Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

212 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925. évi október hó 28-án, szerdán. gatók jelen voltak a gyűlésen, felháborodással látták ennek a Szegfy István nevű urnák magatartását és tiltakoztak ellene. Már-már félő volt, hogy a bányászmunkások felháborodásukban erélj'esen, kézzelfoghatóan fogják megértetni ezzel az úrral, hogy törvénybe ütköző cselekedet az, ha egy gyűlésre azzal a szándé%kal megy el, hogy azt megzavarja. Érthető volt ez az elhatározásuk, mert viszont a hatóság élőit saját személyükben voltak felelősek a gyűlés nyugodt lefolyásáért. Erre mi történt ? Peyer Károly t. képviselőtársunk látva azt az ideges nyugtalanságot, amelyet ennek a Szegfy István nevű urnák állandó közbeszólása a tömeg között okozott, odament hozzá és arra kérte, hogy távozzék el onnan, ez a gyűlés a bányamunkások részére hivatott össze, nem pedig notórius rendzavarók részére. Szegfy István ur nem volt hajlandó elmenni, amire a csend s a fegyelem megóvása érdekében Peyer Károly képviselőtársunk négy markos fiút állított Szegfy István ur mellé és azt mondotta, hogy : »Vigyázzatok, hogy ez az ur a rendet tovább né zavarhassa !« Ez a tény, mélyen t. Nemzetgyűlés. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy én elsősorban Peyer Károly képviselőtársam állitását hig3^em el és ne fogadjam el mérvadónak, hitelesnek Szegfy István ur előadását. Alapos okom és jogom van, Szegfy úrral szemben állítani ezt, amit hajlandó vagyok kint is megismételni. Bebizonyithaíóan, közismerten tudott dolog az, hogy az az intézmény, amelyet mi egyébiránt titkos szervezetnek tartunk, ez a nemzeti munkavédelmi szervezet az ország különböző helyein és részben a szociáldemokrata párt által rendezett nyilvános politikai gyűléseket ismételt esetekben megzavarta Ez történt a pécsi esetben, amikor mi ott politikai gyűlést hívtunk össze. Ugyanakkor, amikor a hatóságok engedélyeztek annak megtartását, amikor más politikai pártok is tartottak és tartanak gyűléseket, a mi gyűlésünkre a sörházba eljöttek fiatal felbérelt legények, a nemzeti munkavédelmi osztály pécsi csoportjának vezetőjével élükön és olyan botrányt csináltak, amely szégyene Pécs városának és szégyene az egyesülési és gyülekezési szabadságnak. (Kitajka Lajos: Szégyene a nemzeti munkavédelmi szervezetnek!) Annak nem szégyene, mert az ugy látszik abbul él. Később, amikor azután felelősségre vontuk ezeket az embereket, nyiltan megmondták, hogy ők a nemzeti munkavédelmi osztály tagjai, őket onnan utasították, hogy ezt a gyűlést zavarják meg. Kérdem, nem volt-e kötelessége és nem tette-e helyesen Pe,\er Káról}' képviselőtársunk, hogy megakadályozta azt, hogy az a gyűlés botrányba fulladjon, mint ahogyfbotrányba fulladt ez a pécsi gyűlés, hiszen az ilyesmi nem lehet nemzeti érdekek szolgálata, különösen az országnak ezeken a részein, Brennbergen, Sopronban vagy Pécsett ? De tipikus zaklatást látok a mentelmi bizottság jelenlésében annál is inkább, mert tudom, hogy egyenesen embervadászatot rendeznek ezek az urak és nagyon sokan mások is a szociáldemokrata párt képviselői ellen. (Zaj jobbfelől.) A mélyen tisztelt előadó urnák és a t. Nemzetgyűlésnek emlékezetében van az az eset, amikor én itt a nemzetgyűlés szine előtt elmondtam egyszer, hogy hatósági emberek, akiktől legelemibb," hogy azt követelje az ország polgársága, hogy tisztüket becsülettel, az igazsághoz hűen töltsék be, állami alkalmazottak, rendőrségi alkalmazottak hajlandók voltak eskü alatt vallani azt, hogy én egy oh-an összeesküvésben vettem részt, amely ha igaz lett volna, ma már csontjaim porladnának künn a temető árkában. Csak a nag}' véletlennek köszönhető, hogy