Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

À nemzetgyűlés 455, ülése 1925. személyes kérdés keretében történik meg ! Ez ellenkezik a parlament nemes hagyományaival és a parlamenti gyakorlattal. De az is ellentétben áll a parlament hagyományaival, hogy közéleti embert olyan módon aposztrofáljanak, miképen engem aposztrofáltak. Ez szolgáljon mentségül és ne méltóztassanak tiszteletlenségnek venni, ha sze­mélyes kérdésben veszem igénybe ilyen előre­haladott időben is szíves figyelmüket. Annak az interpellációnak a szövege, melyet az igen tisztelt képviselő ur Írásban beadott és az általa elmondott szöveg között tátongó ür van. Az interpelláció szövege olyan, mintha azt állí­taná, hogy én ki tudja milyen főbenjáró bűn­cselekményt követtem volna el. Az interpelláció megindokolásánál az igen tisztelt képviselő ur egy kevésbé szakértői beszédet tartott az épitkezés költségeiről és elmondott itt fantasztikus meséket arról a napszámosról, aki adatokat gyűjtött a vállalkozók ellen és amikor azért állását elveszti, ahhoz a hatósághoz folyamodik kárpótlásért, amelyet adataival félrevezetett. E közé kellett volna besorakoznia annak a jótékony ködnek, amelynek leple alá el lehet rejtegetni azokat a gyanúsításokat, amelyek az én személyemet voltak hivatva találni. Elégtétellel kell megállapítanom, hogy a kép­viselő ur felszólalásában igen objektív hangot használt, s ami engem tulaj donképen személyes kérdésben felszólalásra késztet, az az interpelláció szövege, amely itt felolvastatott, mert csakis az érintett engenï egyénileg és teszi azt szükségessé, hogy némi felvilágosítással szolgáljak. A népjóléti minister ur őexcellenciájának vá­lasz után felesleges, hogy szerepemet bővebben taglaljam, hiszen nyilvánvaló, hogy semmi más nem voltam ebben a kérdésben, mint az a közbenső szuperrevíziót végző hivatalnok, aki a szakértők által adott véleményt előterjesztettem a politikai­lag felelős minister ur elé, akit, ha bennem meg­bízik, e minőségében helvettesitek. Nem Í kar ez a teljes felelősség alól való kibúvás lenni. Emelt fővel és tisztességes eljárásom tudatában vállalom a felelősséget mindazért, ami az épitkezés terén történt. (Helyeslés jobbfelől.) Állom és vállalom a felelősséget bármilyen oldalról jövő bármily el­fogult vizsgálattal szemben a magam részéről igen örvendenék, ha a suttogó gyanusitgatások, alaptalan vádaskodások helyett komoly és szakértő férfiak vizsgálnák meg ezt a dolgot, de nem ugy és abban a sértő formában, ahogy itt, a t. Nemzet­gyűlés előtt indokoltatott, mintha a visszaélések tennék szükségessé ezt a vizsgálatot, mintha a ministerium eljárása tenné szükségessé azt, hogy pártatlan fórum vizsgálja meg ezeket a visszaélé­seket, mert akikre ez a kivizsgálás tartozik, nem rendelkeznek az elfogulatlanságnak vagy, mond­juk meg nyíltan, a tisztánlátásnak azzal a kvalifi­kativ momentumával, amely ilyen vizsgálatok pártatlan lefolytatásához szükséges. Én a magam részéről csak örvendenék ilyen vizsgálatnak, de mert ezek a lappangó gyanúsítások sok példányban Írásban és szóban állandóan terjesztetnek, kényte­len vagyok rámutatni arra, hogy ennek az egész manővernek csak egy láncszeme volt ez az inter­pelláció-szöveg, amely voltaképen egy jól átszer­vezett politikai háttérből kiinduló támadás nem az én igénytelen személyem ellen, hanem rajtam keresztül mindazok ellen, akik itt a nemzeti vagyon szaporitása, a közállapotok javitása érde­kében mertek egy bátor gesztust tenni, mertek valamit iniciálni és merték e gondolatukat meg­valósítani. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) . Bár adataim vannak arra, hogy a sötét közép­kor maffia-szervezetét is meghazudtoló és háttérbe szorító módon pénzzel, ígérgetéssel, mindenféle összeköttetések felhasználásával háttérben meg­évi október hó 28-án, szerdán. 