Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

 nemzetgyűlés 451. ülése 1925. hogy nincs kétféle jog az országban, egyik az urak, másik a munkásság számára, hanem csak egy jog létezik, es ha már a jogot nem akarják egyformán mérni, tartsák az adófizető polgárok jogait tiszteletben és ne küldjék őket Muszkaországba, amikor Magyarországon gyűlésezni akarnak. A másik dolog, amit az urak figyelmébe akarok ajánlani az, hogy minden erőszakosan elfojtott indulat adandó alkalommal rettentő erővel tör ki és üt vissza. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy örökké farsang lesz Számunkra már öt év óta van böjt, és nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent a római hadvezér szava, hogy vae victis, jaj a legyőzötteknek. Mi öt év óta érezzük, hogy az urak legyőztek bennüuket és sarkuk alá kaptak. Figyelmeztetem az urakat, hogy jöhet idő, amikor a legyőzöttek is kissé ki tudnak a sarokszoritás alól jönni és amilyen mértékkel önök mérnek, olyan mértékkel fognak önöknek visszamérni. Nagyon kérem önöket arra, hogy ezeknek a közigazgatási atrocitasoknak vessenek véget, ne kényszerítsék a munkásságot a föld alatt szervezkedni, ne kényszerítsék olyan eszközök igénybevételére, amelyek lelkétől, gondolkozásmódjától távol állanak, hanem tegyék lehetővé, hogy eszméit, gondolatait, bajait, szándékait nyilvánosan mindenki füle hallatára mondhassa el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Végezetül még egyet. A mai kormány Európaszerte azt hirdeti, hogy mérsékelten demokrata és mindig bizonyos disztinkciókat szeret tenni, közöttünk és azon államok között, amelyek ma nem ennyire mérsékelten demokraták. Nekem alkalmam van nyelvtudásommal és egyéo körülményeimnél fogva kissé tanulmányozni a dolgokat és mondhatom, hogy a munkásosztály helyzete Magyarországon rosszabb, mint Olaszországban, dacara annak, hogy ott faszistak vannak, mert 01 <szországon az államhatalom mindenki számára eg}

r

eníően lehetővé teszi a legelemibb polgári jognak, a gyülekezési jognak gyakorlását ; ha csak a faszista bandák nem akadályozzák meg, akadályozás nélkül mindenki gjmlésezhet. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni ! Malasits Gréza : Ugyanez a helyzet Spanyolországban. A beszédidő meghosszabbítására vonatkozó kegyet nem veszem igénybe!, csak ki akarom még jelenleni, hogy önök elbújhatnak Spanyol ország mellett is mert Primo de Rivera diktátor kormányzása alatt a munkásságnak jobb dolga van, mint Magyarországon. Utoljára kérem az urakat, szálljanak magukba, ne kényszerítsék a munkásságot a föld alá ezekkel az intézkedésekkel, mert ennek nemcsak önökre, hanem az egész államéletre nézve igen szomorú kihatásai lehetnek. Ezekben kívántam interpellációmat megindokolni. (Élénk hehjeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a beiügyminister urnák. Következik Esztergályos János képviselő ur interpetlációja a vallás- és közoktatásügyi minister -úrhoz a testnevelési törvény végrehajtása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »Interpelláció vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a testnevelési törvény végrehajtása tárgyában. Van e tudomása a minister urnák arról, hogy testnevelési törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9000/1924. VKM. sz. rendelet értelmében alakított Levente egyesületekben testnevelésre kenyszeritett fiatalkorúakkal,- illetve azok szülőivel vagy munkaadóival szemben az eljáró közigazgatási hatóságok a legkisebb mulasztásért súlyos pénzbüntetéseket vetnek ki és a büntetések végrehajtásában olyan szigorúságot és egyo daluságot alkalmaznak, amely évi október hó 21-én, szerdán. 99 a legnagyobb elkeseredést váltja ki a mezőgazdasági népesség, a kisiparosság körében, a kisvárosok és falvak lakóiban ? Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a végrehajtási utasítás alkalmazása olyan helyzetet teremtett, amely bizonyítja, hogy a törvény mai formájában végrehajthatatlan, a végrehajtási vitas'tás elhibázott és sok zaklatásnak és elkeseredésnek vált az okozójává? Hajlandó-e a minister ur mindezek alapján a végrehajtási utasitást visszavonni és a testnevelési törvén}

