Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

Á nemzetgyűlés 448. ülése 1925. községi állami kényszerkölcsönkivetések tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a pénzügyminister ur válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaki György legyző (olvassaj: »Válasz Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő urnák 1924 október 29-ikén kelt interpellációjára. Az Orgovány községi állami kölcsönkivetésekre és az ezzel kapcsolatos behajtási eljárásra 1924. évi október hó 29-ikén előterjesztett interpelláció folytán a következő tényállást állapítottam meg : A kecskeméti pénzügyigazgatóság ielentése szerint Orgovány községben az 1923. évben a jövedelemés vagyonadót fizetők száma 370 volt. Az adó kivetése ellen egyedül Józsi Zsigmond orgoványi lakos élt jogorvoslattal, de fellebbezésének az adófelszólamlási bizottság nem adott helyt. Ebből joggal arra lehet következtetni, hogy a kivetés helj^es volt. Az 1923. évi jövedelem- és vagyonadó alapján 359 adózó terhére állami kölcsönelőleg és ezenfelül 153 adózó terhére állami kölcsön állapíttatott meg. Ezek ellen a megállapítások ellen összesen 11 adózó élt fellebbezéssel. E fellebbezések folytán a pénzügyigazgatóság négy adózónak a kölcsönét leszállította, hét adózó fellebbezését pedig elutasította. Az elutasított hét adózó közül csak egy fellebbezett az adófelszólamlási bizottsághoz, azonban a felszólamlási bizottság azt a fellebbezést is elutasította. A kivetési iratok és lajstromok átvizsgálása során kitűnt, hogy a végrehajtást szenvedett adózók közül eg3

r adózónál tévedésből 100.000 takarékkoronávai kevesebb, négy adózónál pedig kikerekitési tévedésből összesen 300.000 takarékkoronával több kölcsön íratott elő. Ez helyesbittetett. A végrehajtások törvényellenes foganatosítására vonatkozó panasz megvizsgálására a kecskeméti pénzügyigazgatóság a helyszínére kiküldötte egyik főtisztviselőjét, aki megállapította, hogy az 1923 évi VII. tcikk 44. §-ának 11. és 13. pontjaiban foglalt rendelkezések betartattak és a végrehajtási eljárás során koldusbotra egy adózó sem jutott. Nevezetesen igazolásul szolgálnak erre a következő adatok : 1. Antal Mihálynak van : 31 hold földje, 2 tehene 3 lova, 2 sertése, 26 birkája. Elárvereztetett ebből 1 lova és 14 birkája. 2. B. Farkas Imrének van : 35

