Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-450

74 A nemzetgyűlés 450. ülése 1925. évi október hó 20-án, kedden. Ami a védekezés részleteit illeti, ezeket rövi­den azért említem fel, mert a továbbiakban igy fog kialakulni a magyar Rockefeller-intézet rend­kívül nagy jelentősége. Ezért röviden felemlítem, hogy régebben úgyszólván egyedül az egyéni véde­kezésre fordult a gondolat a betegségek megaka­dályozása körül s csak később alakult ki — külö­nösen a sajtó hatalmas kifejlődésével — az általá­nos egészségügyi propaganda jelentőségének kér­dése. Már itt rá kell mutatnom arra, hogy Ameriká­ban az Unióban épen a sajtó utján való egészség­ügyi propagandával értek el az egészség megvédése körül a legnagyobb eredményeket. Amerikában ma már a legnagyobb napilapok úgyszólván na­ponta közölnek közérdekű és tudományos alapon megirt egészségügyi cikkeket. Ennek az ered­ménye volt az, hogy az amerikai sajtó annyira fel tudta kelteni az amerikai társadalomnak hatalmas érdeklődését a közegészségügyi kérdések iránt, hogy ez a nagy érdeklődés azután anyagi áldozat­készségben nyilvánult meg. Hogy néhány szám­adatot hozzak elő, érdekes felemlíteni, hogy az elmúlt esztendőben például az amerikai Egyesült­Államokban a nagyobb alapítványt tevők közül Edwin Walter és V. Thome ipari műhelyeket ren­deztek be betegek részére az ipar-hygienének meg­felelőleg saját költségükön. Felix Warburg és neje a védő-nők intézménye javára az Egyesült-Álla­mokban félmillió dollárt adományozott. Ezenkívül a baltimorei közegészségügyi iskola direktora közadakozásból 30.000 dollárt juttatott a védelmi hygienic céljaira és végül G. Eastmann 2% millió dollárt adott a rochesteri egyetemnek, ezzel 58 millió dollárra egészítve ki az egészség­ügy céljaira létesített alapitványait és adott ösz­szegeit. Láthatjuk ezekből, hogy az Egyesült­Államokban a Rockefeller-alapítványnak követ­kezményeiben milyen óriási kihatása volt az egészségügyi intézmények sorozatainak létesítésére. Amerikában a Rockefeller-alapítvány tény­kedése legnagyobb mértékben abban nyilvánult meg, hogy az egészségügyi ismeretek népszerűsíté­sét propagandamunkájával előrevitte s ezenkivül egészségügyi iskolákat állított fel, amelyek az egész világ számára nevelték nem csupán az orvos­hygienikusokat, hanem alacsonyabb fokú, de szak­értő egészségügyi személyzetet is. Ezenkivül labo­ratóriumokat állítottak fel, ahol a fertőző beteg­ségek ellen való védekezés formáival tudtak be­hatóbban foglalkozni ; végül pedig a külföldiek részére nagy ösztöndíjakat alapítottak. Ha azt nézem, hogy vájjon az Unióban léte­sített ezen intézményeknek a mi magyar viszo­nyaink közé való átültetése fog-e előreláthatólag lényegesebb eredményeket előidézni, akkor ugy látom, hogy ennek az intézetnek az alapításától és általában mindazoktól az intézményektől, ame­yekkell a Rockefeller-alapítvány a magyar nem­zetet megajándékozta, a magyar egészségügy mo­dern kiépítése és helyes megszervezése, felfrissítése várható. Hogy kissé részletesebben foglalkozzam ennek az alapítványnak magyar alapításaival, örömmel kell megállapítanom, hogy az ezen alapítvány által létesített egészségügyi reformiroda munkásságát olyan irányban kezdte meg, amelynek' hasznos, áldásos eredménye elmaradhatatlan/ Ez a reformiroda első céljául tűzte ki, hogy az állam és a magán jótékony intézmények között együttműködést biztosítsa. Felvilágosító, szervező munkát, segitőakciókat végez, ezenkivül nagy gondja van arra, hogy a sajtó utján állandóan ébren tartsa a társadalom érdeklődését az egészség­ügyi kérdések iránt. Hogy a társadalom áldozat­készsége milyen nagyjelentőségű, elég például fel­hoznom