Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-455
À nemzetgyűlés 455, ülése 1925. személyes kérdés keretében történik meg ! Ez ellenkezik a parlament nemes hagyományaival és a parlamenti gyakorlattal. De az is ellentétben áll a parlament hagyományaival, hogy közéleti embert olyan módon aposztrofáljanak, miképen engem aposztrofáltak. Ez szolgáljon mentségül és ne méltóztassanak tiszteletlenségnek venni, ha személyes kérdésben veszem igénybe ilyen előrehaladott időben is szíves figyelmüket. Annak az interpellációnak a szövege, melyet az igen tisztelt képviselő ur Írásban beadott és az általa elmondott szöveg között tátongó ür van. Az interpelláció szövege olyan, mintha azt állítaná, hogy én ki tudja milyen főbenjáró bűncselekményt követtem volna el. Az interpelláció megindokolásánál az igen tisztelt képviselő ur egy kevésbé szakértői beszédet tartott az épitkezés költségeiről és elmondott itt fantasztikus meséket arról a napszámosról, aki adatokat gyűjtött a vállalkozók ellen és amikor azért állását elveszti, ahhoz a hatósághoz folyamodik kárpótlásért, amelyet adataival félrevezetett. E közé kellett volna besorakoznia annak a jótékony ködnek, amelynek leple alá el lehet rejtegetni azokat a gyanúsításokat, amelyek az én személyemet voltak hivatva találni. Elégtétellel kell megállapítanom, hogy a képviselő ur felszólalásában igen objektív hangot használt, s ami engem tulaj donképen személyes kérdésben felszólalásra késztet, az az interpelláció szövege, amely itt felolvastatott, mert csakis az érintett engenï egyénileg és teszi azt szükségessé, hogy némi felvilágosítással szolgáljak. A népjóléti minister ur őexcellenciájának válasz után felesleges, hogy szerepemet bővebben taglaljam, hiszen nyilvánvaló, hogy semmi más nem voltam ebben a kérdésben, mint az a közbenső szuperrevíziót végző hivatalnok, aki a szakértők által adott véleményt előterjesztettem a politikailag felelős minister ur elé, akit, ha bennem megbízik, e minőségében helvettesitek. Nem Í kar ez a teljes felelősség alól való kibúvás lenni. Emelt fővel és tisztességes eljárásom tudatában vállalom a felelősséget mindazért, ami az épitkezés terén történt. (Helyeslés jobbfelől.) Állom és vállalom a felelősséget bármilyen oldalról jövő bármily elfogult vizsgálattal szemben a magam részéről igen örvendenék, ha a suttogó gyanusitgatások, alaptalan vádaskodások helyett komoly és szakértő férfiak vizsgálnák meg ezt a dolgot, de nem ugy és abban a sértő formában, ahogy itt, a t. Nemzetgyűlés előtt indokoltatott, mintha a visszaélések tennék szükségessé ezt a vizsgálatot, mintha a ministerium eljárása tenné szükségessé azt, hogy pártatlan fórum vizsgálja meg ezeket a visszaéléseket, mert akikre ez a kivizsgálás tartozik, nem rendelkeznek az elfogulatlanságnak vagy, mondjuk meg nyíltan, a tisztánlátásnak azzal a kvalifikativ momentumával, amely ilyen vizsgálatok pártatlan lefolytatásához szükséges. Én a magam részéről csak örvendenék ilyen vizsgálatnak, de mert ezek a lappangó gyanúsítások sok példányban Írásban és szóban állandóan terjesztetnek, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy ennek az egész manővernek csak egy láncszeme volt ez az interpelláció-szöveg, amely voltaképen egy jól átszervezett politikai háttérből kiinduló támadás nem az én igénytelen személyem ellen, hanem rajtam keresztül mindazok ellen, akik itt a nemzeti vagyon szaporitása, a közállapotok javitása érdekében mertek egy bátor gesztust tenni, mertek valamit iniciálni és merték e gondolatukat megvalósítani. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) . Bár adataim vannak arra, hogy a sötét középkor maffia-szervezetét is meghazudtoló és háttérbe szorító módon pénzzel, ígérgetéssel, mindenféle összeköttetések felhasználásával háttérben megévi október hó 28-án, szerdán. 