Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

À nemzetgyűlés 448. ülése 1925. jelentést, amely beszédét kifogásolta, hanem elébe járt négyrendbeli tanúvallomást is, amelyek egy­értelmüleg bizonyitják . . . (Györki Imre : Mi volt az? — Rupert Rezső : Tessék idehozni, az a rendje ! Arra való a kinyomatás, hogy megnéz­hessük ! — Györki Imre : Tessék kinyomatni ! A jövő héten már egész törvényjavaslatokat fog­nak igy idehozni 1 — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni ! (Zaj.) Propper Sán­dor képviselő urat rendreutasítom ! (Györki Imre : Felvilágosításokat kértünk ! — Nagy zaj. — Ren­ezes János : Nem vagyunk kocsmában ! — Györki Imre : Ugy látszik ott vagyunk ! Ott érzik magu­kat, mert csak ott lehet ilyen alkotmányellenes határozatokat hozni ! — Farkas István : De épen kocsmában vagyunk ! Nagyon kurta kocsmában, nagyon útszéli csárdában ! — Propper Sándor : Elkocsmázták már az alkotmányt ! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Propper Sándor képviselő urat másodszor is kénytelen vagyok rendreutasítani 1 (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak végre csendben maradni ! (Putnoky Sándor : Ez az ő tárgyalási modoruk !) Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Is­métlem, hogy a képviselő ur meghallgatása után elébe tártuk azokat a tanúvallomásokat, amelyek egyértelmüleg azt bizonyitják, hogy többek között azt a kijelentést tette, hogy : a jelenlegi kor­mánnyal ő nem érthet egyet, mert ez a kormány 1919 óta nem csinál egyebet, mint gyilkosokkal ölelkezik. (Nagy zaj jobbfelől.) Négyrendbeli egy­értelmű tanúvallomás bizonyítja ezt. (Esztergályos János : Detektívek !) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Nagy Emil ! i\agy Emii : 1. Nemzetgyűlés ! Rupert Rezső igen t. képviselőtársam atekintetben helyes irány­ban fogja fel a kérdést, hogy a mentelmi bizottság jelentésének a tényállást jobban kellene előadnia, mint ahogy itt az elő van adva. Ez a hiányosság azonban nem tekinthető olyan sérelemnek, amiért a kérdés felett most érdemlegesen ne dönthetnénk, mert hiszen, ha bárki kíváncsi a tényállásra, az előadó urnák kötelessége felvilágosítást adni. (Rupert Rezső : Mindenkinek kell tudni !) Legyen szabad nekem megmondanom, hogy miként gon­dolom a dolgot. Szerintem helyesebb volna rövi­den, pár szóval elmondani magát a tényállást is, nemcsak a jogi minősítést. Ezt jobbnak tartanám pro futuro. A jelen esetben azonban, miután az előadó ur megadta a felvilágosítást atekintetben, hogy mi a tényállás, azt a momentumot, hogy nem lett előre közölve a tényállás nem tartom olyan hiánynak, hogy ezért érdemlegesen ne tud­junk dönteni. A jövőben is, ha valaki bármikor kiváncsi ezekben a kérdésekben a tényállásra, megkérdezi az előadó urat. (Rupert Rezső : Hát a távollevő képviselők ?) Azok ugy sem szólnak hozzá. (Rupert Rezső : Mert nem tudják, miről van szó !) Bocsánatot kérek, lesznek mindig olya­nok, akik épen azért fognak eljönni, mert a tény­állást nem látják teljesen tisztán. (Györki Imre : Nagyszerű ! Ezt tanulta Angliában ?) Méltóztas­sék megengedni, de én márcsak a magam feje szerint fogok beszélni és nem fogadok el sehonnan sem utasitást ; sem önöktől, sem innen erről az oldalról. Felfogásom az, hogy e kérdésben van kétségkívül némi hiányosság, ez azonban nem olyan természetű, hogy miatta ne tudjunk érdem­legesen dönteni. Elfogadom a mentelmi bizottság javaslatát. (Zaj balfelől. — Helyeslés a jobboldalon. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Györki Imre ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Az imént évi október hó 15-en, csütörtökön. 