Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

À nemzetgyűlés 455. ülése 1925. kalmas egy bérkaszárnya felépítésére, mert a talaja nem jó, nagyon közel van a Dunáboz, tehát az alapépítmény is rendkívül sok pénzbe kerül, de nem alkalmas esztétikai, szépészeti szempontból sem mert hiszen ott azon a dombos területen, a Vár alján, egy ilyen hatalmas bérkaszárnya felépítése ízléstelen is volna. Ennek ellenére miért, miért nem, a ministerium illetékes ügyosztálya és annak vezető államtitkára ragaszkodott ahhoz, hogy azt palotát ott építsék meg. Annakidején bejelentette beszéde végén, hogy ez az épület 42 milliárd koronába került. Mi, akik annakidején megszavaztuk azokat az összegeket, amelyeket a budapesti pénziniézetektől vehettek fel lakásügyi célokra, figyelemmel kisértük a lakásépítést, s ugy tudjuk, hogy egy kétszobás íipusu lakás építésére a ministerium 120 millió koronát állapított meg. Ha ezt a 120 millió koronát a kétszobás tipusu lakások számával szorzóm, akkor azt találom, hogy miután a hét emelet magasságú Bethlen-udvarban 130 lakás van, nagyon egyszerű kiszámítani, hogy 15'4 milliárd jön ki. Ennyibe kerülhetett volna az építkezés magának a ministeriumnak hivatalos megállapítása szerint is. Hozzá kell ehhez adnom 1,600.000.000 K-t, amely összeget a telkek megvásárlására fordították, de az építkezésnek még igy sem lehetet volna 17 milliárdnál többe kerülnie, sőt, ha a légköbméter szerinti számokat vonultatom fel, ugy ehhez még akkor is legfeljebb csak egytized milliárdot lehet hozzávenni. Ebben az esetben a 17 milliárdtól a 42 milliárdig 25 milliárd különbség mutatkozik, tehát egy oly óriási különbség, amelyen rendkívül sok tisztviselői villaszerű és munkáslakást lehetett volna épiteni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldulon./ Ebből nagy összeget lehetett volna megspórolni, ugy hogy itt a kréta körül a számításnál feltétlenül hiba van és nem azzal a takarékossági szemponttal jártak el, amely takarékossági szempont az állatni építkezéseknél törvény és szentség. Igen t. Nemzetgyűlés ! Nehog\

r azzal a váddal illessenek, hogy nem hoztam adatokat az igen t. Nemzetgyűlés elé, el kell mondanom, hogy ugyancsak Budapesten, s ugyancsak az elmúlt esztendőben hasonló építkezések mennyibe kerültek. Erre vonatkozólag bátor vagyok megemlíteni, hogy a Hazai Bank építkezése, amely ugyancsak az elmuM évben történt, legköbmétei énként 333.000 koronába került, tehát nem majdnem egy millió koronába, mert a Bethlen-palota légköbmétere egy millióhoz közel eső összegbe került, sőt ha vegyes összeget számitok, az egy milliót is meghaladja, mert amikor felvették ezeket az összegeket, a korona négyszer jobb volt, mint amennyi a magyar korona mai kurzusa. A Hazai Bank építkezését már említettem. Megemlítem a Széna-téren azt a nagy palotát, amely most már be is van fejezve, amely óriási méretű, rendkívül rossz talajviszonyok között felépített nagy palota, s amelynél pótmunkálatokra is szükség volt. Ennek dacára a Széna-téri postapalota megépítése 400.000 koronánál kevesebb összegbe került légköbméterenként. Ugyancsak megemlítem a székesfővárosnak a Mester-utcában felépített két hatalmas bérpalotáját, (B. Petricsevich-Horváth Emil : Még el sem kezdték ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Már a második emeletet is húzzák !) aminek légköbmétere szintén nem kerül 360 000 koronánál többe. Felemiitettem tehát három esetet, a Hazai Bank építkezését, azonkívül a székesfőváros építkezését és a kincstár építkezését. Mindezeknek az építkezéseknek a légköbméteri adatai annyira alatta tannak a Bethlen-udvar adatainak, hogy meg lehet állapítani, hogy itt igenis hibák történtek. Ezekért a hibákért a felelősseget valakinek vállalnia kell és le kell vonni a konzekévi október hó 28-án, szerdán. 