1

/* hold földje, 1 tehene, 1 borjúja, 2 lova, 5 birkája. Elárvereztetett ebből 2 birka. 3. Horváth Istvánnak van : 19 hold földje, 2 lova, 3 sertése. Elárvereztetett 2 darab három hónapos sertése. 4. Olasz Gábornak van : 130 hold földje, 1 bikája, 4 tehene, 4 ökre, 1 borjúja, 4 lova, 16 birkája és 2 sertése. Elárvereztetett 1 tehene. Árverés iénjdeg csak ennél a négy adózónál történt, de mint fentiekből látszik, mind a négy olyan vagyoni körülmények között élő egyén, kikre nézve az árverés még érzékenyebb károsodást sem jelentett. Ezeknél is csupán nemtörődömség volt az oiíozója annak, hogy az árverés megtartásáig hagyták fejlődni a végrehajtási eljárást. Errevaló tekintettel sem további eljárásnak, sem kártalanításnak, avagy felelősségrevonásnak a szükségét nem látom fenforogni. Budapest, 1925. szeptember hó 16-ikán. Bud János s. k., m. kir. pénzügyminister.« Elnök : Szeder Ferenc képviselő.ur kíván szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Már azt hittem, hogy* ezelőtt egy évvel elmondott interpellációm a feledés homályába merült s örömmel veszem tudomásul, hogy a pénzügyminister ur egy szerény levélkében válaszolt elmondott interpellációmra. Meg kell azonban állapitanom, hogy a pénzügvminister ur nem a kérdés lényegét érinti, évi október hó 15-én, csütörtökön. 3? hanem iparkodik a kérdés mellé beszélni. Néhány mondatom elmondása után majd egyenes és nyilt kérdés formájában teszem fel ezt a pénzügyminister úrhoz és erre nyilt és határozott választ kérek. Mikor én ezt a kérdést idehoztam, engem az a gondolat vezetett, hogy azokat a szerencsétlen kisgazdákat, akiket, most is hangsúlyozom, törvénytelenül, indokolatlanul zaklattak, az elszenvedett zaklatásokért és törvénytelenségekért megfelelő módon kárpótolják. Miről van szó, t. Nemzetgyűlés".' Engem nem téveszt meg a pénzügyminister ur szerén}''" levele, amikor azokat a törvénytelenségeket, amelyeket én elmondtam, vizsgálati adatokkal akarja korrigálni. Azt mondtam, s most is állítom, ezzel a vizsgálattal szemben, amelynek anyagát itt felolvasták, hogy Antal Mihálynak, akinek al hold földje van s két lovacskája volt, egyik lovát elárvereztek. Ez a tény. Megszoktuk, hogy a törvénytelenségeket szankcionálják, ennek ellenére is azonban ez beleütközik az 1923. évi VII. te. 44 §-ának 11. pontjába, amely világosan kimondja, hogy igásállatokat lefoglalni nem szabad. Másik megjegyzésem a levélre az, hogy parlamenti beszédemben elmondtak esetet, amikor egyszerű gazdaembernek elvitték a disznaját és ezt a disznót az árverésen a forgalmi adóellenőr és az ottani állatorvos vásárolta meg, aki ott volt mint hatósági közeg. Itt van elöltem a napló, amely szerint a iúloldalról nemegyszer azt mondták, hogy ez pedig visszaélés volt részükről, t. i. azok részéről, akik a jószágot az árverésen megsásarolták. A pénzügyminister ur levele azonban nem emlékezik meg arról, hogy kiterjesztetett-e erre is a vizsgálat, hogy azok, akik a visszaélést elkövették, elvegyék méltó büntetésüket. A másik tény, amelyet én idehoztam az, hogy lefoglalták — a név njem fontos — egyik szerencsétlen embernek a dunnáját és párnáját is elvitték a lakásáról Ezek a cselekmények egyenesen világosan és f Ire nem érthetően beleül köznek a végrehajtási törvénybe és én szeretném megkérdezni ezekután nyíltan és egyenesen a pénzügyminister úrtól, hogy ezekre vonatkozólag el méltóztatott-e rendelni a vizsgálatot. Teljesen tisztában vagyok a vizsgálati anyag értékével, különösen, amikor magam látom, hogy a vizsgálat pusztán azért történt, hogy a törvényesség látszatát adhassák az eljárásnak. Tudom nagyon jól, hogy a vizsgálati anyagot azért hozták ilyen formában ide, ho»y a törvénytelenség egyes kérdésekben láthatatlanná váljék. Mindezek ellenére állitom, hogy azok a pénzügyi közegek, akik ezeket a végrehajtásokat foganatosították, törvénytelenséget követtek el, s mivel látom, hogy a pénzügyminister ur ahelyett, hogy meg!ogta volna azokat, akik törvénytelenséget követtek el, — még ha túlbuzgóságból csinálták is, — mellé beszél a kérdésnek : ennélfogva a pénzügyminister ur válaszát nem veszem tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e a pénzügyminister ur imént felolvasott válaszát tudomásul venni, igen vauy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.J Többség ! A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földművelésügyi minister ur Írásbeli válasza Dénes István képviselő urnák Tótkomlós nagyközség határának a szárazéri belvizlevezető társulat kötelékébe történt bevonása tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a földmivelésügyi minister ur válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa/: »A vizitársulatok tagjait azon területek tulajdonosai képezik, mely területek a társulat által egy bizonyos cél érdekében foganatosítandó munkálatok következtében előnyökhöz jutnak. Ezen területek megälla-