Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-460
Ä nemzetgyűlés 460. ülése 1925. címén levontak 81.000 dollárt, fizetési törlesztés és kamat címén 21.500 dollárt, kötvénynyomtatási költségek címén 675 dollárt és más egyéb számitások alapján összesen 104.000 dollárt, ami súlyos milliárdokát tesz ki. Elismerem, igaza van a pénzügyminister urnák, előrelátható volt, hogy ilyen súlyos levonások történnek. Elismerem, hogy még ma is az a 13—14%-os kamat, (Bud János pénzügyminister: 12!) az a 12—13%-os kamat, amit fizetniök kell a városoknak, a mai viszonyok között nem is nagyon.magas. De már most figyelmébe ajánlom a pénzügyminister urnák azt, hogy ez a helyzet húsz esztendeig fog fennállni, és amint értesülve vagyok, a Speyer bankházzal megkötött szerződés szerint a városnak öt esztendeig nem is lesz módjában uj kölcsönt felvenni, hogy ezt a tartozását esetleg egy más, olcsóbb kölcsönnel fedezhesse. Sőt ugy vagyok értesülve, hogy ennek a banknak hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a város kölcsönt vehessen fel. Arra kérném a pénzügyminister ural, méltóztatnék ennek visszafizetési lehetőségein olyan enyhítéseket eszközölni, hogy ezek a terhek, amikor tényleg súlyossá válnak, amikor már olcsóbb kamat mellett is lehet pénzt szerezni, visszafizethetek legyenek, talán olyan módon, hogy a rendkívüli visszafizetésre szánt kötvények ne kisorsolás utján fizettethessenek vissza, hogy igy a város megszerezvén olcsóbb áron ezeket a kötvényeket, a kölcsönöket árfolyamveszteség és a stornódij megtakarításával rövid időn belül vissz i lehessen fizetni. Ezeket akartam röviden elmondani. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédidejéből még csak egy perc van hátra. Hegymegi-Kiss Pál : Magam részéről tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, hogy az interpellációmban foglaltakat méltóztassék lelkiismeretes gondolkodás tárgyává tenni, mert nézetem az, hogy ha egy túlságosan sújtott polgárságnak érdekeit védjük és nyomorúságán segítünk, ezzel egyszersmind a jövőt illetőleg szolgáljuk a kincstár érdekeit is. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólani ! Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, alig van könnyebb dolog, mint ndófeszállitásokat és adómérsékléseket kívánni. Azért könnyű dolog ez, mert egyrészt népszerű (Ellenmondások a baloldalon.), másrészt politikailag is háládatos. A kérdés másik részét nem mérlegelik azonban azok, akik abban az irányban mozognak, hogy az adófizetés — és méltóztassék ezt ]ól megjegyezni, — sok tekintetben, sőt merem állítani, elsősorban azoknak javára történik, akik az adót fizetik. Ebben van a nagy túlzás, de aki objektíve fogja megvizsgálni az utóbbi évek eseményeit, akár nálunk, akár más államokban, igazat fog nekem adni. Kérdem, hogy vájjon abból kifolyóan, hogy államháztartások nem voltak egyensúlyban és a kormányoknak a folytonos inflációkhoz kellett hozzányúlniuk, nem azokat érte-e a legnagyobb veszteség, akik vagyonnal rendelkeztek, akiknek vagyonból származó jövedelmük volt? ! (Rotkençtein Mór : Akinek nincs vagyona, nem veszíthet !) Épen ezért figyelmeztetem a képviselő urat arra. hogy méltóztassék ezeket a kívánalmakat mindig mérlegelni ebből a szempontból is, mert ha még egyszer megzavarodik az államháztartás egyensúlya, akkor sokkal nagyobb áldozatokkal lehetne csak a helyzetet megoldani és akkor azok fogják megfizetni ennek az árát, akik mindenáron és indokolatlanul adómérsékléseket és adóleszállitásokat kivannak. (Rupert Rezső : Nem bírják fizetni ! — Baross János : A magángazdaság egyensúlya is fontos !) A magángazdaság egyensúlya is fontos, de merem állítani, hogy ha azt a politikát folytatnám csak három napig, amit az igen t. képviselő ur kivan, felboritnám véglegesen a magánháztartások egyensúlyát. évi november hó 4-én, szerdán. 