237 lapuló politikusok igen kis embereket környékeznek meg és iparkodnak rávenni arra, hogy hamis bizonyítékokat szolgáltassanak . . . Elnök : Kérem a képviselő urat, hogy ilyen általánosságban tartott vádaskodásoktól méltóztassék tartózkodni. B. Petricsevich-Horváth Emil : Meghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt, kijelentem azonban, hogy ez a kérdés a bíróság elé fog kerülni. Szolgáljon mentségemül, hogy e vádak igaztalansága be fog bizonyulni ! (Peyer Károly : Nevezze meg azokat a politikusokat. — Zaj. — Fábián Béla : Menyus csak eszköz ?) Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az egész támadásnak időpontja szorosan összeesik képviselővé való kandidálásom időpontjával. Az a körülmény, hogy az eddig folyamatban levő ügyekben egész nyíltan, bírósághoz intézett beadványban megíratott, hogy tisztán és kizárólag politikai szereplésem és pártállásom az oka annak, hogy e támadások ellenem intéztettek, fel is mentene az alól a kötelesség alól, hogy hosszasabban foglalkozzam ezekkel a vádakkal. Minthogy azonban ezek a támadások folyton megújulnak és megismételtetnek, itt a nyilvánosság előtt, ahol egyedül áll számomra mód arra, hogy momentán megtehessem észrevételeimet, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindezek a vádaskodások teljesen alap nélkül valók és az egyedül illetékes fórumhoz a büntetőbírósághoz fordulok megtámadott egyéniségem és becsületem védelmére. (Helyeslés.) Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, amelynek legfiatalabb tagja vagyok megválasztatáson! időpontját tekintve, méltóztassék ezt a kijelentésemet a legteljesebb komolysággal fogadni, és teljes hitelt adni annak. Én módot akarok adni a sötétben bujkálóknak arra, hogy vádjaikat bebizonyítsák és amennyiben ez nekik nem fog sikerülni, a magam részéről elvárom, hogy a legteljesebb elégtételt szolgáltassák ezekért a páratlan és a magyar közélet eddigi időszakaiban talán soha elő nem fordult brutális — nem kívánok más jelzőket használni — vádakért. Ezeket voltam bátor megjegyezni és köszönöm, hogy méltóztattak alaptalanul és jog nélkül megtámadott egyéniségem védelmére ezeket az elmondott szavaimat kegyesen meghallgatni. (Helyeslés a jobboldalon. — Kiss Menyhért szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? (Kiss Menyhért : Félreértett szavaim valódi értelmének helyreigazítása címén ! — Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek. A képviselő urnák a házszabályok 205. §-ának b) pontja alapján joga van szólni. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Az államtitkár ur beszédében egy manőver-láncolatra hivatkozik és e manőver-láncolat egy láncszemének tekinti az én interpellációmat. Ki kell jelentenem, hogy én semmiféle manőverről nem tudok. Ki kell jelentenem azt, is, hogy azok a támadások, amelyek az államtitkár urat érték, olyan emberek részéről érték, akik nem sötétben bujkálnak, hanem nyíltan kiállnak a platzra. Én politikailag ezekkel az urakkal nem állok egy plattformon. Engem, mint ahogy interpellációm indokolásának elején rámutattam, tisztán és kizárólag az ország ügye és az adózó polgárok fillérei érdekeltek és minthogy nagy nehézségek voltak, ebből a szempontból jónak és szükségesnek tartottam ezt a két házépítési ügyet idehozni. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Kuna P. András : Gyanúsítás !) Az igen t. államtitkár ur felszólalását, mint ember, megértem, de minthogy ő is rámutatott arra, hogy a magyar közéletben, talán az utolsó században nem fordult elő, hogy olyan súlyos NAPLÓ. XXXY, m