27 hozott határozat a ^gélénkebb bizonyítéka annak, hogy mennyire haladunk napról-napra az alkot­mány sáncairól lefelé s hogy mennyire züllik a magyar alkotmányosság. (Rupert Rezső : Itt kell hagynunk ezt a termet 1) Amikor több évtizedes gyakorlattal bizonyíthatjuk, hogy soha a nemzet­gyűlés elé nem került jelentés máskép, (Rupert Rezső : Zsákban macska !) mint a tényálllás tel­jes feltüntetésével, akkor előáll itt, a nemzetgyű­lésen az előadó ur és javaslatára a többségi párt — teljesen érthetetlen párturalmi szempontból — hoz egy olyan határozatot, alkot egy olyan precedenst, ame 1 y roppant veszedelmes. En semmiféle aggá­lyát nem látom annak, hogy elfogadjuk Rupert Rezső t. képviselőtársam javaslatát. Ezek a javas­latok, amelyeket a nemzetgyűlés mai napirendjére kitűzött, nem annyira sürgősek, hogy miattuk ezt az alkotmányjogi sérelmet ne reparálhatnék, mint ahogyan történt az az 1923 március 23-iki ülésen is. Akkor, 1923 március 23-án még a többségi párt is alkotmányos kötelességének tudta és ismerte azt, hogy a tényállás teljes feltüntetésével kell idehozni a mentelmi bizottság javaslatait. Ma azonban, két évvel később már annyira lesülyedtünk az alkotmányosság terén, hogy "erre is fittyet hány a többségi párt és elégségesneK tartja egy képviselő mentelmi ügyének idehozását anélkül, hogy módot és lehetőséget adna a képviselők nagy tömegének arra, hogy megismerhessék a tényállást. (Nagy Emil : Ez nem áll, mert az előadó ur megadta a felvilágosítást ! — Rupert Rezső : De az nem elég, t. Nagy Emil képviselőtársam ! — Nagy Emil : Pótolni lehet vele 1 — Rupert Rezső : Minek paza­rolják a pénzt a kinyomatásra, ha semmi sincs a jelentésben ?) A mentelmi bizottság jelentése fel kell, hogy ölelje mindazokat a szempontokat, amelyek a mentelmi jog kérdésében való állásfog­laláshoz feltétlenül szükségesek, s minthogy ez a jelentés csak azt foglalja magában, hogy a bűn­cselekmény jelenségei megvannak, de nem jelöli meg azt, hogy melyek azok a bűncselekmények, nem lehet megnyugtató számomora, ha az előadó ur most felolvassa azokat, mint ahogy nem lehet megnyugtató, ha egy törvényjavaslatot oh­as fel az előadó, hanem ott is kötelező a törvényjavaslat kinyomatása ; itt is feltétlenül szükséges tehát, hogy ezek a jelentések teljesen precizen tüntessék fel a képviselők mentelmi ügyére vonatkozó tény­állást. Mivel azt látom, hogy a többségi pártban párturalmi politikából és párturalmi szempontok­ból nincs meg az az elhatározás, hogy ezt az alkotmányjogi sérelmet valahogyan reparálja, fel­hívást intézek innen az elnök úrhoz és kérem, lássa be, hogy itt alkotmányellenes és házszabály­ellenes cselekedet történik, ezért elnöki jogánál fogva vétesse le ezeket a jelentéseket a napirend­ről és utalja azokat ismét a mentelmi bizottság elé. Megtette ezt Scitovszky házelnök ur, amikor egy hasonló jelentés került a Ház elé, és volt annyira konciliáns a most is jelenlevő Héjj Imre t. képviselőtársam is, hogy az általam emiitett 1923 március 23-iki ülésen maga is belátta, hogy téves nyomon haladt, amikor olyan jelentést vett mintául, amely nem tüntette fel a teljes tény­állást, és ennek alapján készítette el a saját jelen­tését s ő maga javasolta a napirendről való le­vételt, amit a Ház el is határozott. Ha tehát nem teszi meg ezt az előadó ur most is, a maga jószántából, aKkor kérem az elnök urat, méltóz­tassék emöki hatáskörében reparálni ezt a ház­szabályellenes sérelmet, visszautalva ezeket a javaslatokat, amelyek a Ház előtt feküsznek, a mentelmi bizottsághoz. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Hegymegi-Kiss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Azt

Next

/
Thumbnails
Contents