Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

A nemzetgyűlés 449. ülése 1925. évi október hó 16-án, pénteken. 51 alapon kérik Vanczák Jánost a biróságnak kiszolgáltatni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Perlaki György jegyző : Várnai Dániel ! Elnök : A szó a képviselő urat megilleti ! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Rubinek István t. képviselőtársunk nagyon elcsodálkozott azon az energián, — ő mondotta itt a mentelmi ügyekkel kapcsolatban, — amellyel mi oly nagyon védelmezzük Vanczák Jánost. Ki kell jelentenem, hogy mi nem személyeket védünk, hanem védjük, — mert kötelesek vagyunk védeni — a mentelmi jogot. (Propper Sándor : Majd bemutatunk még néhány példát !) Abban igaza van a képviselő urnák, hogy a mentelmi jog sem lehet a viszszaélések vagy erőszakosságok takarója és mentsvára, azonban meg kell védenünk egy képviselőnek azt a jogát, hogy élhessen mentelmi jogával, hogy ennek a jogának bástyája mögül végezhesse azt a közéleti tisztító munkát, amely kötelessége. Épen ebből a szempontból semmiképen sem érdemli meg Vanczák János, hogy őt Rubinek t. képviselő ur strohmannak nevezze. Egyszerűen mulatságos Vanczák Jánosnak ez a megbélyegzésül szánt jelzője. (Esztergályos János : Nem ért hozzá 1 — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Várnai Dániel : Képtelenség valakit, aki a felelősséget ebben a lapban megjelent minden cikkért minden fórum előtt vállalja, ezért a felelősségérzetéért strohmannak bélyegezni. Nagyon rosszul esik Rubinek t. képviselő urnák, hogy ezek a perek nem mennek a gyorsított eljárás szabályai szerint. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem ezt mondotta !) Ezt meg tudom érteni, de méltóztassék ebben a szerinte kellemetlen lassúságban, azt az önkéntelen védekező gesztust is felfedezni, amellyel a Népszava ellen megindított óriási perhullám ellen akar védekezni. A konkrét esetben nekem is meg kell mondanom, amit az előttem szóló Propper képviselőtársam mondott, hogy én az előadó urnák rapszodikusan előadott részleteiből nem tudom magát a tényállást megismerni. De akárhol, akármilyen körülmények között kerüljön is szemben a törvényhozás egyik tagjával Garai Manó, én semmikép sem tudnám kiszolgáltatni egy többszörösen büntetett ember számára a törvényhozás bármelyik tagját sem. Való, igaz és teljes joggal állították tegnap is az itt felszólalók, hogy a jelentés pongyola, a jelentésből nem tudjuk megismerni, hogy tulajdonképen mi történt és miért akarják javasolni a képviselők kiadatását ? (Rupert Rezső : A leglényegesebb rész hiányzik, annyira pongyola ! — Zaj.) Amint a mentelmi bizottság jogot és lehetőséget ad arra — máskép nem is tehet, — hogy a bizottság tagjai előtt minden részlet teljesen felderítve "álljon, ugy megkövetelheti ezt a plénum is és kötelessége is megkövetelni, hogy az ügy minden részletét ismerjük akkor, amikor a törvényhozás valamelyik tagjának mentelmi jogát akarják felfüggeszteni. Nagyon óva intem a nemzetgyűlést és figyelmeztetem arra, hogy igen óvatosan és igen messzemenő jogi konzekvenciákat mérlegelve döntsön akkor, amikor mentelmi jog felfüggesztéséről van szó. A jelen esetben is csak azt mondhatom hogy, miután a Népszava maga elé a közélet megtisztításának munkáját tűzte ki, a törvényhozás ne akarja megfogni ezt a kezet ebben a becsületes munkában, mert a törvényhozás ezzel magához méltatlan dolgot cselekednék. Én vallom azt, amit az előttem szóló t. képviselőtársam mondott, hogy t. i. amig az ügyet minden részletében felderítve nem ismerjük, nincs módunkban, hogy lelkiismeretünk szerint dönthessünk. Ennélfogva hozzájárulok ahhoz a propoziciöhoz, hogy az ügyet utaljuk vissza a mentelmi bizottsághoz részletesebb és az ügyeket jobban megismertető jelentéstétel végett. