Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-450
A nemzetgyűlés 450. ülése 1925. évi október hó 20-án, kedden. 63 Eckhardt Tibor ; Igen t. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom azokat a tumultuózus jeleneteket, amelyek itt, az imént lejátszódtak, de azt hiszem, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy mindazok a tárgyilagos okfejtések, amelyeket a rettenetes lárma ellenére kifejteni próbáltam, erre okul nem szolgálhattak. Egész röviden akarom mondanivalómat folytatni és befejezni. Azt tartom, hogy egy nemzetközi együttműködésnél nemcsak az veendő figyelembe, hogy kik találkoznak, hanem a megítélés tekintetében mindenekelőtt az a probléma a fontos, hogy miről van szó. Ha én bárkivel, akár a fronton ellenünk küzdött ellenséggel összeülök azért, hogy az én nemzetem érdekét ezzel szolgáljam, hogy nemzetemet megszabaditsam a veszedelmektől, hogy nemzetemet egy nemzetközileg megszervezett zsidó bolsevizmustól, vagy nemzetközileg megszervezett zsidó világuralmi törekvéstől megszabaditsam, ebben az esetben én nemzetem érdekében jártam el, helyes, jó és igaz utón jártam (Helyeslés a balközépen. — Klárik Ferenc : Szóval minden bitanggal lehet szövetkezni ? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék mégis megengedni azt, hogy amikor augusztus 18-án, Ferenc József király nevenapján a bécsi Burgban tízezer cionista zsidó összeülhetett azért, hogy a zsidó faj világuralmi törekvéseiről tanácskozzék és azon a zsidó cionista kongresszuson ugy magyarországi, mint más országbeli zsidók részt vettek . . . (Fábián Béla : Magyar képviselők? — Sándor Pál : Aki cionista, az nem magyar ! Ott nem voltak magyarok ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Én a zsidót sohasem tekintem magyarnak ! (Derültség a baloldalon.) Én a zsidót minden körül-. menyek között nemzeti kisebbségnek tartom ; lehet magyar állampolgár, de nem magyar. (Sándor Pál : Ha nem tekinti is magyarnak, azért mégis magyar vagyok, képviselő ur ! — Zaj.) Amint vannak és főleg voltak a régi Magyaroiszagon nemzethü svábok, szászok, (Fábián Béla : Mint Eckhardt !) tótok, ugy lehetnek — koncedálom, hogy a képviselő ur azok közé tartozik — Magyarországon nemzethü zsidók is, de lázért mégis csak zsidók a zsidó felfogás szerint is. Egy magyar képviselőnek lehet más felfogása, de az én tudományosan megalapozott felfogásom szerint (Derültség a baloldalon.) a zsidófaj kisebbség, amely a magyar fajjal azonos soha semmi körülmények között nem lehet. (Rupert Rezső : Sándor Pál a gyakorlatban tudja bebizonyitani, hogy magyar ! —• Sütő Ferenc : Arról beszéljen, hogy mi van a székelyekkel ! — Zaj.) Én arra akarok rámutatni, hogy amikor a bécsi cionista kongresszus Ferenc József születésenapján a Burgban összeülhetett — tízezer zsidó — és ott Romániának és Magyarországnak zsidó kiküldöttei részt vehettek, mert igenis résztvettek, s hogy csak mást ne említsek, Klein Elek törvényhatósági bizottsági tag ur is (Fábián Béla : Nincs olyan nevű törvényhatósági tag !) megjelent Bécsben és ott, igenis, üdvözölte a cionista kongreszszust, amire való jogát én nem vonom kétségbe, (Sándor Pál : De én kétségbe vonom !) amikor a zsidóság nemzetközi szervezetbe tömörül és a maga világuralmi törekvéseinek kifejtésére törekszik, akkor ne méltóztassék tőlünk rossz néven venni, ha mi, keresztények, szintén iparkodunk az együttműködés útját megkeresni és megtalálni, nem a támadás, hanem a védekezés szempontjából. (Fábián Béla : A magyar faj kárára ! — Zaj.) Ha a bécsi cionista kongresszus augusztus 18-án nem ült volna össze, akkor az október eleji budapesti értekezlet sem tartatott volna meg. (Rupert