7 módosításáról a Ház elé ujabb javaslatot terjeszteni, amely kötelező testnevelés helyett a fakultativ testnevelés elvén épül föl ? Hajlandó-e végül a minister ur addig is, amíg a Ház a törvényt módosítja, az eljáró közigazgatási hatóságokat a nevelésre kötelezettekkel, azok szülőivel a munkaadóival szemben kíméletes eljárásra utasítani? Esztergályos János.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! Ugy látszik, hogy ennek a Bethlen-féle politikai rendszernek egyik hozzátartozandósága az, hogy mind azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy az ország adófizető polgárait agyonnyomoritják, fenlartsák. Mert ha nem ez volna, akkor az ellenzék padjairól nem hangoznék el az a panasz, amelyet az előttem szólott t. képviselőtársam egyes közigazgatási hatóságok bánásmódjáról és a gyülekezési jog kezeleséről elmondott. De nem tartaná fenn a kormány azt a rendszert sem, amely különösen az utóbbi hónapokban bontakozik ki a Leventekérdés neve alatt. A nemzetgyűlés annak idején elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek az volt a célja, hogy az ifjúság testnevelését előmozdítsa Maga a törvény címe és célja nem kifogásolandó és az én felszólalásom nem is maga a törvény ellen hangzik el, mert hiszen mi elvből hivei vagyunk a sportnak, hívei vagyunk az ifjúság testi nevelésének, azonban az ellen az ifjúsági nevelés ellen, amely ennél a testnevelési törvénynél megnyilatkozik, amely a testnevelési törvény mellé kiadott végrehajtási rendelkezésből fakad, élesen tiltakozom és tiltakozunk ezekről a padokról mindaddig, amíg olyan rendelkezési utasítást ki nem ad a kormány, amely megszünteti azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat és gyötrelmeket, amelyeket egyes vidéki helyeken az ifjúsággal szemben elkövetnek (Nagy Vince : Maceráljak őket ! — Rupert Rezső : Minden csak arra való, hogy kínzó eszköz legyen ! — Dénes István : A kisgazdák részére pedig súlyos adóterhet jelent ! — Horváth Zoltán : Örülnek ennek a kisgazdák, ugy-e ? — Csontos Imre: Ismerjük ugy, mint maguk mindnyájan ! — Szijj Bálint : Miért vagyunk mi célpont ?) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak : (Csontos Imre : Ha tudni akarja, be is van már jelentve. Nem beszélgetünk itt ! Nem akarunk népszerűségi tőket csinálni ebből ! — Szijj Bálint : Nem akarjuk az önök kenyerét elvenni!) Esztergályos János : Néhány hónappal ezelőtt az egész ország felháborodása kisérte azt az interpellációt, amelyet én itt elmondottam ; a felháborodás moraja zúgott végig az egész országon és ebben a teremben is erről az oldalról, amikor elmondottam, hogy például Baranyában Lánycsók községben miképen kezelik a leventekérdést. Elmondottam, hogy szerencsétlen szolgalegényektől, szerencsétlen nyomorékoktót, akik a téli hónapokra szükséges kenyeret keresték meg és azt szállították haza, szállitásközben ezt lefoglalták és elkobozták. Elmondottam itt többek között, hogy púpos, nyomorék, magával úgyszólván tehetetlen árvagyermeket kényszeritettek ki a vasárnapi és hétköznapi gyakorlatokra azért, mert a tanítónak ugy tetszett. Elmondottam mindezeket a szörnyűségeket 16*