Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

A nemzetgyűlés 455. ülése 1925 kezleten, és szegény szerencsétlen Vanczák képviselőtársunkra nézve is megtette ezt a bejelentést, aki Bécs felé sem járt abban a kérdéses időben. Ezt csak azért mondom el, hogy lássák, mennvire nem csinálnak az ilyesmiből lelkiismereti kérdést (Rubinéit István : Az összeférheílenségi bejelentés volt és nem mentelmi ügy ! — Zaj.) Amit el akarok és el kell mondanom, az az, hogy az ellenzéki képviselők azok ellen az atrocitások ellen, amelyeket velük szemben a .közigazgatási hatóságok elkövetnek — itt utalok a nemzetvédelmi osztag ama tagjára is, akiről a jelen esetben szó van — sokszor drasztikusabb módszerekkel védekeznek, mint amilyenekkel védekeznének az esetben, ha ilyen esetek elő nem fordulhatnának. Utalok arra, hogy akár értekezletet, akár gyűlést larlunk, akár választóinkkal akarunk érintkezni — s ezt aláhúzom — mindenütt a spiclik hada vesz bennünket körül ugy, hogy én magam is kénytelen voltam — nem egyszer," nem kétszer — az engem követő spiclinek határozottan megmondani, hogy mondja meg a főnökének, a gazdájának is, hogy a betörőket és a csirkefogókat kisérgettesse, de nem engem, elvégre én most nemzetgyűlési képviselő vagyok, s mint ilyen, ha lejövök választóim közé, akkor kötelességemet teljesítem ; az én politikai felfogásom nyilt és őszinte, az én politikai ténykedésem a nagy nyilvánosság előtt zajlik le és mint törvényhozó minden tekintetben a saját lelkiismeretem szerint teljesítem kötelességemet. T. képviselőtársaim, önök nyeregben, birtokon belül vannak, mert egy kormányzópártnak tagjai, önök tehát meg vannak kiméivé ezektől a jelenségektől, de mi, mint ellenzéki képviselők, léptennyomon találkozunk ezekkel a hazugságokkal. Ilyen jelenségeket csak Oroszországban, a cárizmus vagy a bolsevizmus ideje alatt tapasztalhattunk, másutt, alkotmányos államokban ilyen jelenségeket tapasztalni képtelenség. Mit tegyünk, ha a nemzeti munkavédelmi hivatal egy tagja — fizetéses állásban lévő egyén, akinek fizetésére a költségvetésben jelentékeny összeg van felvéve — odamegy a gyűléseinkre és ott rendzavarást kezd csinálni ? Önök mit csinálnának ezzel az egyénnel ? Önöknek hatósági közegek állanak rendelkezésükre, akik eltávolíthatják őt, nálunk azonban, ha ilyen jelenség mutatkozik gyűléseinken, a legelső alkalommal feloszlatják a gyűlést, nemhogy eltávolítanák az olyanokat, akik renitenskednek, okoskodnak és meg akarják zavarni azt. mert kormányzati, közigazgatási szempontból jól esik nekik azt látni, ha a szocialisták gyűléseit megzavarják és igy mód adatik a közigazgatásnak a beavatkozásra, a gyűlések feloszlatására. Itt, a jelen esetben is az történik, hogy ez a nemzeti munkavédelmi ur odament, zavarni akarta a gyűlést és maga mellé embereket állított. Erre azt mondták neki : ha pedig az ur nem fogja be a száját s állandóan zavarni akarja a gyűlést, gondoskodni fogunk róla, hogy mi fogjuk be a száját. (Eubinek István : Csakhogy ezt maga Peyer mondotta !) Peyer képviselőtársam mondotta, de én is megmondanám, mert amikor a gyűlés komolysága van veszélyben, akkor egy urnák én is nyugodtan megmondom, hogy fogja be a száját és még drasztikusabb is leszek, ha nem lesz hajlandó befogni. (Rubinét István : Azért kell a bíróság elé vinni az ü^et, hogy ott elintézzék !) Ezt megmondjuk a jövőben is. Nagyon szeretném a nemzetgyűlés szives figyelmét felhivni arra a nehéz helyzetre, amelyben az ellenzéki képviselők vannak, de nagyon szeretném a nemzetgyűlés birtokon belül lévő tagjainak figyelmét felhivni arra a körülményre is, hogy mennyit kell az ellenzéki képviselőnek önmagával is viaskodni, önmagát fékezni azoknak a hatósági és közigazga. évi október hó 28-án, szerdán. 