azt,' hogy nálunk a magyar társadalom már a háború előtt létesített kórházakat, egész­ségügyi intézményeket, amelyek közül például a Stefánia Gyermekkórház-Egylet nagy munkássá­gával a fővárosi gyermekhalandóság csökkentésé­nél jelentékeny eredményeket ért el. Másik nagy jelentősége az egészségügyi reform­iroda munkásságának az is, hogy állandóan foglal­kozik az egészségügyi és a halandósági viszonyok tanulmányozásával, s az ezekből levont eredmé­nyeket és következtetéseket sajtó utján, propa­gandával a közvéleménybe viszi be. Munkájának tulaj donképen ez a legjelentősebb és legnehezebb része és mégis keresztül kell vinni, mert olyan esz­közöket és módokat kell választanunk a nép egész­ségügyi művelésére, az egészségügyi ismeretek népszerűsítésére, amelyek nem elavult, régi nehéz­kes eszközök, ! anem amelyek a mindennapi élet­nek érdekességével hatnak. Erre a legkitűnőbb eszköz a napisajtó, amely ezeket a kérdéseket olyan formában hozhatja a közvélemény minden rétege elé, hogy az érdeklődését felkeltve a nemzet szempontjából ezeknek a közleményeknek jelen­tékeny hatása minél előbb megmutatkozhatik. Másik nagy ajándéka a Rockefeller-alapít­ványnak ez az intézet, amelynek létesítéséről ez a törvényjavaslat szól. Ez a törvényjavaslat és a hozzámellékelt szervezeti javaslat a létesítendő intézetnek működési, munkakörével foglalkozik. Ezekből látjuk, hogy ennek az intézetnek termé­szetszerűen nemcsak az lesz a feladata, hogy egyedül a fertőző betegségek leküzdésének kérdé­sét vegye a kezébe, hanem foglalkozni fog a ma­gyar közegészségügyi személyzet megfelelő ki­képzésével és a felvetődő orvosi, egészségügyi kérdéseknek tudományos elbírálásával is, ugy hogy az ezekből levont eredményeket hasznosan érvényesítheti a magyar nemzet társadalmának minden rétege javára. Amikor azt látjuk, hogy apró kérdések néha mennyire meg tudják mozgatni az embertömegek nagy érdeklődését, amikor azt látjuk, hogy egy tűzvész elegendő ok arra, hogy az emberek nagy tömegben menjenek oda és mindenki iparkodjék a mentésből a maga ereje szerint részét kivenni, amikor azt látjuk, hogy egy-egy társadalmi súlyos botlás esetén az állam és társadalom minden rétege arra törekszik, hogy a maga erejével ott legyen a nyomozásnál és segítse az igazságszolgáltatást a maga munkájával, felmerül előttem a kérdés : hogyha nem ilyen apró, társadalmi jelentőségű kérdésről, hanem az egész nemzet életére messze kiható kérdésről van szó, nem kell-e mindnyájunk­nak teljes erővel ott lenni, hogy ennek a munká­nak sikeres keresztülvitelét biztosítsuk? Minthogy ez a törvényjavaslat ezt a nagy­érdekű, nemzeti célt szolgálja, hogy ezt a leg­nemesebb munkát, embertársaink, "testvéreink egészségének védelmét minél hathatósabban bizto­sítsuk, örömmel fogadom el a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául és a magam részéről is hálás köszönetet mondok annak az alapítványi kezelőségnek, amely lehetővé tette, hogy mi a magyar nemzetgyűlésen az ő nemes ajándékával foglalkozzunk. (Élénk helyeslés, éljenzés és laps jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Petrovits György : Saly Endre ! Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! Annak előre­bocsátása "mellett, hogy a törvényjavaslatot elfo­gadom, kénytelen vagyok mégis néhány megjegy­zést fűzni az előttünk fekvő törvényjavaslathoz és annak indokolásához és általában a közegész­ségügyi intézet felállításának egész kérdéséhez. Azt hiszem, ennek a közegészségügyi intézet­nek felállítása azt a célt kívánja szolgálni, hogy a betegségeket ne gyógyítsa, hanem megelőzze. Kern mulaszthatom el azonban, hogy rá ne mutassak

Next

/
Thumbnails
Contents