Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-455
236 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925, A minister ur azt mondotta, hogy az államtitkár ur működését nem hoztam kapcsolatba ezekkel az épitkezésekkel. Az összes építkezéseket ő vezette, mert hiszen a ministeriumban ennek az akciónak a lebonyolítását feltétlenül ő vállalta. Mindenki tudja, aki ezek iránt a kérdések iránt érdeklődött, vagy aki a szakembereket megkérdezte, vagy az ügyosztályhoz fordult, hogy ezeket ő csinálta, hogy ez az ő legszemélyesebb műve volt, sőt amikor a Bethlen-udvart az épitkezés befejezése után átadták, ő mondotta az első beszédet, büszkeséggel mutatott az épületre és le is fényképeztette magát ezzel a bizottsággal, amely fénykép meg is jelent a lapokban. (Zaj jobbfelől.) Azt hiszem, senki a világon nem fogja kétségbe vonni, hogy a kormány részéről ő volt az, aki ezt az építkezési akciót vezette és aki ennek az akciónak minden dolgáért a felelősséget vállalta. Ha tehát én nem is poentiroztam különösebb módon ezt és ha nem is helyeztem súlyt arra, hogy mindezek az ő személyes tényei, ez azért történt, mert hiszen természetesnek tartottam, hogy mindenki abban a véleményben van, hogy ezeket az építkezéseket ő vezette és mindenért, ami az épitkezések keretén belül akár szabályos, akár szabálytalan dolog történt, elsősorban ő felelős. A minister ur azt mondotta, hogy Steinmetz Samunak a megjelenéséről, akit ő szellemesen bolygó kefegyárosnak nevezett, aki a magyar politikában már többször feltűnt, nincs hivatalos tudomása és azt mondotta, hogy amennyiben Steinmetz Samu kapott megbizást a Munkácsy-utcai háznak megépítésére — mint ahogy tényleg kapott megbizást, kef'egyárosi mivolta ellenére •— abban az esetben nem Steinmetz Samu ur kapta ezt, hanem azoknak a tiszteletreméltó férfiaknak neve vagy presztízse utján jutott ehhez, akik a rokkantak élén állanak. Én tudom, hogy a rokkantak élén akár az egyesületben, akár pedig mozgalmaikban kik állanak, de azt is tudom, hogy ez a Steinmetz Samu maszkot tett fel az ábrázatára, a rokkantak maszkját, (Vass József munkaügyi- és népjóléti minister : Ugy látszik, szüksége volt rá !) ezen a címen közmunkákat vállalt és óriási hasznokat vágott zsebre, a rokkantaknak pedig morzsákkal és jelentéktelen apró összegekkel szúrta ki a szemét. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Hány százalékos jutalmat kapotú) Ezt szeretném tudni én is. Kérem a minister urat, hogy ezt a kétarcúságot szüntesse meg és az állami vállalkozásokból zárja ki az olyan embert, akinek nincs építészeti vizsgája, aki építéssel nem foglalkozott, hanem akinek Kispesten kefegyára van, aki nem rokkant meg sem maga, sem pedig gyermeke, hanem aki az építkezésekkel kizárólag mint üzletekkel akar foglalkozni és keresni akar rajtuk. Akármilyen ábrázatot tesz is fel magára, ha Kossuth-szakállas álarcot is, és bármilyen zsinóros vagy más kacagányt vesz is fel és darutollal jelenik is meg és bármennyire műkarokat és műlábakat tesz is magára és akarja elhitetni, hogy ő rokkant, és a rokkantak érdekében jelentkezik, méltóztassék róla lehúzni ezt az álarcot és ezt a bőrt és az ilyen embert nem juttatni közmunkákhoz. A mélyen t. minister ur a Nádosy főkapitány ur utján a belügyministeriumon keresztül a népjóléti ministeriumhoz érkezett jelentés dolgában, amely erre a raktárnokra vonatkozik, akit a minister ur csak tévedésből méltóztatott munkásnak jelezni, a vizsgálatot méltóztatott megindítani. Én utalok arra, igen t. Nemzetgyűlés, és a minister urnák is emlékezetébe hozom, hogy számtalan vizsgálat van, amely felmentéssel végződött s