Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-450

64 À nemzetgyűlés 450. ülése 1925. évi október hó 20-án, kedden. csak a napokban lepleztek le egy bolsevista összeesküvést (Rupert Rezső : Maguk csinálják !) . . . —- ilyeneket ne tessék mondani, — mikor nap-nap mellett látjuk a bolsevista propagandának jelentkezését és kénytelenek vagyunk konstatálni az igazságot .... (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök : Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Eckhardt Tibor : ... hogy minden esetben zsidó vezetők vezetik ezeket a mozgalmakat, mikor látjuk, hogy minden esetben a nemzeti testtől s annak organizmusától idegen elemek azok, amelyek ezeket az akciókat vezetik, méltóztassék megengedni akkor, hogyha mi a keresztény nemzeti Magyarország érdekében igenis megkeressük azokat a kapcsolatokat, amelyek ebben a vonatkozásban és csakis és kizárólag ebben a vonatkozásban a magyar nemzet javát szolgálhatják. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék tudomásul venni azt is, hogy a mi megbeszéléseink kiindulópontja az volt, hogy semmiféle politikai probléma diskusszió tárgyává nem tehető és egyesegyedül és kizárólag azért volt lehetséges franciát, lengyelt, németet, magyart és románt egy asztalhoz ültetni, mert kikapcsoltunk ennek a tárgyalásnak tartamára minden egyéb kérdést és kizárólag a zsidó bolsevista veszedelemmel foglalkoztunk. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince : Ezt ünnepelték Romániában. — Szeder Ferenc; Mit üzen a Romániában levő magyaroknak !) Épen most akarom megmondani. (Szeder Ferenc : Tudja, hogy mit irtak az erdélyi lapok magukról?) Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat kényfelen vagyok másodszór is rendreutasitani. Eckhardt Tibor : Erről a helyről és mindenütt, ahol alkalmam van beszélni, azt üzenem a Romániában és mindenütt élő magyar kisebbségeknek, (Zaj és közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon.) azt üzenem mindenkinek, hogy hallja meg és tudja meg, hogyha annak idején 1918-ban meg lett volna a magyar kormánynak a szervezete a zsidó forradalmi destrukcióval szemben, akkor a nemzeti organizmust meg lehetett volna védelmezni, akkor ma Erdélyben nem kellett volna a magyar iskolákat bezárni, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon — Taps a balközépen.) akkor ma nem kellene Trianonra panaszkodnunk, akkor nem volna ma csonka ország és nem volnának csonka határok. (Farkas István : A trottli politikusok és trottli generálisok okozták. — Nagy Vince : És a jövőre vonatkozólag mit üzen? — Farkas István : Lehetetlen politikusok ! — Pikier Emil és Esztergályos János közbeszólnak,) Elnök : Pikier Emil, Esztergályos János és Farkas István képviselő urakat kérem, hogy méltóztassanak csendben maradni. (Nagy Viiïce : Ne üzenje, hogy Cuza után menjenek.) Eckhardt Tibor : És ami az én személyemet illeti, annak idején, mikor itt volt az ideje és ütött az óra, hogy megvédelmezzük Erdélyt mindenkivel szemben, én megtettem a kötelességemet, mert az áruló Károlyi-kormánnyal szemben, amelynek belügyministere itt nekeni szemrehányásokat próbált tenni, (Nagy Vince közbeszól.) igenis, az ön kormányának letartóztatási parancsa ellenére fegyverrel védelmeztem az ősi erdélyi határokat. (Taps a balközépen. Felkiáltások a szétsőbaloldalon : Hol ? — Kováts-Nagy Sándor : Ez igaz !) Méltóztassék Dénes István képviselő urat megkérdezni, ő tanúságot tehet mellette, hogy egyedül voltam, aki ezt megcselekedte. (Nagy Vince : A háború alatt hol védte a területünket ?) Én ott voltam és védtem a területünket. (Gömbös Gyula : Nagyszerű cselekedet volt !) A Károlyi-kormánynyal, a román