nem kerültem a temető árkába. Bebizonyosodott, hogy aljasul, lelketlenül vádaskodtak, hogy nem volt igaz, amit ezek a hatósági emberek ellenem mondottak. Ha ez lehetséges, könnyen feltehető, hogy egy kéz irányitja ezt a hajszát, amely ebben az ügyben is megnyilvánul a nemzeti munkavédelmi szervezet részéről. Épen azért azt kérem, hogy álljunk meg már végre ezen az utón, amelyen a nemzetgyűlés igen t. többsége minden lelkiismeretfurdalás nélkül egyszerű száraz jelentésekre derüre-borura kiadja az ellenzéki képviselőket ügyészségi kézre. Én mint képviselő ugy érzem, hogy tartozunk ezzel önmagunknak, a nemzetgyűlés tekintélyének, de mindannak, ami erkölcs és tisztesség. Megvallom őszintén, hogy az elmúlt napok eseményei után azt hittem, hogy a nemzetgyűlés többsége" gondoskodni fog arról, hogy ezek a mentelmi ügyek lekerüljenek a napirendről, mert szörnyen kétségbe kell esnünk, ha azt látjuk, hogy képviselőket, ikik künn a perifériákon, az ország népe előtt becsülettel, tisztességesen végzik képviselői kötelességüket és teendőiket, egyszerű jelentések alapján kiadnak, bármilyen vád hangozzék el ellenük. Arra számítottam, hogy vissza fogják vonni mindezeket a mentelmi megkereséseket és a tisztelt mentelmi bizottság revízió alá fogja venni az összes jelentéseket, annak hatása alatt, hogy tegnapelőtt egy nemzetgyűlési képviselőtársunkat, aki a maga csendességével, szolidságával és tudásával iparkodott a nemzetgyűlésnek tekintélyt adni, aki mint felelős szerkesztője egyik budapesti lapnak, a Népszavának más által irt tréfás versért vállalta a felelősséget, hat hónapra elszakították családjától és gyermekeitói és ez á képviselőtársunk kénytelen volt most hathónapra bemenni a börtönbe (Szily Tamás : Nagyon helyes ! Nem kell olyan verseket ii ni ! — Szeder Ferenc : Azt szeretnék, ha mindnyájan oda kerülnénk, ugy-e ? ! — Kállay Tamás : Ez ellen tiltakozom, pártom nevében ! — Derültség. — Szabóky Jenő : Csak verseljenek tovább !) Meg vagyok győződve arról, hogy, ha a túlsó oldalról, a t. többségi pártból e kiadatási kérelemnél mindenki külön-külön saját lelkiismeretét kérdezte volna meg, a lelkiismeretek többsége azt mondta volna : ne feszítsd keresztre az igazságot, ne add ki Vanczák János képviselőtársunkat. (Gr. Hoyos Miksa : Azt nem !) Az ön lelkiismerete ezt mondja. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a többség oldalán is találtunk volna olyan többséget, amely megtagadta volna ezt a kiadatási kérelmet. (Ellenmondások a jobboldalon.) Annál csúnyább. Végül méltóztassék megengedni, hogy mégegyszer arra kérjem a nemzetgyűlést, hogy mivel itt" szörnyű példával állunk szemben, mert megtörtént az, hogy igazságtalanul börtönbe zárták egyik képviselőtársunkat (Halász Móric : Ezt nem lehet mondani !) és itt van egy másik ilyen eset, az előadó ur javaslatát utasítsa vissza a t. Nemzetgjâilés és Peyer Károly képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Akár kívülről látja az ember, akár belülről csinálja végig ezeket a példátlan eseményeket, amelyek a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatosan történnek a nemzetgyűlésen, meg kell állapitani, hogy itt valóságos embervadászat folyik az ellenzéki képviselőkre. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Egységes, tervszerű irányítás mellett. Csbk egy példát hozok fel annak illusztrálására, hogy sokszor mennyire nem csinálnak lelkiismereti" kérdést a mentelmi ügyekből. Amikor mi Bécsben jártunk a saját belső pénzügyeink elintézése végett, egyik képviselőtársunk, aki azóta más, sokkal súlyosabb cselekményt követett el, összeférhetlenségi bejelentést tett ellenünk anélkül, hogy tudta volna, kik voltak jelen azon az érte-