hogy vannak biróság elé került dolgok, amelyek szintén felmentéssel végződtek, de amelyek mégis borzasztóan messze állanak a valóságtól, és az igazságtól. (Ellenmondások jobbfelől.) Én azt évi október hó 28-án, szerdán. mondottam, hogy Németh László hordatott el onnan téglát, tehát hogy nem egy munkás, hanem maga az építési vállalkozó hordatta el a téglát és hogy két könyvet vezettek és a munkásokat nem igazságosan fizették, hanem olyan munkásokat állítottak elő a kifizetésnél, akik másutt dolgoztak, ellenben a Bethlen-udvarnál fizették őket. Én betekintettem a jegyzőkönyveket, amelyeket erre nézve közjegyzőknél vettek fel azoknak a munkásoknak a kijelentései alapján, akik ott voltak és akik ezt tanuk ént tudják bizonyítani. (Zaj.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék beszédét egy percen .belül befejezni. Kiss Menyhért : Igen ! Mindenesetre meg kell várni azt, hogy az az eljárás, amelyet a Magyarság ellen az államtitkár ur megindított, ezeket az ügyeket tisztázza és hogy az összes ügyeket az a lórum, ahova kerültek, a biróság tárgyilagosan vizsgálja meg, (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Miért nem várta meg !) mert hiszen jó helyen vannak ott és a biróság előtt majd alkalom kínálkozik, hogy ezekre a dolgokra napfény derüljön. Én csak azt sajnálom, hogy egy olyan nagy publicitásu újság, mint a Magyarság, •— nem politikai szempontból beszélek, mert politikai szempontból nem értek vele egyet •— kétezer sorban kifogásolta az államtitkár ur működését, ő pedig ebből csak 18—20 sort kifogásolt és emiatt indíttatta meg az eljárást az ügyészség utján. Azt szeretném, ha az államtitkár ur arra az egyetlen helyes álláspontra helyezkednék, hogy igenis az összes tényállításokat kifogásolná. Ezekre vonatkozólag kérem a biróság előtti kivizsgálás megengedését, mert közérdek, hogy ez tisztáztassék. Érdemben ezek volnának azok az észrevételek, amelyeket elmondani óhajtottam. Ismételten arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék jobb belátásra helyezkedni és indítványomat elfogadni. Einök : A népjóléti minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Egy pillanatig sem szeretném, ha az interpelláció vagy az arra adott válasz és viszonválasz nyomán a közvélemény abban a meggyőződésben vagy hiedelemben lenne, hogy a népjóléti ministeriumnak akár a Bethlen-udvarral vagy a többi épitkezésekkel kapcsolatban bármi rejtegetni valója volna. Az összes akták, elszámolások, jegyzökönyvek az első lépéstől az utolsóig bárkinek betekintésre rendelkezésre állanak. (Helyeslés.) Én sokszor kimondottam a nyilvánosság részére, itt a parlamentben is volt alkalmam igy nyilatkozni, a sajtóban is így nyilatkoztam, nagyon szeretném tehát, ha a t. közvéleményt, amelynek egy része nem tudom minő okokból, valóságos hadjáratot kivan indítani személyem ellen, ezt a határozott és férfias nyilatkozatomat tudomásul vennie, hogy semmi néven nevezendő titkolni és takargatni valónk nincs : méltóztassék az aktákba, elszámolásokba, jegyzőkönyvekbe betekinteni ! (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatnak-e a népjóléti minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a népjóléti minister ur válaszát tudomásul veszik, felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Petricsevich-Horváth Emil képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót, a szó a képviselő urat megilleti. B. Petricsevich-Horváth Emil : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy személyes kérdésben igen rövid időre igénybevegyem az igen tisztelt Nemzetgyűlés figyelmét. Igen sajnálom, hogy parlamenti bemutatkozásom
