Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-448
A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. ( telekhez nyertek jövedelmi forrásokat, amelyek | eddig a községeket nem illették meg. Végül 3. | tetemes könnyítést nyertek a községek abban, hogy a községi és körjegyzői, valamint a segédjegyzöi javadalmak nagyobb részét az államkincstár viseli. A községek terhének könnyítésére szolgált az is, hogy az illetményszabályok oly irányban módosultak, hogy a korábbi fizetésnek csak bizonyos alacsonyabb százaléka, (50%-a) lett megállapítva. Hogy ez az intézkedés mily jelentós kihatással van, azt nyilvánvalóvá teszi az a tény, hogy a múltban a községi igazgatásban a költségeknek több, mint a fele személyi kiadásokra volt szükséges. Figyelemmel volt a körrendelet arra is, hogy a mai nehéz időkben, amikor a közviszonyok minden téren a legmesszebbmenő takarékosságot parancsolólag megkövetelik, ennek a súlyos állapotnak követelményei elöl a községek nem vonhatják ki magukat. A körrendelet 1924 szeptember 18-án jelent meg s az annak nyomán haladó községi házíartások ezidőszerint még csak első, kezdeti időszakukat élik. Arranézve, hogy a pótadókivetési jog korlátozása minő kihatással lesz a községekre, még áttekintést nyerni nem lehetett. Eddig körülbelül 40 —50. község nyilvánitotta óhaját a pótadókulcs merevségének megváltoztatása iránt. Magyarországban 3424 község van s ebből a számból eddig a 40—50 felmerült szórványos eset még nem nyújt tárgyilagos mérlegelésre alapot a változtatás szükségessége szempontjából, annál kevésbé, mert a bemutatott költségvetések szigorú megvizsgálása arra az eredményre vezetett, hogy a kérdéses esetekben is egyensúlyba hozható a községháztartás az 50°/o-os pótadókulcs fentartásával. Ebben a kérdésben a pénzügyminister ur is tájékozódni kívánván, statisztikai adaigv'üjtést rendelt el s felhívta a községi elöljáróságot, jelentsék be, hogy 1925. évi költségvetésük mily pótadókulcs mellett lesz egyensúlyba hozható. A velünk közölt eredmény szerint az 1925. évre nem vetett ki pótadót 195 község, 50%-nál alacsonyabb pótadót vetett ki 821 község, az 50°/o-os határon áil 1929 község s azok a községek, ímieh 7 ekre nézve oly jelentés érkezett, hogy 50%-os pótadó nem lesz lehetséges, 469 számot tettek ki. Ez azonban csak előzetes bejelentés volt. A beiügyministeriumból kérdést intéztünk azokhoz a vármegyékhez, amelyek között a 469 kétes község eloszlik s megkérdeztük, hogy a költségvetéseknek alispáni felülvizsgálásánál hány község költségvetése mutatott olyan helyzetet, hogy az 50%-os pótadókulcs elégtelen lesz a kiadások fedezhetésere ? A felhívásra eddig 21 alispán közül csak 7 felelt meg s ezek a jelentések arról szólnak, hogy az illető vármegyékben kétesnek látszó háztartási esetek egyensúlyba voltak hozhatók. E vármegyékben 76 község jöhetett szóba, azonban ezek háztartási ügye rendbe volt hozható a pótadókulcsmaximum fentartása mellett is. A még be nem érkezett válaszok is valószínűleg megnyugtatók lesznek, mert az itt megfordult hasonló kétes esetekben azt tapasztaltuk, hogy kellő takarékossággal a községek háztartása rendbehozható az 50%-os községi adó felemelése nélkül is, ez pedig megelőzné a rendkívüli intézkedések megtételét- Az bizonyos, hogy nagyobb beruházások, vagy akár kisebbek is, amelyek a vagyontalan községekben ritkán fordulnak elő, az 50%-os pótadókulcs mellett nem valósithatók meg, azonban a beruházásokat az ily községeknek jobb időkre kell elhalasztaniok. A mai helyzet a beruházásokra nem alkalmas. Megjegyzem, hogy a nyilvános betegápolási és az állami gyermekgondozási költségekben a községekre ujabb teher fog hárulni. Az errevonatkozólag 1925. évi július 1-én 4100./M. E. sz. a. kiadott rendelet azonban lehetővé teszi, hogy amely község a reá eső ily kiadást az 50%-os pótadóval nem évi október hó 15-én, csütörtökön. | birná fedezni, a fedezetlenül maradt rész erejéig I az 50%-os kulcsot aránylag felemelhesse. Ez a rendelet teljesen ujkeletü s a kihatásáról még számot adni természetesen nem lehet. Budapest, 9 5. évi július hó 30. »Rakovszky s. k.