek rendezését, hogy azok, akik dolgoznak, munkát végeznek, milyen zsúfoltan és rossz, egészségtelen lakásokban laknak. Vagy figyeljük meg a statisztikának azt a részét, amely a tuberkulózisra vonatkozik és látni fogjuk, hogy a halálozási percent egyáltalán nincs megfelelő csökkenésben, amint az egy modern államnál feltétlenül szükséges volna. Azt tartom, hogy a közegészségügy tekintetében a preventív feladatok megoldása megfelelő igazgatási rendszerrel és felkészültséggel volna ma ennek az országnak egyik legfontosabb feladata. Azonban nem látom, hogy azokat az alkotásokat, amelyek már 30 esztendő óta készen vannak és várják az alkotó ministert, végre a törvényhozás elé hoznák és azoknak az alapján itt egészséges közegészségügyi igazgatás létesíttetnék. Mert méltóztassék nekem megengedni a nép jóléti minister ur, én azt, hogy a magyar kormányzatban egy külön népjóléti tárcát állítottak fel, megoldásnak nem tartom. Egyáltalában nem látom azt, hogy a magyar kormányzat ezáltal a szociális feladatok megoldásának elősegítését biztosította volna Teljesen egészségtelen bifurkáció volt, amikor a belügyi igazgatástól elkülönítették a népjóléti igazgatást, mert igy az történt még, hogy a belügyi igazgatásnál voltaképen csak a rendőri természetű intézkedések maradtak, rendőrállam jellegűvé lett a közigazgatás, ellenben a >zociális ministernek. a népjóléti minister háta mögé nem állíthattak igazgatási ágat és igy a népjóléti minister azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására hivatva volna, megfelelő igazgatási szervezet hiányában megoldani sem tudja. Valijuk be őszintén, — és e tekintetben, azt hiszem, az igen t. minister vir is osztozik álláspontomban, — hogy mióta a népjóléti ministériumot felállították, azóta még máig sem lehetett odajutni ami szövevényes közigazgatási rendszerünk mellett, hogy a ; két ministeriáhs tárcának a hatáskörét végleg el lehetne különiteni, nemcsak a papiron, hanem a valóságban is. Még mindig vannak kontroverz és vitatott kérdések és amig ezek a kérdések nincsenek megoldva, addig a tulajdonképeni feladatról nem is beszélhetünk, mert az ilyen bürokratikus vitatkozások a lényegnek és a célnak megvalósítását akadályozzák meg. Visszaemlékszem, hogy körülbelül két esztendővel ezelőtt, a létszámcsökkentési javaslat tárgyalása alkalmával, amikor a kórházi személyzetnél állásmegszüntetések történtek, indítványt nyújtottam be a nemzetgyűléshez, amelyben kértem, utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a középi október hó 21-én, szerdán. 87 egészségügyi igazgatásnak korszerű reformjára vonatkozó javaslatot hozza ide a nemzetgyűlésbe. Akkor nekem a népjóléti minister ur azt a választ méltóztatott adni, hogy nyitott ajtót döngetek, mert a szándék nála is megvan ebben az irányban. Azóta két esztendő telt el. A két esztendő alatt nem láttuk, hogy a közegészségügyi igazgatás és a közegészségügy korszerű rendezésére vonatkozó javaslatok ide a nemzetgyűlésbe hozattak volna. Szükségesnek tartom ezt most megemlíteni és megújítani a népjóléti minister úrhoz tiszteletteljes kérésemet. Én ugy érzem, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy mi, ez a megcsonkított, kis ország, két nagy feladat előtt állunk. Egészséges és művelt generációra van szükség. Az egészséges generáció érdekeit ugy tudjuk szolgálni, ha egészségügyi igazgatásunkat, különösen pedig a preventív közegészségügyi rendészetet biztosítjuk. Művelt generációt pedig ugy tudunk biztosítani magunknak, hogy ha a népoktatás terén azokat a kívánalmakat, amelyek egy modern államnál feltétlenül jelentkeznek, teljesítjük, megvalósítjuk. (Ugy van! a szélsöbaloldaloii.J Mert egy egészséges, művelt generáció lehet csak arra alkalmas, hogy azokat a testi és lelki nyavalyákat, amelyek ez ország testén rágódnak, kitudja küszöbölni Én azért több képviselőtársammal egyetértve megismétlem múltkori indítványomat és határozati javaslatot terjesztek be, amely szerint : »Utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a közegészségügy korszerű rendezéséről mielőbb terjesszen be törvényjavaslatot.« Ha nézzük magát ezt a javaslatot is, amely a közegészségügyi intézetről szól és amelyben eg} 7 nagyszerű intézmény égetően jelentős céllal van beállítva, be kell vallanunk, hog3 T a megoldás itt is sántít azok miatt a kontroverz kérdések miatt, amelyek a közegészségügyi igazgatás és a közegészségügyi rendészet rendezetlen voltánál fogva jelentkeznek. Tessék megnézni : ez a közegészségügyi intézet egy irányító és tanácsadó szerv volna, a minister ur nem tudja ennek az intézetnek kezébe adni a hatáskört a mai rendezetlenség miatt. Csak nehézkesen tudja meghatározni azt a viszonyt, amelyben ez az intézet a többi közegészségügyi intézetekkel szemben állani fog. A közegészségügyi tanácsot kellene megfelelően átreformálni. De ettől megint az egységes rendezés hiánya miatt a minister urnák óvakodnia kell ; felállít tehát egy közegészségügyi intézeti tanácsot, amely eljár, illetőleg segítségére lesz azután ennek az intézetnek azokban a nagy kérdésekben, amelyeknek megoldása az országos közegészségügyi tanács megfelelő átszervezésével voltaképen eg} 7 szerv kezébe lenne adható. Ezeket akartam elmondani Az én nézetem az, hogy szűnjék meg már a mi közigazgatásunkban az a rendőrállamszerü rendszer, ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon} térjünk át a feladatok lelkére, méltóztassék idehozni a népjóléti minister urnák az első szociális törvényként a közegészségügyi igazgatás rendezésére vonatkozó törvénj'j avaslatot, mert — hogy a népjóléti minister ur hasonlatával éljek — erre az intézetre vonatkozó törvényjavaslat csak egy szociális olajcsepp. Nekünk szükségünk van s ennek az országnak és ennek a mai generációnak szüksége van arra, hog} 7 a közegészségügynél jelentkező anomáliákat, bajokat és nyomoruságokat egységesen, egy korszerű és megfelelő, erre a célra alkalmas törvénnyel oldják meg. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.J Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Györki Imre ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Amikor a nemzetgyűlés nyári szünetének végén a kormány programmot adott, hogy melyek uzok a törvényjavaslatok, amelyekkel foglalkoztatni kívánja a Házat az