Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-453

170 A nemzetgyűlés 453. ülése 1925, megélhetését könnyebbé tenni. Ezért fontos ez a törvényjavaslat, t. Nemzetgyűlés, s ezért bátorkodom azt az igen t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobb felől) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Szólásra senki sincs feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az Ameirkai Egyesült-Államok vagy állampolgáraik által támasztható kárigények miként elbírálására vonatkozólag az Amerikai Egyesült-Államokkal és az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 26-án Washingtonban kötött megállapodás becikkelyezésére szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjáu elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György Jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3 §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasata iránt napirendi indítványom során fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása iráut Madridban 1891. évi április hó 14-én aláirt és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án felülvizsgált megállapodás becikkelyezése tárgyában. Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz való utasítását. Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közgazdasági bizottságnak. Napirend szerint következik a kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XLVIIL te. hatályának további meghoszszabbitásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Eríídi-Harraeh Tihamér előadó : T. Nemzetgyűlés J Már az 1886. évi XXVIII. tcikk sziszteniizálja, hogy az igazságügyminister alkalmazhat a ministeriumban birákat, még pedig a törvény 1. §-ában megjelölt hatáskörben. Ez a törvény egyelőre csak három biró alkalmazását tette lehetővé, még pedig ugy, hogy ezek a birák is csak a kir. Curia és a kir. Ítélőtáblák bírái közül voltak alkalmazhatók. A törvényben lefektetett ezt az elvet — miután bevált •— az 1899. évi XLVIIL tcikk újból becikkelyezte, amennyiben ezt a felhatalmazást újból megadta az igazságügyministernek, sőt a felhatalmazás körét kibővítette, amenynyiben ezúttal már nemcsak a kir. Curia és kir. Ítélőtáblák biráira vonatkozólag adta meg azt a felhatalmazást, hanem általában a biróságok és ügvészségek tagjaira vonatkozólag is. Az 1899. évi XLVIIL tcikk is követte az alaptörvénynek, az 1886. évi XXVIII. tcikknek a rendszerét,' amennyiben ebben a törvényben is le lett fektetve az* az elv, hogy az igazságügyministeriumban alkalmazott ezek a bírák és ügyészek csak bizonyos ügykörben foglalkozhattatok. Nevezetesen az/1899. "évi XLVIIL tcikk megállapította azt, hogy a birák csakis a biróságok és évi október hó 23-án, péntehen. ügyészségek ügyvitelének ellenőrzése tárgyköré ben foglalkoztathatók, továbbá felhasználhatók a törvények előkészítése és végrehajtása tekintetében, végül mindazokban az ügyekben, amelyek ezekkel összefüggnek. Mindezek a korlátozó rendelkezések azért történtek, hogy a bírói függetlenség nagy és hozzáférhetetlen elve biztosittassék. Ugyanennek az elvnek biztosítása szempontjából mondotta ki a hivatkozott 1899. évi XLVIIL te., hogy csak azok a birák alkalmazhatók az igazságügyministeriumban, akik erre vállalkoznak, és alkalmaztatásuk tartama is csak arra az időre szól, amig ezt a beosztást vállalják, illetőleg, amig azt az igazságügv. minister fentartani óhajtja. Az 1899. évi XLVIÍI tcikk még kifejezetten is kimondotta azt az elvethogy ezekre a beosztott bírákra is érvényben állanak a birói függetlenségre vonatkozó törvényes intézkedések, nevezetesen a birói felelősség, az áthelyezés, az illetmény- és nyugdíjkérdésekben. Az 1886. évi XXVIII. tcikkben, valamint az 1899. évi XLVIIL tcikkekben lefektetett elv a gyakorlatban kitűnően bevált, úgyhogy az 1899. évi XLVIIL tcikkben megadott öt évi felhatalmazás lejártával a törvényhozás bölcsessége ugy intézkedett, hogy ezt a felhatalmazást további öt esztendőre újból megadta az igazságügyministernek, és ezen további öt esztendő lejártával ez a felhatalmazás törvényhozási utón újból meghosszabbittatott. A tárgvalás alatt levő törvényjavaslat is az 1899. évi XLVIIL tcikkben megadott felhatalmazásnak további öt esztendőre való meghoszszabbitását tartalmazza, miután a legutóbb megadott felhatalmazás a folyó év végével, 1925 december 31-én lejár. Szükségesnek tartom itt kifejezetten hangsúlyozni, hogy épen ezen felhatalmazás alapján az igazságügyministeriumban alkalmazott birák tevékenysége "az igazságügyministerium működésének jóformán gerincét képezi. Az alkalmazás által lehetségessé válik egy szelekció, lehetővé válik a gyakorlati bíráskodás, valamint az ügyészség tagjai közül a legkiválóbb egyedek kiemelése és a fokozottabb gyakorlati és elméleti jogi előképzettséget feltételező munkakörben való alkalmazása. Ennek köszönhető az a magas szellemi nivóju tevékenység, amely közismerten az igazságügyministerium kebelén belül folyik. Egyrészről tehát biztosítva van e felhatalmazás folytán ez a kivételesen magas, igen magas nivóju munkatevékenység, másrészről pedig az itt alkalmazott biráknak és ügyészségi tagoknak később vezető pozíciókban való elhelyezése és felhasználása folytán, tehát épen ezen kölcsönhatás folytán az így szerzett gyakorlati képességeknek és elméleti ismereteknek az igazságszolgáltatás érdekében további felhasználása, értékesítése. Miután a régi törvényalkotások is már megállapították és egyúttal ezek bizonvitékai annak, hogy az 1899 : XXVIII. tcikkben lefektetett elv a gyakorlatban kitűnően bevált, ennek folytán nyújtotta be az igazságügyminister ur a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot, amely csak két szakaszt tartalmaz, és pedig : az 1. § ezt az ismételten megadott felhatalmazást további öt esztendőre meghosszabbítja, a 2. § pedig a törvény végrehajtását az igazságügyminister hatáskörébe utalja. Épen az előbb előadottak alapján kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Senki sincs feliratkozva ! Elnök : Senki feliratkozva nem lévén, kér-