Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-460
322 'A nemzetgyűlés 460, ülése 1925. meg mi egyebek elhagyassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezáram, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy mindenféle szöveg többékevésbé izlés dolga. Hozhatnánk ide nagyon sokféle szöveget és mindig merülhetne fel az ellen kifogás egyik vagy másik képviselő ur részéről, ha az ő Ízlésének a szöveg nem felel meg. Azt hiszem, az a körülmény, hogy a szöveg rövid, egyszerű és kerüli a szóvirágokat, inkább a szöveg javára szól, mint ellene. A rövid és a szóvirágokat kerülő szöveg nézetem szerint nagyobberejü, mint hogyha floszkulusokkal és sok indokolással akarunk egykét paragrafust bevezetni. Magam részéről nem ragaszkodom ugyan feltétlenül ehhez a szöveghez, mert hisz, amint mondtam, ez izlés dolga, azonban az előterjesztett szöveggel szemben mégis inkább az eredetit fogadnám el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a határozathozatal. (Östör József szólásra jelentkezik. — Szakács Andor : Östör feliratkozott a jegyzőnél ! — Felkiáltások a baloldalon : Feliratkozott !) Kérem, ne méltóztassék e tekintetben vitatkozni. Én a Ház nyilt ülésén kérdeztem, hogy ki következik szólásra. Miután senki sem volt feljegyezve, kérdeztem, hogy kiván-e valaki szólani ? Nem jelentkezett senki. Ekkor a vitát bezártam s a ministerelnök ur a vita bezárása után szólalt fel. Legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban a ház szabályszerű keretek között a képviselő urnák alkalmat adni arra, hogy utólagosan felszólalhasson. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat eredeti szövegével szemben áll Rupert Rezső képviselő ur szövege. A kérdést ugy teszem fel, hogy méltóztatnak-e a bevezetésnek a bizottság által javasolt eredeti szövegét elfogadni, szemben Rupert Rezső képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, hogy szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében fogadta el, Rupert Rezső képviselő ur módosítását tehát mellőzte. • Következik az 1. §. tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy az 1. §. szövegét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Bár kevés reményem van arra, hogy azt a jóakaratú kezdeményezést a t. Nemzetgyűlés honorálni akarja, hogj r a javasolt helyett szerencsésebb, kifejezőbb szöveg vétessék törvénybe, mégis a már megkezdett utón tovább haladok és javaslom, hogy a törvényjavaslat 1. §-a helyett a következő szöveg vétessék fel. (Olvassa) : »A magyar nemzet hálás szivvel és büszke emlékezéssel iktatja törvénybe, hogy gróf Széchenyi Istvánt méltán nevezi a történelem a legnagyobb magyarnak«. Ha az igen t. ministerelnök ur erre is azt fogja mondani, hogy flosculus, ezt én nagyon sajnálom, azonban mégis azt hiszem, megfelelőbb, méltóbb azt a szobrot, amelyet a történelem Széchenyiről megalkotott, a törvény érdemleges szövegébe beállítani, mintsem belopni a címbe, mint ahogyan némi jóvátételképen az egyik igen t. képviselőtársam igen jó nagy akarattal' az erre vonatkozó indítványával előbb megtette. Dicsérem a szándékát, hogy már a címben is kifejezésre akarta juttatni azt, hogy a legnagyobb magyar emlékének akarunk áldozni, de ha már a címben is szerepel a »legnagyobb évi november hó 4-én, szerdán. niagyar« megjelölés, akkor nagyon helyes volna, bogy a törvényhozás a törvény erejével és tekintélyével magában a szövegben is elismerő hódolattal és hálás szivvel emlékezzék meg erről és mint ahogyan a Karok és Rendek 1807-ben szólottak, amikor gróf Széchenyi Ferenc emlékét törvénybe iktatták, szintén hálás szivvel elismerné a törvényhozás ebben a törvényben is, hogy Széchenyi Istvánt méltán nevezi a történelem a legnagyobb magyarnak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senkisem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Ismétlem, százféle szöveget lehetne az eredeti szöveg helyett előterjeszteni. A t. képviselő ur akár rögtön ezután még két szöveget terjeszthetne elő és mind a két szöveg épen olyan indokolt lenne, mint amaz. Én tehát a magam részéről ismételten csak az eredeti szöveghez akarok ragaszkodni, mert különben százféle módosítással lehetne előállni. (Nagy Vince : Száraz embernek száraz szöveg !) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A javaslat eredeti szövegével szemben áll Rupert képviselő ur javaslata, amelyben ellentétes szöveg felvételét indítványozza. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Rupert képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az 1. §-t eredeti szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az 1. § eredeti szövegében fogadtatott el és így Rupert képviselő ur ellentétes indítványa elesik. Következik a 2. § feletti tanácskozás. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2. §-t) Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat szürke szövegével szemben indítványozom, hogy a következő uj 2. § iktassák törvénybe. (Olvassa) : »Minden gondolatával és tettével a nemzet javát és az emberszeretet ügyét szolgálta. x\z ország újjászületésének és messze jövendőjének nagy munkájából a legnagyobb és legnehezebb részt ő kérte és ő végezte el. Élete nagy alkotások magasztos útja, a hazáért való önfeláldozás nagyszerű ténye volt«. Igaz, hogy szöveg és szöveg közt lehet különböztetni és lehet egyiket vagy másikat elfogadni. Ez tényleg izlés dolga. Lehet, hogy nekem — és azt hiszem igen sokaknak — nincs Ízlésünk a törvényjavaslat egészen száraz és lapos fogalmazását elfogadni, de viszont mert nem vezet bennünket semmi más cél, mint az,^ amit igen t. barátom, östör József képviselőtársam is mondott, hogy a törvény egy kissé lendületesebb, ünnepélyesebb 'legyen, mi ebben az irányban kívánjuk kötelességünket megtenni és szolgálatainkat felajánlani. Ismételten kijelentem azonban, hogy ha valaki szerencsésebb fogalmazást, még lendületesebb, még szebb szöveget hoz ide, — mert lehet idehozni, lehetett volna akár az Akadémiától is kérni ilyen szöveget, lehet valamely kiváló tollú férfiúval megíratni — ismétlem, ha ehelyett szebb szöveget hoz ide valaki, azt én szívesen elfogadom ; itt csak arról van szó, hogy a törvényjavaslat szövege egyrészt nincs magyar nyelven irva, másrészt pedig lapos és szürke ahhoz képest, akinek emlékét megünnepelni akarjuk. Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Östör József ! Östör József : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel indítványozom, hogy a 2. §-nak »emlékezete törvénybe iktattatik« szövege helyett »emlékezetét