Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-459

304 A nemzetgyűlés 459. ülése 1925. évi november hó 3-án, kedden. Ez egy intő vagy vigasztaló momentum lett volna arra nézve, hogy nem fog egy uj drágulási folyamat megindulni. Ezenkívül ezt a javaslatot meg kellett volna előznie — hogy igy fejezzem ki magam — bizonyos szociálpolitikai 'védőkészülékeknek. Védőkészülékekkel kellett volna ellátni a dolgozó társadalmat arranézve, hogy ennek a törvényjavaslatnak a számláját nem rajta fogják bevasalni, mert az eddigi tapasztalat szerint akármi történt, a számlát a cechet mindig a dolgozó társadalom fizette meg és itt nemcsak a munkásokra értein, hanem mindenkire, aki a tőkével, a kapitalizmussal szemben függő helyzetben van. Ezek mind ott lesznek a számlafizetésnél és egészen bizonyos, hogy a kapitalizmus ennek is hasznát fogja látni. Ez az egyik oka, hogy oly nagy örömmel üdvözli ezt a javaslatot. T. Nemzetgyűlés ! Még egyet akarok megjegyezni. Fel keli hívnom a t. Nemzetgyűlés és a t. kormány figyelmét arra — még akkor is megteszem ezt — ha tudom, hogy hiába teszem — hogy a dolgozó társadalomnak nincs már mit adnia. Amije volt, mindent odaadott az elmúlt 11 esztendő folyamán. 1914 július 28-ikától a mai napig, amikor ezt a javaslatot tárgyaljuk, mindig csak áldozatot kértek tőle, mindent odaadott, mindig csúszott az életnívója lefelé és ma már oly katasztrofális szint alá sülyedt, amely nagyon alaposan megfontolandó ugy nemzeti, mint nemzetfentartói szempontból, mert ma az a helyzet, hogy a dolgozó társadalom szép lassan az életerejét fogyasztja és félő, hogy ezt olyan mértékben fogja elfogyasztani, amely azután majd az egész államra, az egész társadalomra, de magára a kapitalizmusra is igen kellemetlen hatásokkal fog járni. Azt hiszem, kötelességet telj esitettem, amidőn ezekre a szempontokra a pénzügyi kormány figyelmét felhívtam, mert ma még van idő, még a pecsétet nem ütötték reá, ez még nem törvény, tehát lehet bele olyan pótló rendelkezéseket felvenni, amelyek a veszélyeket elhárítják, vagy legalább ha nincsenek veszélyek, ha nekünk van igazunk, de legalább a közönséget, a közvéleményt ez megnyugtatja. Erre feltétlenül szükség van, ha azt akarják, hogy ez a javaslat törvény alakjában majdan megfeleljen a maga hivatásának és a magyar pénzt valóban olyan alapra helyezze, milyenre a javaslat kívánja helyezni. Javaslatokat esetleg majd a részletes vita folyamán fogok benyújtani s most csak megnyugtatást kérek. Ha a" pénzügyminist er ur vagy az előadó ur érdemesnek és szükségesnek tartják, legyenek szívesek itt, a nemzetgyűlés előtt a közvélemény számára azokat a megnyugtató kijelentéseket megtenni, amelyek alkalmasak arra, hogy a zökkenésektől megóvhassák a gazdasági életet és a társadalmat. Tessék tehát legelsősorban arra nézve megnyugtató kijelentéseket tenni, hogy maga a kormány nem fog drágitó tendenciát belevinni a maga közszolgáltatásaiba, nem fog felfelé kikerekíteni. Ez az első kijelentés, amire szükség van. Méltóztassék arra nézve is megnyugtató kijelentéseket tenni, hogy a munkabérek, fix keresetek és fizetések szinvonalat nem óhajtja rontani és nem akarja ezzel az osztószámmal leszorítani és ahol ilyen tendencia felmerül, ott a kormány a maga erejével és hatalmával közbe fog lépni, hogy ez be ne következzél*;. Méltóztassék kijelentéseket tenni arra nézve, hogy végre nyélbe fogják ütni a munkabéregyeztető hivatalokat, amelyek ebben a pillanatban a mai hatalmi megoszlás, a mai konjunktúrák mellett az egyedüli fórum, amely a munkaerőt még meg tudja védelmezni. Nyugtassa meg a közvéleményt, hogy ezt a hivatalt életre fogja hivni, ugy bogy az a maga hivatásának megfeleljen. Mi az egész idő alatt, amóta itt vagyunk a nemzetgyűlésben, amióta résztveszünk a törvényhozásban, állandóan jóslásokkal foglalkozunk. Bejósoltunk dolgokat és küzdöttünk, hogy a jóslások be ne következzenek. Ez a mi becsületes szándékunkat és törekvésünket mutatja. Sajnos, minden jóslásunk bevált, de egyetlen igyekezetünk sem járt sikerrel, hogy a bevált jóslások kellemetlenségeit elháritb ássuk, mert a kérdést hatalmi szempontból kezelték. Most ismét jósolunk. Megjósoljuk, hogy emiatt a törvényjavaslat miatt a dolgozó társadalom és végeredményben az egész gazdasági élet nagy megrázkódtatásokat fog szenvedni. Küzdünk ez ellen, hogy ez be ne következzék. Megtettük javaslatainkat s kérjük, méltóztassék ezeket honorálni. Miután magában a javaslatban erre biztosíték nincsen, a javaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György Jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Rákóczi Ferenc szólásra jelentkezik.) A napirenden lévő tárgyhoz kíván a képviselő ur szólni ? (Rákóczi Ferenc« : Mentelmi bejelentést kívánok tenni a házszabályok 182. §-ának 2. pontja alapján.) Megállapítom, hogy a napirenden lévő tárgyhoz senki sem kivan szólni. A vitát bezárom. Bejelentem a t. Háznak, hogy Rákóczi Ferenc képviselő ur a házszabályok 182. §-ának 2. pontja alapján mentelmi bejelentést kivan tenni. A szó a képviselő urat megilleti ! Rákóczi Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az ócsai kir. járásbíróság 1925 október 16-ikára tanukép idézett meg, amely napon egyéb elfoglaltságom miatt nem jelenhettem meg. Emiekfolytán a királyi járásbíróság engem 100.000 korona pénzbüntetésre büntetett, amely büntetés behajthatatlanság esetén egynapi elzárásra változtatható át. (Propper Sándor : Mi az Vanczák hat hónapjához képest ? -— Zaj a baloldalon.) Én a kir. járásbíróság ezen határozatában mentelmi jogom megsértését látom fenforogni, miért is a házszabályok 182. §-a értelmében ezt a t. Nemzetgyűlésnek ezennel bejelentem. Elnök : A mentelmi bejelentés a házszabályok 182. §-ának második bekezdése értelmében vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Erdélyi Aladár képviselő ur, mint a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottság együttes előadója kivan jelentést tenni. Erdélyi Aladár előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottság együttes jelentését beterjeszteni a Magyar Tudományos Akadémia érdemeinek törvénybeiktatásáról és állami támogatásának felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzni. Egyben indítványozom, hogy méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozólag a sürgősséget kimondani. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni ? (Igen í) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A pénzügyminister ur kíván szólani. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk i Halljuk ÍJ Annyit foglalkoztam már a I napirenden lévő kérdéssel, hogy azt hiszem, szűk-