Rezső : Pápább akar lenni a pápánál !) Ha a keresztény tömegekkel szemben a zsidóság nemzetközileg keresi meg a maga boldogulásának útját, úgy méltóztassék a keresztény társadalomnak is megengedni, hogy azzal a szerintem világuralmi törekvéssel szemben, amely felfogásom szerint a kereszténj r népeket különbség nélkül — valamennyit egyformán — veszélyezteti, szintén keresse az együttműködés útját a többi keresztény népekkel. (Brozdy Győző : Mi is keresztények vagyunk ! Kikérjük magunknak, hogy a mi nevünkben beszéljen ! A keresztények nem kérnek Eckhardttól támogatást ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Drozdy Győző : A mi nevünkben ne beszéljen ! — Zsirkay János : Nem is a maguk nevében beszél !) Zsirkay képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Szeder Ferenc : Zsirkay mindenhez hozzászól ! —Peyer Károlv : Mert megszűnt Nép ! - Zaj.) Eckhardt Tibor : Bátor vagyok rámutatni arra is, azzal a tendenciózus propagandával szemben, mintha itt kizárólag Cuza román professzor és én közöttem történtek volna bizonyos, Trianont feladó megbeszélések, (Pikier Emil : Biztosan történt ! Ő a legnagyobb magj-arfaló!) hogy nemcsak románok voltak ott, hanem németek, franciák és mindenféle más európai államból megbízottak. Ha a német a franciával leülhet a zöldposztós asztalhoz tárgyalni, azért, hogy a bolsevista és zsidóveszélylyel szemben hogyan védekezhessenek, akkor talán nekünk, a legexponáltabb nemzetnek — mert hiszen Oroszországhoz a legközelebb lévő, zsidó elemektől szaturált nemzet vagyunk — szintén megvan a jogunk, hogy összeülhessünk a tárgyalóasztalnál azokkal, akikkel hét évvel ezelőtt volt a háború. Azokkal a nemzetekkel számos nemzetközi szervezeten keresztül a hivatalos és nemhivatalos Magyarországnak úgyis megvan a maga -állandó kapcsolata, s igy nem értem, hogy miért méltóztatnak azon felháborodni, hogy a magyar és a román nacionalisták összeülnek akkor, amikor azok a felelős tényezők, akik Romániában tényleg felelősek a magyar üldözésért, összeülnek a mag3 T ar kormány felelős hivatalos tényezőivel s amikor a Népszövetség és számos más nemzetközi fórum előtt speciális román-magyar tárgyalások folynak. Én nem látom azt, hogy minderről miért lehet beszélni, miért lehet minden kérdésben, minden nemzetközi vonatkozásban megkeresnie a kapcsolatokat s csak egy tabu, egy kérdés van, ametyhez nyúlni nem szabad a hazafiatlanság vádja nélkül, és ez az, hogyha valaki a zsidó veszedelemről merészel tárgyalásokat folytatni. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt tartom, hogy Magyarországnak becsületére válik az, (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) hogy ide, Budapestre eljöttek olyan államoknak megbízottai is, (Peyer Károly: Nemzetközi gyilkosok szervezete ! — Zaj. — Elnök csenget.) amelyek Magyarországgal háborúban állottak és amelyek Magyarországgal szemben egyéb tekintetekben, a békeszerződéseket és egyéb kérdéseket illetőleg igen éles, és az én felfogásom szerint — nyíltan megmondom — tarthatatlan és igazságtalan álláspontot foglalnak el. De amikor arról van szó, hogy a kétezeréves keresztény kultúra összedöléssel fenyeget, (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) ha nem tudjuk megtalálni evvel a veszedelemmel szemben az együttműködés útjait, ne méltóztassék tőlem rossz néven venni, ha én az osztrák nacionalistákkal megbeszélem azt, hogy például a bécsi emigráció gyalázatos működését hogyan lehetne az osztrák nacionalisták segítségével paralizálni és lehetetlenné tenni. Mikor számos ilyen probléma, van, mikor az egész Balkánon látjuk és érezzük a bolsevista propagandát, mikor itt Budapesten 11*