hadsereggel és a román felkelőkkel szemben egyedül állottam ott az erdélyi bérceken és védelmeztem fegyverrel Erdélyt. Önöknek nincs joguk szemrehányásokat tenni és nincs joga épen elsősorban annak a sajtónak, amelynek felforgató működése volt elsősorban előidézője a magyar nemzet katasztrófájának. (Nagy Vince : Egyedül megverte volna az antantot ! " Hóbortos "ember maga !) Ilyen eshetőségek, ilyen lehetőségek ellen, (Pikier Emil : Bevonult volna Londonba ! — Rupert Rezső : Elmenekült Szegedre és más ilyen helyekre !) ezek ellen szolgál az a szervezkedés, amely itt bent az országban és az ország területén kivüí is minden nacionalista kapcsolatot féltve ápol, gondosan megőriz és a magyar nemzet javára iparkodik kamatoztatni. Méltóztassék ezeket tudomásul venni. (Taps a balközépen .) Elnök : Napirend előtti felszólalás vita tárgyát nem képezheti. Buday Dezső képviselő ur a házszabályoknak 203. §-a alapján személyes kérdésben kért szót, a képviselő urnák kivételesen megadom az engedélyt. Ruday Dezső : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én erdélyi, székely magyar ember vagyok, az atyafiságom is ott élt, és Erdélyben lakott. Közvetlenül tudom, hogy az erdélyi magyarok a legnagyobb elnyomatásban szenvednek, közvetlenül tudom, hogy a román kormány nemcsak a mi magyar testvéreinket, hanem valamennyi Erdélyben lakó népet, a szászokat, sőt a mi volt oláhjainkat sem kivéve, a legnagyobb emyomatással és üldözéssel kezeli. Nekem tehát azt imputálni, hogy én a kisebbségi elnyomatás tekintetében helyeslő szavamat emeltem volna fel, abszolút tévedés lehet, amit én a leghevesebben visszautasítok. Én nem ismerem Cuza urat, sohase láttam, vele sohase beszéltem, azt se tudom, hogy mi fán terem. Annyit tudok róla, hogy ő a magyarságnak Erdélyben a legnagyobb ellensége, de viszont tudom barátaimtól azt is, hogy ő a keresztény kérdésben exponált és meg nem alkuvó intranzigens keresztény ember. Azt imputálni nekem, mintha én a kisebbség elnyomatása tekintetében más állásponton állanék, mint minden tisztességes, becsületes magyar ember, ezt én a leghevesebben visszautasítom. (Rupert Rezső : Elszólta magát !) Elnök : Áttérünk napirendünk első pontjára, (Nagy Vince szólásra jelentkezik.) azoknak a képviselő uraknak, akik személyes kérdésben kivannak még felszólalni, a napirend letárgyalása után fogom megadni a szót a házszabályok értelmében. Következik a M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló törvényjavaslat (írom. 822, 942) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Dréhr Imre előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló törvényjavaslat egy már évtizedek óta húzódó alapos munkája ugj

r a m. kir. kormánynak, mint az egészségügyi kormányhatóságoknak, valamint az Országos Közegészségügyi Tanácsnak is. Már évtizedekkel ezelő t 1873 ban vetődött fel a gondolata annak, hogy nagyon is szükség van egy olyan intézmény létesitésére, amely egy közbeeső eszköz, eg3^ közbeiktatott szerv a közegészségügytan elmélete és a közegészségügy gyakorlati kap. csolali között. Már 1912-ben a háború kitörése előtt teljesen készen volt az ezen intézet leláüi tására vonatkozó javaslat. Kö/bejött azonban a háború és a háború utáni borzalmas idők tehetetlenné tették ennek az intézetnek a telállilását. 1924 novemberében a magyar királyi munkaügyi és népjóléti minister ur a kormánytól nyert felhatalmazás alapján a Rocke Feller-alapítványhoz fordult és ez az emberbaráli szeretetéről közismert intézmény késznek mutatkozott egy Magyarországon felállítandó közegészségügyi intézmény alapítására és arra, hogy a szükséges tőkét a magyar királyi kormány, illetőleg a magyar nemzet ren