Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

28 A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. évi október hó 15-én, csütörtökön. gondolom, a mentelmi ügyek elintézése nem pártügy. Teljesen az igazságnak megfelelően, a tényállás helyes kiderítése alapján kell megbírálni, hogy forog-e fenn zaklatás esete, azaz mikor kell a hatósági eljárásnak a mentelmi jog biztositása érdekében gátat vetni. Mindebben semmiféle pártszempont nem lehet. Az a módszer, amivel a t. előadó ur a mentelmi ügyeket itt a Házban bemutatja, bennem kétséget támaszt abban a tekintetben, vájjon a nemzetgyűlésnek vagy pedig a mentelmi bizottságnak áll-e a hatáskörében, hogy a mentelmi kérdésekben határozzon. Mert ha a mentelmi bizottságnak hatáskörébe tartozik, akkor semmi szavam nincs a tényállásnak ilyen bemutatása ellen, a mentelmi bizottság akkor a saját jogkörében intézi el a kérdéseket, és akkor a mentelmi bizottság voltaképen bíráskodó bizottsága a Háznak. Ha azonban a mentelmi bizottság csak egyszerűen előkészítő szerv, akkor nekem, mint a nemzetgyűlés tagjának, aki itt ebben a kérdésben a mentelmi szempontból határozni kívánok, jogom van azt kívánni, hogy a mentelmi bizottság teljes tényállást mutasson be, amelynek alapján a kérdéshez hozzászólhatok és szavazatommal az ügyet eidönthetem. Kijelentem itt a t. Nemzetgyűlés előtt, hogy nem tudom, miről van szó. Végighallgattam^ az előadó urat, de nem tudom, miről van szó. Állítom, hogy önök sem tudják, miről van szó. Nem az a kérdés, hogy egy többségi párti előadónak mindenesetre elnézésből hiányosan bemutatott munkája felől döntsünk, hanem arról, hogy Esztergályos János képviselőnek — vagy bárkinek, de ebben az esetben róla van szó, — olyan mentelmi ügye van, amely miatt büntető eljárást indítottak ellene, és nekünk tudnunk kell, hogy ebben az eljárásban forog-e fenn zaklatási jelenség. Ebben a kérdésben kell döntenünk. Ha a tényállást nem hozzák ide, nem tudunk dönteni, tessék ezt belátni. Nem értek egyet a volt igazságügyminister úrral. Mi itt mentelmi szempontból bíráskodunk s ugy tudom, hogy a magyar bírónak a tényállás helyes ismerete nélkül nem lehet bíráskodni, nem lehet a tényállást utólag egyszerűen kiegészíteni. Én nagyrabecsülöm az igen t. előadó urat, de azt kérdem, miért nem okmányozta azt a tényállást és azokat a felvilágosításokat, amelynek alapján nekünk dönteni kell. Miért nem kerültek ezek bele a mentelmi bizottság jelentésébe. Azt már tudom, hogy az érdekelt képviselő ur tagadja azt, amit az előadó ur mondott és állítja, hogy ez nem történt meg. Ha tehát ilyen zavarok, félreértések vannak, akkor tessék ezeket a kérdéseket a bizottság felelőssége mellett idehozni. Az előadó ur felvilágosítási joga csak arravaló, hogy ahol esetleg zavar vagy kétértelműség van, ott rámutathasson a helyes irányra. Bármennyire tisztelem és becsülöm is az előadó urat, mihelyt ilyen fontos kérdésben kell döntenünk, mint amilyen a mentelmi ügy, én teljes tényállást kívánok. De látok is mentelmi jelentéseket, amelyekben a tényállás precize benne van. Miért van akkor különbség, hogy az egyikben benne van a tényállás, a másikban nem ? így nem lehet mentelmi ügyeket intézni, akkor inkább ne foglalkozzunk ezekkel a nemzetgyűlésen. Tessék valamely fórumnak hatáskörébe utalni vagy elnökileg elintéztetni. Ha azonban nekünk jogunk van á döntésre, — aminthogy a nemzetgyűlés szuverenitása szempontjából ragaszkodunk is ehhez — akkor jogunk van a tényállást is megismerni. Kérem a mélyen t. elnök urat a házszabályokra való hivatkozással, — amely uj házszabályokon úgyis átleng az írásbeliségnek szelleme, mert még a napirendi javaslatokat js mind Írásban kell beadni — hogy az ilyen fontos és a nemzetgyűlés szuverenitását érdeklő jogkörben ne tessék megengedni azt, és lehetőséget biztosítani arra, hogy a nemzetgyűlés felületesen, a tényállás helyes ismerete nélkül intézze el ezeket az ügyeket. Einök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur az elnököt aposztrofálta, úgyszintén Györki képviselő ur is. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a házszabályok nem adnak módot az elnöknek a tekintetben, hogy a jelentésnek olyan hiányosságát, amilyent a képviselő ur észlelt és amilyent esetleg észlelni lehet, az elnök kifogásolhassa." Az elnök legfeljebb azt teheti meg, hogy a nyilt ülésen, amikor felvilágosítást kérnek az előadó úrtól, felszólítja az előadó urat a felvilágosítás megadására. Ez a jelen esetben meg is történt. Méltóztassanak tehát megnyugodni abban, hogy az elnök a házszabály keretén belül egyedül arra törekszik, hogy a Ház minden egyes tagja a tényállás teljes ismerete mellett hozhassa meg döntését. Méltóztassanak kérem megnyugodni abban, hogy az olyan beavatkozás, aminőt méltóztatnak kívánni, nem tartozik az elnök hatáskörébe. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Propper Sándor 1 Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi jogot én nem tartom tiszta formalitásnak. Azt hiszem, a mentelmi jog arravaló, — a régi nagy politikusok legalább így értelmezték és így magyarázták — hogy a törvényhozó testület tagjait a külső behatásoktól, üldözésektől mentesítse. Tehát minden esetben, amely ide elénk kerül, arról kell dönteni, hogy az illető képviselővel szemben nem forog-e fenn valamilyen külső befolyás, vagy politikai zaklatás. A mentelmi jog arravaló, hogy a törvényhozó testület tagjait az ilyen zaklatásoktól lehetőleg megkímélje. Itt vannak előttünk a nemzetgyűlés három és fél hónapos szünete alatt a különböző testületek és hatóságok összegyűlt produktumai, a mentelmi jogok felfüggesztésének kérése tekintetében. Már maga az is elég furcsa, hogy a nemzetgyűlés, amelynek igen fontos és mélyreható problémákkal kellene foglalkoznia, a három és fél hónapos pihenés után a legelső érdemleges ülésén egész sereg mentelmi üggyel kénytelen foglalkozni ahelyett, hogy a függőben lévő problémákkal foglalkozhatnék. De ha ez már igy van és ha van még az alkotmányosságnak valamilyen megmaradt formája, ha becsüljük még valamennyire, a mentelmi jogot, akkor legalább annyit méltóztassanak koncedálni, hogy ha valakinek sorsa, szabadsága, becsülete felett kell dönteni, akkor vagy adjuk át a döntés jogát valamelyik hatóságnak, vágj", ha nekünk kell dönteni, ismerjük legalább mi a tényállást. A mentelmi bizottság ismeri. A mentelmi bizottság azt vitatja, hogy megalapozta a kérdést, mielőtt idehozta. Nem kételkedem benne, de viszont a plénum nem szerzett tudomást, arról, hogy miről van szó. A nemzetgyűlés minden egyes tagja nem szaladgálhat le minden egyes esetben az elnöki irodába, hogy megnézze az aktákat, ehhez ideje sincs, de technikailag is keresztülvihetetlen, hogy 245 képviselő leszaladgáljon és az iratokat átnézze. Egyébként is, ha ezen az alapon megyünk tovább, ha ez precedenssé válik, akkor holnap törvényjavaslatokat fognak ideterjeszteni bizottsági jelentésekkel a plénum informálása nélkül. Ennek az elméletnek alapján, hogy ne méltóztassanak kíváncsiskodni, mert a bizottság ezt a kérdést már elintézte, letárgyalta, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezt az esetet nem ismertem, de ebben az egy esetben az előadó úrtól kipiszkáltuk egy aktának felolvasását, míg a megelőző esetekben nem olvasta fél azokat, tehát a tárgy ismerete nélkül döntöttünk a kérdésekben