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? ( Kiss Menyhért szólásra jelentkezik.) A szó a képviselő urat megilleti ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Azért kivánok felszólalni, mert egy olyan közismert zsaroló ujságiró prototípusa keresi becsületét egy képviselőtársunkkal szemben, akinek működése huszonöt év óta közismert a magyar zsurnalisztikában ésszinte minden képviselőre nézve kötelezővé teszi, hogy ezzel az emberrel szemben a nemzetgyűlési képviselő feltétlenül védelmére siessen. Aki foglalkozott a sajtóval, a közélettel, bejárt a szerkesztőségekbe, annak nem kell megmagyarázni, hogy ki az a Garai Manó ? Neki más nevet is adtak,amely közbeszólás formájában számtalanszor elhangzott. (Fábián Béla : Házat is építtetett ! »Zsaroltalak»nak hivják!) Tényleg ennek a működésnek eredménye volt az a ház, amelyet a mögöttem ülő képviselőtársam emiitett s ebben a szóban benne van az a humor és az a megbélyegzés, amely egész működését jellemzi. Ilyen esetekben — az előbbi Krausz-esetben is, amikor egy többgyermekes, gyermekágyas családot dob ki az utcára Krausz ur és azután oly jelenségek fordultak elő a kidobásnál, amelyeket az előadó ur részéről ismertetett cikk felolvasásával mindnyájan láttunk — valósággal döbbenetes jelenség és képtelenség, hogy a nemzetgyűlés ne lássa a politikai zaklatás esetét és ne keljen a nemzetgyűlési képviselő védelmére. Nemes képviselőtársam utalt arra, hogy most más világ járja és ne csodálkozzunk azon, hogy az uj nemzetgyűlés a régi parlamentnek azt a szokását nem vette át, hogy a mentelmi ügyek vitájába ne vigyen be pártszempontokat. Azzal, hogy pártszempontokat visznek bele a mélyen t. képviselő urak ezeknek az ügyeknek bírálatába, nem az igazságot szolgálják, nem emelik a politikai élet szinvonalat, nem szolgálják a politikai küzdelmek tisztaságát és a nagy célkitűzéseket, hanem ellenkezőleg a nagyközönség előtt ugy látszik, mintha örvendenének annak, ha minden jelentéktelen kroki és szines írás, ilyen jelentéktelen irka-firkak miatt, amelyeknek távolról sincs becsületbevágó hátterük, megragadhatják az alkalmat, hogy egy képviselőt átadjanak a biróságnak. Számtalanszor álltam a bíróság előtt és méltóztassanak elhinni, nem oly nagy élvezet az, mert sok kiadásba, pénzbe kerül valakinek az, ha bíróság elé áll, még ha elégtételt szerez is magának. Sok fáradságba, sok pénzbe kerül ez és a képviselőt tulaj donképen megakasztja hivatásának teljesítésében, mert elvonja a parlamenti tárgyalóteremtől, odakényszeriti a biróság elé és így "feltétlenül meg lehet állapítani a politikai zaklatás esetét. Nagyon csodálkozom, hogy Rubinek képviselőtársam itt az előbb hosszú fejtegetésbe bocsátkozott s Vanczák Jánost azért akarta kellemetlen színben beállítani, mert olyan cikkekért is vállalja a felelősséget, amelyeket nem ő irt. Aki szerkesztőségben volt, vagy zsurnalisztikával foglalkozott, nagyon jól tudja, hogy amikor megindul az eljárás, itt Budapesten, pl. a rendőrség mindig megtartja a megelőző vizsgálatot. A legutóbbi alkalommal, amikor nyomdász-sztrájk volt és a nyomdászok egyrésze a keresztény ellenzéki lapokat kiszedte, mi kilencen képviselők egy plakátot bocsátottunk ki, amelyet aláirtunk, s amely miatt eljárás indult meg. Ugy ennél az eljárásnál, mint minden egyes esetben, mielőtt a biróság elé kerülne az ügy, a rendőrség vizsgálatot tart. A rendőrség a "nyomdától beköveteli a kéziratot,