237 lapuló politikusok igen kis embereket környékez­nek meg és iparkodnak rávenni arra, hogy hamis bizonyítékokat szolgáltassanak . . . Elnök : Kérem a képviselő urat, hogy ilyen általánosságban tartott vádaskodásoktól méltóz­tassék tartózkodni. B. Petricsevich-Horváth Emil : Meghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt, kijelentem azonban, hogy ez a kérdés a bíróság elé fog kerülni. Szol­gáljon mentségemül, hogy e vádak igaztalansága be fog bizonyulni ! (Peyer Károly : Nevezze meg azokat a politikusokat. — Zaj. — Fábián Béla : Menyus csak eszköz ?) Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az egész támadásnak időpontja szorosan összeesik képviselővé való kandidálásom időpontjával. Az a körülmény, hogy az eddig folyamatban levő ügyekben egész nyíltan, bírósághoz intézett be­adványban megíratott, hogy tisztán és kizárólag politikai szereplésem és pártállásom az oka annak, hogy e támadások ellenem intéztettek, fel is mentene az alól a kötelesség alól, hogy hossza­sabban foglalkozzam ezekkel a vádakkal. Minthogy azonban ezek a támadások folyton megújulnak és megismételtetnek, itt a nyilvános­ság előtt, ahol egyedül áll számomra mód arra, hogy momentán megtehessem észrevételeimet, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindezek a vádaskodások teljesen alap nélkül valók és az egyedül illetékes fórumhoz a büntetőbírósághoz fordulok megtámadott egyéniségem és becsületem védelmére. (Helyeslés.) Kérem az igen t. Nemzet­gyűlést, amelynek legfiatalabb tagja vagyok meg­választatáson! időpontját tekintve, méltóztassék ezt a kijelentésemet a legteljesebb komolysággal fogadni, és teljes hitelt adni annak. Én módot akarok adni a sötétben bujkálóknak arra, hogy vádjaikat bebizonyítsák és amennyiben ez nekik nem fog sikerülni, a magam részéről elvárom, hogy a legteljesebb elégtételt szolgáltassák ezekért a páratlan és a magyar közélet eddigi időszakaiban talán soha elő nem fordult brutális — nem kívánok más jelzőket használni — vádakért. Ezeket voltam bátor megjegyezni és köszö­nöm, hogy méltóztattak alaptalanul és jog nélkül megtámadott egyéniségem védelmére ezeket az elmondott szavaimat kegyesen meghallgatni. (He­lyeslés a jobboldalon. — Kiss Menyhért szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? (Kiss Menyhért : Félreértett szavaim valódi értelmének helyreigazítása címén ! — Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek. A képviselő urnák a házszabályok 205. §-ának b) pontja alapján joga van szólni. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Az állam­titkár ur beszédében egy manőver-láncolatra hivat­kozik és e manőver-láncolat egy láncszemének tekinti az én interpellációmat. Ki kell jelentenem, hogy én semmiféle manőverről nem tudok. Ki kell jelentenem azt, is, hogy azok a támadások, amelyek az államtitkár urat érték, olyan emberek részéről érték, akik nem sötétben bujkálnak, hanem nyíltan kiállnak a platzra. Én politikailag ezekkel az urak­kal nem állok egy plattformon. Engem, mint ahogy interpellációm indokolásának elején rámutattam, tisztán és kizárólag az ország ügye és az adózó polgárok fillérei érdekeltek és minthogy nagy nehéz­ségek voltak, ebből a szempontból jónak és szük­ségesnek tartottam ezt a két házépítési ügyet ide­hozni. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Kuna P. András : Gyanúsítás !) Az igen t. államtitkár ur felszólalását, mint ember, megértem, de minthogy ő is rámutatott arra, hogy a magyar közéletben, talán az utolsó században nem fordult elő, hogy olyan súlyos NAPLÓ. XXXY, m

Next

/
Thumbnails
Contents