Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-457

266 A nemzetgyűlés 457, ülése 1925. kedései felől, mely szerint ilyen fertőzött területről és raktárból semmiféle, a burgonyával érintkezésben lévő anyagot elszállítani nem szabad, ami esetleg a bajt tovább hurcolhatná. Intézkedik azután a javaslat a tekintetben is, hogy ha valaki az eljárás következtében kárt szenved, elvben kártérítésre igényt nem tarthat. Mégis gondol a javaslat a kistermelőkre, mert kimondja, hogyha a kisraktártulajdonosnak anyagi romlását idézi elő az eljárás, a föl dmi vei és ügyi minister a kistermelő kérelmére segélyt adhat. Különösen a főbb burgonyatermelő vidékeknek kisembereire gondolt itt a javaslat, azokra, akik földjeiket jóformán csak burgonyával vetik be. Előfordulhat ugyanis, hogy az egész vetést ki kell irtani. Ebben az esetben a javaslat szerint megfelelő segélyt adhat a földmivelésügyi minister. Végül a javaslat 10. §-a bűntetőszankciókat tartalmaz, amennyiben intézkedik, hogy kéthónapi elzárásra, esetleg 3 millió koronára büntethető az, aki a tilalom ellenére i z előírások megkerülésével jár el, aki meg nem felelő módon hozza be a burgonyát az országba, aki jelentési kötelezettségeit elmulasztja, aki gondatlanul a zár alá helyezett területről anyagot hurcol szét, vagy a betegséget magával viszi, aki a tilalom ellenére fertőzött vetőmagot használ és végül aki tiltott helyen burgonyát termel, vagy a szakközegeket munkájukban háborgatja. Tekintve azt a nagy célt, amelyet ez a javaslat szolgál, hogy a többtermelést és az olcsó termelést igyekszik elősegíteni, tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző Î Szeder Ferenc ! Elnök : Szeder Ferenc képviselő urat illetti a szó. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Előre kijelentem, hogy a javaslatot elfogadom, mert magam is szükségesnek tartom, hogy burgonyatermelésünk mai körülményei között minden lehető védelmet megadjuk a termelés zavartalansága számára és amennyiben ugy^ az egyik, mint a másik betegség fellépne, már előre óvóintézkedéseket foganatosítsunk a betegség elterjedésének megakadályozására. Hangsúlyozom, hogy a javaslat mellett beszélek, de amikor felszólalok, mégsem mehetek el szó nélkül — és ez a lényege felszólalásomnak — a mai termelési rendszer mellett épen ezért fel akarom hivni a földmivelésügyi minister ur szives figyelmét erre a körülményre is. Nem először beszélek a magyarországi termelés hátramaradt voltáról. Most ennél a javaslatnál is szóvá kell tennem termelésünk hátramaradottságát és épen erre hívom fel a minister ur szives figyelmét. Szerény eszközöket ajánlok csupán ezzel a javaslattal kapcsolatban, melyekkel azonban a termelés intenzitását egy kicsit mégis elöremozdithatnánk. Mikor a kérdést tanulmányozgattam, kezembe akadtak azok a statisztikai kimutatások, amefyek Európa terméseredményét számszerűleg mutatják be a burgonyában, s amelyek a statisztikai havi füzetekben jelentek meg. Ezekből az adatokból számtalanszor megállapítottuk már )-zemtermelésünk elmaradott voltát, s mosí meg kell belőlük állapítanunk a burgonyatermelés terén való elmaradottságunkat is. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom itt számszerűleg felsorolni Európa számadatait a terméseredmény tekintetében, de mégis rá kell mutatnom egy példára. Itt van például Németország, ahol el tudnak érni 110—115 métermázsás hektáronkénti eredményi, a mi 65 métermázsás termésünkkel szemben. (Erdélyi Aladár : De nem hektáronként ! Különbség van katasztrális holdankénti és hektáronkénti terméseredmény között !) Hektáronként van itt feltüntetve az átlag, mert katasztrális holdanként a terméséi;?* október hó 30-án, pénteken, eredmény 35 métermázsa. (Gr. Hoyos Miksa : Igen' de csak országos átlagban !) Ugy van ! Viszont azonban Németországban is országos átlag az, amit itt mondottam. (Erdélyi Aladár: Németországban nem termelnek kukoricát, ott a jobb földeken termelik a burgonyát !) Itt van nálam Dorner Bélának a könyve ; azt hiszem, ő elég szakértő ebben a tekintetben. Dorner ugyanezeket a tényeket állapítja meg, mint amiket a statisztikai havifűzet számadatai bizonyítanak. Tehát ez nem lehet vitás. T. Nemzetgyűlési Mármost szeretném a l. földmivelésügyi minister ur szives figyelmét felhívni arra a körülményre, — mert mégis csak agrár állam vagyunk, és sokszor büszkélkedünk ezzel a kijelentésünkkel, — hogy elsőrangú kötelességünk, hogy termelésünket lehetőleg a tudomány mai fejlettsége mellett elérhető legmagasabb színvonalra emeljük. Elismerem, hogj