213 tási atrocitásoknak láttára, amelyeket át kell élnie. Felhívom a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ha ityen könnyelműen intézik el a mentelmi ügyéket, ez annyit jelent, hogy az alkotmányosságnak, a mentelmi jognak, utolsó foszlányait is darabokra tépik, sárba tiporják. Nem mindig önök lesznek ám a hatalmon és a nyeregben. Méltóztassanak elképzelni, hogy jöhet egy másik politikai áramlat is, amely a nyeregbe fog ülni, (Halász Móric: Láttuk már azt is!) és ha önök ezt tovább folytatják, mi lehet ennek a játéknak a következménye? (Zaj.) Igen, amit önök csinálnak az nem egyéb, mint játék a mentelmi joggal. (Ellenmondások a jobboldalon. —Halász Móric: Ilyeneket már mégsem lehet mondani !) Én az elmondott okoknál fogva nem járulok hozzá a mentelmi bizottság jelentéséhez es a t. Nemzetgyűlést is kérem, hogy Peyer Károly képviselőtársam mentelmi jogát, az ügyből kifolyólag ne fügessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik '? Forgács Miklós jegyző : Kabók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Már az előttem szólott képviselőtársaim is megemlítették, hogy ebben a mentelmi jelentésben határozottan fellelhető a zaklatás esete. Magam is kénytelen vagyok megállapítani, hogy egy tipikus zaklatási esettel állunk szemben. Kifogás tárgya lehet az is, hogy ebben a jelentésben nincs konkréten megállapítva, hog}'' mi miatt kérik a mentelmi jog felfüggesztését, mert Peyer képviselőtársunk csak becsületsértő kijelentéseket tett, s ezek miatt kívánja a mentelmi bizottság Peyer képviselőtársam mentelmi jogát felfüggeszteni. A jelentés tehát ebből a szempontból is kifogásolható. Esztergályos János képviselőtársam egész részletesen elmondotta, hogy tulajdonképen mi történt. Ebből megállapíthatja a nemzetgyűlés, hogy itt a mentelmi bizottság jelentése, illetőleg a sértett Szegfy István vallomása és Peyer Károly vallomása között ellentét van. Megmondom őszintén : Peyer képviselőtársamat ismerem s éppen azért, mert ismerem, megtörténtnek tudom elfogadni az általa elmondottakat és nem tudom elhinni azt, amivel Szegfy István őt vádolja. A dolog lényege abban csúcsosodik ki, amiről itt Szeder Ferenc és Esztergályos János képviselőtársaim beszéltek, hogy az általunk rendezett gyűléseken rendszeres zavarási jelenségek mutatkoznak. Természetesen nekünk védekeznünk kell az ellen, hogy gyűléseink botrányba fúljanak s éppen ezért, ha ilyen botrányt okozó egyének akadnak, ezekkel ug}^ kell elbánnunk, hogy botrányokat ne okozhassanak. Ebben az esetben sem történt egyéb, mint a gyűlés rendes, zavartalan lefolyásának biztosítása. Azt, amit ez a Szegfy István nevű ur, a munkavédelmi bizottság szénügyi előadója mond Peyer képviselőtársam állításával szemben, érthetőnek találom, mert neki produkálni kell valamit, máskülönben a munkavédelmi hivatalban nem tartják alkalmasnak. Neki bizonyítania kell azt, hogy az ő munkája azért nem volt eredményes, mert egy képviselő részéről ilyen becsületséi tő kifejezésben részesült és ezzel azután indokolva van az, ha neki nem sikerült azt az ülést megzavarnia. (Klárik Ferenc : Pénzért hazudik !) Tényleg igaza van a közbeszóló képviselőtársamnak, hogy pénzért hazudott, mert a fizetését azért kapja, hogy zavarokat csináljon, s ha zavarokat nem sikerül csinálnia, akkor hazugsággal fedezze ténykedését. (Halász Móric : Külörös dolog ilyeneket mondani a mentelmi jog védelme alatt !) Nem egy esetet tudnék erre magam is felhozni. Nem egy esetben történt meg az, hogyha nem is a munkavédelmi bizottság tagjai, de mások, szintén csaknem azonos személyek, akiket egy centrumból irányítottak, különböző alkalmakat fel akartak NAPLÓ. XXXV. m