« Elnök : Az interpelláló képviselő ur nincs jelen, szólásra pedig joga senkinek nem lévén, következik a határozathozatal. Kérdem a t Nemzetgyűlést méltóztatik-e tudomásul venni a belügyminister urnák imént felolvasott válaszát, igen vagy nem 7 (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminister ur írásbeli válaszai ak felolvasása Rupert Rezső képviselő urnák a magyar városok külföldi kölcsönei ügyében előterjesztett interpellációjára Kérem a jegyző urat, hogy a pénzügyminister ur válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa]: T. Nemzetgyűlés ! Nem helytálló az, hogy a kormán}' megakadályozni kívánná, hogy a magyar városok hitelszükségleteiket külföldi kölcsön felvétele utján elégíthessék ki. Ellenkezőleg, a kormány minden rendelkezésre álló alkalmas eszközzel előmozdítani igyekszik a városoknak ezt a törekvését. Közhiteli szempontokból nem kívánatos azonban, hogy a városok egyenkint tárgyaljanak a külföldön kölcsön szerzése érdekében ; különösen a kormány tudomása nélkül, amire már szintén volt példa. Ilyen kísérletek azonkívül, hogy előreláthatólag nem járnak sikerrel, Magj'arországot a külföldön ferde világításba is helyezhetik. Külföldi pénzügyi körökből többizben felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a városoknak önálló kölcsöntárgyalásai külföldön kedvezőtlen benyomást keltenek és semmiképen sem alkalmasak az ország hitelének emelésére. Mindezeken felül ilyen utón legfeljebb a nagyobb ós gazdagabb városok juthatnának kölcsönhöz, mig a kisebb városok hiteligényei kielégittetlenül maradnának. Az interpellációban említett városok közül a kormány tudomása szerint Debrecen es Baja városok indítottak külföldi kölcsöntárgyalásokat. E tárgyalásoknak a kormány nem vágta útját, csak kellő garanciákat kívánt szerezni a kölcsönajánlatok komolyságát illetőleg Hogy ez az óvatosság helyénvaló volt, azt eléggé bizon3dtja az, hogy Debrecen város esetében nem volt megfelelő garancia nyerhető arra, hogy az ajánlattévőknek tényleg módjukban állana a kölcsön nyújtása. Baja város esetében a kormány elvben "ugyancsak hozzájárult a külföldi kölcsön igénybevételéhez, a kölcsönfelvétel azonban itt is meghiúsult. Mindezekre való tekintettel a kormány arra törekszik, hogy a magyar városok részére külföldi tőke igénybevételével, egységes kötvénykölcsönt szerezzen, hogy lehetőleg az összes magyar városok kölcsönhöz juthassanak. E tárgyban a kormány tárgyalásokat tett folyamatba s a nagyobb városok polgármestereinek részvételével a pénzügyministeriumban értekezletet is tartott, annak tisztázása végett, hogy egy egységes kölcsön milyen módozatok mellett lenne felvehető s a városok milyen biztosítékokat tudnának nyújtani. Ezen az értekezleten a jelenlevők kevés kivétellel magukévá tették azt az álláspontot, hogy a városok hiteligényei legalkalmasabban egységes kölcsön felvétel utján lennének kielégíthetők. Budapest, 1925 július hó 17-én. dr. Bud János s. k., m. kir. pénzügyminister. Elnök : Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Senkinek szólásjoga nem lévén, következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatnak-e a pénzügyminister urnák imént felolvasott válaszát tudomásul venni igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminister ur Írásbeli válasza Szeder Ferenc képviselő urnák az Orgovány