7 az éghajlati viszoi^ok külömbözősége is fokozza a termelést, de ezzel szemben viszont állitom azt, (Mayer János földmivelésügyi minister : Rájön a képviselő ur magától !) — és itt ismételten hivatkozom Dorner Bélára, mint szakértőre, — hogy termelő területünk pedig olyan elsőrangú minőségű, hogy a termelésnél be lehet hozni azt a különbséget, amelyet másutt az éghajlati viszonyok okoznak, így jutok el a szakoktatás fejlesztéséhez, még pedig a legalsóbb néprétegnél, a tulajdonképeni termelőknél és itt mutatok rá arra a tényre is, hog}- a földmivelésügyi kormánynak elsőrangú kötelessége a burgonyatermelés terén a szakoktatást kiterjeszteni és arra törekedni, hogy az egyes burgonyafajtákat kitenyésztve olcsó áron juttassa a termelőkhöz. (Gróf Hoyos Miksa : Ezt teszi i) Azokat a vidékeket, amelyek különösen csak burgonyát termelnek, nem ismerem, de tudom, lent, a Nagy-Alföldön a legprimitívebb eljárás és módszer mellett termelik ezt a legfontosabb tápszert. Utalok arra, hogy ős.-zel vetőmagnak a legapraját válogatják ki a burgonyának és igy természetes, hogy azokból a silány gumókból nem várhatunk jó eredményt. De nélkülözi általában a termelés azt a szakszerűséget, amety ma már kifejlődött Európa egyes államaiban, amelyekben nagy. súlyt helyeznek a burgonyatermelésre. Összegezni akarom a javaslat kapcsán a kívánságokat a földmivelésügyi minister úrral szemben, s azokat a következőkben foglalhatom össze. Az egyik az, hogy törekedjék a szakszerűséget a földmivelésügyi kormányzat a legalsón!) néprétegekben fejleszteni, — igaz, hogy ez szorosan összefügg közoktatásügyünkkel — a másik pedig az, hogy törekedjék a földmivelésügyi minister ur már a saját maga hatáskörében is, az állam területét képező gazdaságokban is a burgonyafajták kitenyésztésére, és azoknak olcsó áron nemesítés vagy tenyésztés céljából a termelőkhöz való juttatására, f Helyeslés.J Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Szólásra senki sincs feljegyezve. Elnök : A földmivelésügyi minister ur kíván szólani. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Szeder Ferenc t. képviselőtársamnak igen röviden kívánok válaszolni. A képviselő ur hivatkozott a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és statisztikai adatokat mutatott be a németországi átlagtermésekről, összehasonlítja azokat a mag3

?

arországi átlagos hozamokkal. Csak azt válaszolom a képviselő urnák, hogy mi ezeket a statisztikai adatokat igen sokszor megnéztük és tanulmány tárgyává tettük, hogy hogyan és miként lehetne azokat az átlagokat elérni, amelyeket Németországban el tudnak érni. Méltóztassék elhinni, hogy nem mindig a szakszerűség hiánya az oka annak, hogy nem tud-