Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-452

A nemzetgyűlés 452. ülése 1925. ket nyilvatarló ezt a szöveget változatlanul megszavazni. (Helyeslés.] Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilványitom. Következik határozathozatal. A 2. szakasz meg nem támadtalván, azt il fogadottnak leienlem ki. Következik a 3. § Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző /olvassa a 3—6. §-okal, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letargyaltatvan, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Orffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Magyar Nemzeti Bank első közgyűlését 1925. évi március hó 28-ikán tartotta, amikor is számot vethetett azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket az első üzleti év lezárása alkalmával az alapszabátyoknak az életbe való bevezetése tekintetében tehetett. Örömmel és e/t a helyet megillető tárgyilagossággal kell megállapítanom, hogy nemcsak a Magyar Nemzeti Bank működése, amelynek a mai nap különös jelentőséget ad aktualitásánál fogva, hanem az alapszabályok is, amelyek különben a klasszikus jegybank alapszabályain épültek fel, minden tekintetben beváltak, és ez a/, egy-két intézkedés, amelyei a jelen törvényjavaslat tartalmaz mind olyan természetű, mely bővebb indokolást nem igényel, s mely egyrészt banktehnikai másrészt szociális szempontból olyan, melyet nyugodt lélekkelajánlhatok elfogadásra at.Nemzetgyűlésnek. Az első intézkedés a végrehajtó bizottságra vonatkozik. Nemcsak a Magyar Nemzeti Banknál és a volt Osztrák-Magyar Banknál, hanem nagyobb magánvállalatoknál is bevett szokás, hogy a rendesen nagy taglétszámú igazgatóság helyett szűkebb bizottság látja el a vállalat dolgait, amire egyszerűen azért van szükség, mert a nagy taglétszámú testülelek nehéz mozgásuak, összehívásuk nehezebben megy. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsának szintén elég nagy taglétszama van, sőt i gyík-másik tagja vidéken van. Nem is szólok pl. a bankráta kérdéséről, de a mostani mozgalmas gazdasági életben sürgősen kell életbevágó fontos kérdésben határozni, a Magyar Nemzeti Banknak, amely határozások az alapszabályok értelmében szintén a főtanács hatáskörébe lettek volna utalva. Az Osztrák-Magyar Bankéhoz hasonlóan a közgyűlési határozat és a jelen törvényjavaslat egy uj szervezetet, a végrehajtó bizottságot konstituáija, amely lényegesen kisebb tagtétszámu lévén, sokkal mozgékonyabb és gyorsabban döntheti el azokat a kérdéseket, amelyek a főtanács hatáskörébe voltak utalva és amelyek ezentúl is a főtanács hatáskörében maradnak, amennyiben ezeket a végrehajtó bizottsági határozatokat utólag be kell nyújtani jóváhagyás végett a főtanácsnak magának. Ez az egyik intézkedés. A másik intézkedés a bank nyugdijalapjára vonatkozik. A nyugdíjkérdés ma a magyar közéletnek egjik legfájóbb sebe. Nem képes, sajnos, maga az állam sem a nyugdíjasairól kellőképen gondoskodni. De a magánvállalatoknál igazán antiszociális és nagyon rideg jelenségekkel találkozunk ebben a kérdésben, mert legtöbbször az élet hosszú munkájában megrokkant alkalmazottaknak kellő nyugdíjjal való ellátásáról bizony a legtöbb bank nem gondoskodik. Elismerem, hogy igen sokszor gazdasági okokból, de nagyon sokszor rideg antiszociális felfogás folytán is. Amikor tehát e tekintélyes nagy intézmény, a Magyar Nemzeti Bank, — amely jó peldávai kell NAPLÓ, XXXY. évi október hó 22-én, csütörtökön. 141 hogy elöljárjon az egyéb magánvállalkozásainknál is, — kilép a közporondra és azt mondja, hogy az alapszabályok szerint megállapított 5%-os részesedés sem elegendő a nyugdíjalap dotálására, és a törvényhozástól felhatalmazást kér arra, hogy ezt az alapját a tiszta nyereségből mégjobban dotálhassa, hogy nyugdíjas tisztviselőit kellőképen elláthassa, aizt hiszem, ez olyan indítvány, amelyet a parlament minden oldalán csak megnyugvással fogadhatunk el, mert — ismétlem — ennek kihatását látom a közgazdasági életben is, mert teljesen lehetetlen, hogy a nyugdíjasokat, akik igen nagy rétegét képezik a társadalomnak és a legnagyobb kíméletre szorulnak, az eddigi kényszerhelyzet folytán továbbra is mostohán lássuk el. A harmadik intézkedés nem nagyobb jelentőségű. Nevezetesen a magyar Pénznyomda Részvénytársaság átvétele kapcsán szükséges az az intézkedés, hogy ennek az átvételnek, tranzakciónak illetékmentességét mondja ki a törvény. Az alapszabályokban annak idején csak azért nem lehetett ezt kimondani, mert akkor még ez a Pénznyomda Részvénytársaság a kezdet stádiumában volt, s arról, hogy átveszi a Magyar Nemzeti Bank ezt a vállalatot, még szó sem volt. Ez a három lényeges intézkedése van a javaslatnak, amelyek egytől egyig olyanok, amelyek — ismétlem —"bővebb indokolást nem igényelnek és csak olyanok, amelyeket örömmel fogadhatunk el. Épen azért nyugodt lélekkel ajánlhatom a t. Nemzetgyűlésnek,a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelál.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván e még valaki szólni ? (Nem !J Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Kivan a pénzügyminister ur nyilatkozni ? Bnd János pénzügyminister : Nem ! Elnök : A pénzügyminister ur sem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Követkea határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnake a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. te. kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapján elfogadni igen vagy nem ? (Igen !' A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat cimét felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző : (olvassa a törvényjavaslat cimét és l—S §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letargyaltatvan, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a vámügyi természetű alakiságok egyszerűsítése céljából Genfben 1923. évi november nó 3 ikán kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások balftlöl : Nincs itt az előadó.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az előadó urat illeti a szó. Dréhr Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A Genfben 1923. évi november 3 án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Ex az egyezmény a vámügyi természetű alakiságom egyszerűsítése céljából létesíttetett Genfben. Az egyezmény tárgyalásakor Magyarország képviseletében König Tivadar vo.t 22