Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-453

190 A nemzetgyűlés 453. ülése 1925. évi október hó 23-án, pénteken. gond, amely elől kitérni már senki sem tud. (Ugy vam a bal- és a szélsőbaloldalon.) A télnek várható viszontagságaiban el fog pusztulni egész csomó szerencsétlen ember és szerencsétlen család. Most, amikor ez az ország tazdasági erejében amúgy is meg van fogyatkozva, minden erőfeszítést meg kell tenni arra, hogy a gazdasági erők fogyatékosságát pótoljuk az emberi erő megszilárdításával, kiépítésével és minden intézkedést meg kell tenni abban az irányban, hogy ez a generáció el ne pusztuljon. Márpedig ha ilyen előrelátás nélkül végzi a kormány a maga feladatát és kötelességeit, ha elhanyagolja ezeket a kérdésekel, amelyek pedig annyira az állam feladatkörébe tartoznának, hogy intézményesen kellene a szociális gondoskodás körébe vonni a népjólét kérdését, akkor kétségbe Keli esnünk, hogy mi vár reánk és erre a társadalomra. Most következik a novemberi házbérnegyed. Ma Budapesten és az országban minden ember kétségbeesetten gondol erre a terminusra, mert egyáltalában nem tudja, miből fogja a novemberi házbért megfizetni. Méltóztassék a szabad foglalkozásúak társadalmában érdeklődni, az ügyvédeknél, orvosoknál, Íróknál, művészeknél, mérnököknél és egyéb szabad foglalkozásúaknál, tessék megkér dezni a kereskedőket, iparosokat, honnan fogják a házbért, a boltbért megfizetni. Senki sem tudja még ezt, mert nem tartalékolhatod mivel az élet gazdasági válságában mindenki csak máról-holnapra tengeti életét és boldog, ha leszorított igényei mellett valahogyan még exisztálni tud. Ezek után teljesen indokolt az az intenció és kívánság, hogy a teleméit házbér a novemberi negyedben ne érvényesíttessék, hanem ez a — ha jól tudom — 15%-os emelés halasztassék el a következő házbérnegyedre. Hiszen a népjóléti minister urnák az az Ígérete, amelyet a napokban olvastam, hogy megengedi a házbérnek és a boltbérnek részletekben való fizetését, nem segít a bajon, mert a lényeg az, hogy ma egyáltalán nem tudnak az emberek házbért fizetni. Legalább a házbér összege állapittassék meg a házbérrendelet alapján lehető kis mértékben, hogy az emberek valahogyan nagy nélkülözések árán és más igényeiknek teljes kikapcsolásával mégis eleget tudjanak tenni házbérfizetési kötelezettségeiknek. Mindezeknél az indokoknál fogva magamévá teszem.Esztergályos János képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy a keddi ülés napirendjére tűzessék ki elsősorban Farkas István t. képviselőtársamnak az az indítványa, amely a novemberi házbér kérdésének ilyen irányú rendezésével kivan foglalkozni. Ezért az elnöki napirendi indítványt nincs módomban elfogadni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.j Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Vasadi Balogh György ! Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! ha bárki közülünk kétségbe akarná vonni mindannak igazságát ami az általános nyomorúságra vonatkozik, s amit a t. ellenzéki felszólalok mondottak, annak vaknak vagy süketnek kellene lennie, mert hiszen azzal tisztában vagyunk, hogy ez a nagy gond és nyomorúság az egész vonalon fennáll. Azonban mivel magának ennek az indítványnak napirendre tűzésével és tárgyalásával a nyomoruságon segiteni nem tudunk, es mivel az indítvány a tárgyalásra kellőképen előkészítve nincs (Zaj a szélsőbaloldalon) részemről az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.! Elnök : Csendet kérek. Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Esztergályos János képviselő ur elleninditványt tett, A kérdés ugy fogom feltenni, hogy a két indítványt egymással szembe állítom. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni az elnöki napirendi indítványt, szemben Esztergályos János képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök napirendi indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki javaslatot fogadta el és ezzel Esztergályos János képviselő ur indítványa elvettetett. (Esztergályos János : így viselik szivükön a szegények dolgát.) Következik az inditványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző : Az inditványkönj'ybe Kiss Menyhért képviselő ur a következő indítványt jegyezte be (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a katholikus autonómiára vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen terjessze a nemzetgyűlés elé«. Elnök : Kiss Menyhért képviselő urnák indítványát a házszabályok értelmében írásban is be kellett volna adnia. Miután Írásban nem nyújtotta be, a képviselő ur indítványa tárgytalan és töröltetik. Tudomásul vétetik. (Rothenstein Mór : Erre jó a házszabály !) Minden képviselőnek ismernie kell a házszabályokat. Külön kurzusokat nem tarthalunk. Miután a Ház holnap ülést nem tart, az interpellációs könyv felolvasása elmarad. Köveikezik a honvédelmi minister ur válasza Rupert Rezső képviselő urnák az úgynevezett katonai védői intézmény körül tapasztalható visszásságok és önkényeskedések tárgyában előterjesztett interpellációjára. A honvédelmi minister urat illeti a szó. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Nemgyülés ! A tegnapelőtti interpellációs-napon hivatali elfoglaltságom megakadályozott abban, hogy bevárhattam volna Rupert képviselő ur interpellációját és azonnal megadhattam volna rá válaszomat. Ennek következtében csak most jutok hozzá, hogy válaszomat megadjam. Rupert Rezső képviselő ur sérelmet lát abban, hogy Rainprecht Antal és Györki Imre képviselő uraknak azt. a kérelmét, hogy mint hondvédségi védők lajstromoztassanak, kénytelen voltam elutasítani. Továbbá azt állította a t. képviselő ur, hogy ez részemről a hatalommal való visszaélés es hogy ez súlyos jogsérelem az illető két képviselő úrra nézve. Végül felvetette a kérdést : hajlandó vagyok-e törvényhozási intézkedést javasolni a iránt, hogy a honvédségi védői intézményt megszüntessem. Mindezzel szemben bátorkodom a következőket előadni. A katonai büntető perrendtartás 92. §-a a következőket mondja (olvassa): »A 91. § 3. pontjában emiitett egyéneknek a honvédségi védők lajstromába való" felvétele fölött a honvédelmi minister határoz.« A 3. bekezdés ezután ezt mondja : (olvassa) : »A felvétel a szükséglethez képest történik és feljogosítja a lajstromba felvett egyént arra, hogy az összes honvédbiróságok előtt védő lehessen.« Ez a perrendtartás tehát világosan megmondja, hogy a honvédelmi minister diszkrecionális joga az, hogy a védők lajstromába valakit vagy felvegyen, vagy ne vegyen fel, de meg is határozta mingyárt azt is, hogy a szükséglet a mérvadó arra nézve, hogy felveszi-e a minister az illetőket vagy nem. (Ugy van ! jobbfelől.) Én tehát természetszerűleg ezen a jogalapon ilyen kérések elbírálásánál elsősorban a szükségletre kell hogy tekintettel legyek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon./ Mármost arra a kérdésre nézve, hogyan áll a szükséglet kérdése, bátorkodom az erre vonatkozó