231 venciát. Az építkezések alatt egy alkalommal kihívtak engem a nemzetgyűlés ülésterméből. A fogadóteremben egy munkás állt elém, aki adatokat hozott és azt állította, hogy Németh László építész ur az állami anyagot magánépitkezés céljaira viteti el. Én ezt nem hittem és azt mondtam a munkásnak, hogy hozzon tanukat, akkor adatait elfogadom és a nyilvánosság elé viszem. Ezen a munkáson kívül égy másik munkás, illetőleg egy a rendőrségről elbocsátott dijnok, aki az építkezésnél a raktárnoki szerepet töltötte be, felkereste Nádossy Imre országos főkapitánj't és hozzá adott be egy feljelentést, amely az anyagok ellopására vonatkozik. Interpellációm szövegébe beleírtam, hogy Nádossy Imre országos főkapitány úron kívül még a belügyministeriumban is tud róla egy ügyosztálytanácsos ur és a népjóléti ministeriumban is tudnak róla. Nem tudom, hogy ez a feljelentés letárgyaltatott-e, de egyáltalában semmi nyoma sincs, nincs m^oma annak, hogy megállapitották-e a visszaéléseket vagy sem. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Az állam jó fejős tehén!} A Bethlen udvar aktái tehát a népjóléti ministeriumban nem vizsgáltattak meg kellő szigorúsággal és azok a feljelentések, amelyek a Bethlen udvar tekintetében beérkeztek a ministeriumba, nem vizsgáltattak ki és e tekintetben is mulasztást látok az építkezésre vonatkozólag. Azonban én elejteném a Bethlen-udvar 25 milliárd kárát, ami a m. kir. államkincstárt, tehát a magyar adófizető polgárokat éri különösen, azonban meg kell vizsgálni azokat az építkezéseket, amelyek a magyar sajtóban ugyancsak nagy port vertek fel, igy különösen a Munkácsy-utcai 37-ik, az úgynevezett Steinmetz Samu-féle ház építkezését. Ez a Steinmetz Samu, aki kispesti kefegyáros és nem építési vállalkozó, mégis építkezéssel bizatott meg a népjóléti ministerium részéről, nem tudom, hogy hogyan jutott hozzá, hogy építsen. Ez a Steinmetz Samu, aki féllábú és sipoló tüdejü rokkantnak a maszkját öltötte magára, mint építész cég jelentkezett és meg is büntette a közigazgatási hatóság. (Meskó Zoltán : Bevette a kefét, ez a lényeg ! — Derültség.J Ez az ember kapta meg a Munkácsy-utcai 37. számú házra is az építési engedélyt. Most el kell mondanom, hogy tudomásom van arról, hogy Steinmetz Samu ezt a Munkácsyutcai 37. számú házat 240 millió koronáért vásárolta. Méltóztassék a telekkönyvi hivatalban megtekinteni, mindenkinek rendelkezésére áll és meggyőződni arról, hogy rövid néhány hónap leforgása alatt ezt a 240 millióért vett házat eladta a népjóléti ministeriumnak 1,000.100.000 koronáért. (Mozgás bál felől.) Ez óriási különbség. Különbség megvenni egy házat és megmeszeltetni 30 millió koronáért, aki járatos a tatározási költségek terén, az megállapíthatja, hogy Budapesten egy egyemeletes háznak a megmeszeltetése 30,000.000 korona körül forog, — és akkor ezt a házat eladni 1,000.100.000 koronáért és ráadásul ugy állítani oda a dolgot, hogy Steinmetz felajánlotta a telket ingyen, csak a ház anyagát kellett megvásárolni, ez olyan képtelenség, amelyet józan ember nem fogadhat el. Steinmetz Samu alkudozást folytatott egy másik Munkácsy-utcai házra amely a szomszédságában van ennek az épületnek, amely három emeletes és amelyet megkapott 900 millió koronáért. Már most ismertetnem kell azokat az adatokat, amelyek a Munkácsy-utcai ház építésére vonatkoznak. A Munkácsy-utcai egy emeletes Steinmetz-féle háza, melynek megvásárlása ily körülmények között született meg, — mint emiitettem, — Steinmetz ráépített két emeletet Ez belekerült Steinmetznek 4.000,120.(00 koronájába és aztán pótmunkálatokért l'/s milliárd koronát fizetett az államkincstár Steinmetznek. En a jobboldalon ülő képviselőtársaimtól, — akiket nem kívánok megnevezni, 35*