329 Ez lehet népszerű politikum, de nem lehet komoly felelősség tudatában megfontolt kívánság. (Esztergályos János : Lehet Kovács Péter foltozó vargát 10 millióval megbüntetni ?) Elnök : Csendet kérek. Bud János pénzügyminister : Természetesen más kérdés, hogy a terhek megoszlása egyenletes és igazságos leg\en. Ebben találkozom mindenkivel, és azt hiszem, igen t. képviselőtársam sem kívánt az interpellációjában mást, minthogy ennek az elvnek az érvényesítésére törekedjem anélkül, hogy a kérdés lénj^egét bármily módon veszélyeztetnék. (Rupert Rezső : Addig fel kell függeszteni az eljárást, amig megvizsgálják a kérdést !) Elnök : Csendet kérek. (Esztergályos János : közbeszól.) Kérem Esztergályos képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Bud János pénzügyminister : Programmonsba vettem az adók igazságos és egyenletes megosztását, de egész nyíltan és őszintén megmondottam nem egyszer és megmondom ma is, hogy ez nem olyan kérdés, amely huszonnégy óra alatt megoldható. Eveknek hosszú, fáradságos munkájába telik ez. Ne méltóztassanak azt hinni hogy nálunk speciális helyzet van ebből a szempontból. Méltóztassanak végignézni egész Európán, mindenütt ugyanazok a panaszok, mindenütt ugyanazok a sérelmek vannak az adópolitikával szemben. De ez egészen természetes dolog is, mert hiszen a kormányzat akkor is adópanaszokkal áll szemben, amikor rendkívül mérsékelt adótételekkel dolgozik. Amikor a teória azt fejtegette, hogy 5%-n.ál mindenki nyugodtan fizeti az adóját, de 8, vagy 10%-nál már majdnem lehetetlen terhet,kell viselnie, ugy egészen kétségtelen, hogy ha akkor nehézséggel küzdöttek meg, mennyi nehézséggel kell megküzdeni a mai időben, amikor azt látjuk, hogy túlságos nagy terhekkel lehet csak a problémákat megoldani, amikor rendkívüli áldozatokat kíván az államháztartás egyensúlyának megteremtése. (Rupert Rezső: Hatvanmilliói plus van.) Méltóztatnak foryton hivatkozni a plusra. Teljesen igaza van a képviselő urnák, megvolt ez a plus. Ez megvolt, de nem látjuk előre, hogyan fog kialakulni az ország pénzügyi helyreállítására nézve felállított terv értelmében az állam bevétele. De nem én voltam e az első, -— kérdem az igen t. képviselő urat, — amikor a képviselő ur még nem is tudta azt, hogy itt plusról van szó, — aki már költségvetési beszédemben jeleztem, hogy nem fogom tartani tudni ezeket a terheket, mert nekem az az érzésem, hogy gazdasági életünk túlságosan megvan terhelve és anélkül, hogy le tudnám magamat szegezni, ha tényleg igazam volna ebben a feltevésemben és ha a programmban megállapított bevételek többet hoznának, én leszek az első, aki ide fogok jönni a nemzetgyűlés elé az adók mérsékléseért. Ezt megtettem és nem is vonhatja kétségbe az igen t. képviselő ur, mert végeredményben az idei költségvetésben 80 millióval le tudtuk szállítani ebből az irányelvből kiindulva a bevételeket és már most jelzem, hogy a következő évi költségvetésben, — amely nagy kereteiben már elkészült és legkésőbb február folyamán benyújtom a nemzetgyűlés elé, hogy egyszer letárgyaljuk és rendes időben végezzünk a költségvetéssel, — minden körülmények között és feltétlenül el akarok tüntetni egy adónemet, még pedig a házhaszonrészesedést, amely oly igazságtalanul nehezedik épen a legszegényebb néposztály okra. Nem lehet azt állítani rólam, hogy nincs bennem érzék az ország túlságos megterhelésével szemben, nem lehet azt állítani, hogy nem én voltam az,-.aki a legnyomatékosabban hívtam fel a figyelmet, aki felhasználtam minden alkalmat és minden tényezőnél megtettem előterjesztésemet, hogy az ország érdekében, de továbbmenően az 51