Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

66 À nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. eredeti szöveget, amely a kormány eredeti javaslatában volt benn. Az előadó ur majd lesz szives inditványt előterjeszteni. Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Malasits Géza [Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk az előadót !) Elnök: Csendet kérek! Malasits képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Nem kivánok hosszabban beszélni, csak tisztelettel inditványt teszek a 14. § teljes törlésére. A lelkiismereti szabadsággal nem tartom összeegyeztethetőnek, hogy valakit kényszerítsenek arra, hogy neki nem tetsző jelöltre szavazzon. Nem akarom húzni az időt, csak kijelentem, hogy javaslom a 14. § teljes törlését. (Helyeslés a szélsőbaloldalon, ) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztetelettel indítványozom, hogy a 14. § helyébe a következő uj szöveg tétessék : »A szavazás kötelező ott, ahol titkos«. (Helyeslés jobbfelőlj. Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Nincs senki feljegyezve ! Elnök : Kérdem a t. Házat, kiván-e valaki szólni ? (Szakács Andor szólásra jelentkezik.) Szakács Andor képviselő urat illeti a szó. Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur módosítását, illetőleg Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam indítványát, mivel a kettő között különbség nincs, a magam részéről elfogadom. Én azonban ennél a 14. §-nál némi korrekciójául annak a véleményem szerint igazán politikailag teljesen elhibázott elhatározásnak, amelyet a t. Ház Dölcsesége épen az imént jónak látott meghozni, pótlást indítványozok. A 14. §-nál egy uj bekezdést szeretnék beiktatni, még pedig 1. pont gyanánt. Ebben a bekezdésben azt szeretném megáilapitani, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városoknak, úgyszintén a rendezett tanácsú városoknak, adjuk meg azt a jogot, hogj

r feliratban kérelmezhessék a nemzetgyűléstől, hogy számukra is adassék meg a titkos választás kedvezménye. Felállítottunk egy általános elvet ; én most meg akarom nyitni ezt a törvényhatósági városok és a rendezett tanácsú városok számára ; biztosítani óhajtanám nekik azt a jogot, hogy kérelmezhessék a nemzetgyűléstől — amennyiben ők a maguk viszonyai között helyesnek, szükségesnek és indokoltnak tartják ... (Zaj, Halljuk ! Hulljuk !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: ... hogy a nemzetgyűlés nekik is megadja a titkos szavazás kedvezményét. Az igen t. túloldalról, épen kisgazda képviselőtársainktól azt hallottuk ebben a vitában, hogy a vidéki kerületeknek nem kell a titkos szavazás. Nos hát, bizzuk rájuk es azokban a kerületekben, ahol a választóközönség törvényhatóságokban, vagy legalább is rendezett tanácsú városok keretében politikailag meg van szervezve, ahol tehát a lakosság egy választott testület által politikai akaratát kifejezésre juttathatja, ott az én indítványom értelmében adassék meg számukra az a lehetőség, hogy kérelmezhessék a törvénj'hozástól a titkos választójog bevezetését, és amennyiben ezt a kérelmet intézik a nemzetgyűléshez, akkor ott a nemzetgyűlés további elhatározásáig, ennek a kérelemnek elutasításáig vagy teljesítéséig, ipso facto lépjen életbe már a legközelebbi választáson a titkos szavazás, (taj.) Azt méltóztatnak mondani, hogy ez jogi abszurdum. Engedelmet kérek, őseink az 1848-as és 1867-es időkben értettek annyit a közjogokhoz, értettek annyit a politikához, mint mondjuk, a t. többség ez idő szerint. Deák Ferencnek is volt annyi felfogása a közjogi kérdésekben, mint Hedry Lőrinc t. képviselőtársamnak. Az 1848-as és 1867-es törvényhozás a szavazás mikénti berendezését a törvény hatóságokra, a vármegyékre bízta; rájuk bizta, hogy a szavazás módjának részleteiről és annak keresztülviteléről határozzanak. Ezért volt az, hogy az 1867 es korszakban voltak Magyarországon egész vármegyék, amelyekben titkos volt a szavazás, mert az illető vármegyei törvényhatóság ezt ugy látta jónak, és voltak olyan vármegyék, amelyekben nyiltan történt a szavazás, mert ezek a vármegyék ezt látták helyesnek. Pestvármegyében 1867. után mindenütt titkosan folytak Je az országgyűlési választások. Öreg emberek beszélték el nekem, hogy miiyen rendszer szerint. Mindenféle hamisítást kizáró rendszerrel ejtették meg a titkos szavazást. Hevesmegyében szintén titkos volt a választás és teljesen ki volt zárva minden csalásnak, minden hamisításnak a lehetősége. Én tehát teljesen precízen meghatározva ugy formulázom indítványomat, méltóztassék a 14. § 1. bekezdéseképen beiktatni ebbe a törvényjavaslatba (Olvassa): »Mindazon helységekben, ahol a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület a jelen törvény életbeléptétől számított egy éven belül elhatározza, a szavazás titkosan történik.« Ezzel a határozattal felemelkedünk arra az alkotmányos magaslatra, ametyen 1867 után állott Magyarország. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak, ne méltóztassanak a szónokot állandóan zavarni. Szakács Andor: Minden helyi hatóság saját maga tudja legjobban megszabni a maga viszonyaihoz illő rendelkezéseket és intézkedéseket. Ha valamely törvényhatóság, vagy rendezett tanácsú város, — mely különben is saját bizottsági tagjait is titkosan választja — szükségesnek és jónak látja, hogy képviselőit is titkosan válassza, akkor adassék meg ez a lehetőség az illető törvényhatóságnak vagy rendezett tanácsú városnak. Ajánlom indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Senki nincs feljegyezve. Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kivan e még valaki szólani ? (Nem /) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Kivan a minister ur szólani? (Rakovszky Iván belügyminister: Nem!) Az előadó ur sem kivan szólani? (Puky Endre előadó : Nem !) A tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Kérem a képviselő urakat méltóztassanak csendben maradni. Aki pedig beszélgetni kíván, annak méltóztassék távozni a teremből, különben nem vagyok képes a rendet fentartani. Szakács Andor képviselő urat figyelmeztetem, hogy indítványát még nem nyújtotta be írásban. (Esztergályos János : Már útban van : Vázsonyi Vilmos: Áz igazság legtöbbször útban van, el is takarítják az útból. — (Derültség.) Csendet kérek, képviselő urak. Megállapítom, hogy az eredeti szöveggel szemben áll Puky Endre képviselő urnnk, a bizottság előadójának javaslata, mely szerint »a szavazás kötelező ott, ahol titko^«. Ellentétben van azután az eredeti szöveggel Hegymegi Kiss képviselő ur javaslata, amely szerint »titkos szavazás esetén a szavazás kötelező«. Ellentétben van továbbá az eredeti szöveggel Szakács Andor képviselő urnák az az indítványa, mely szerint vétessék fel a szakaszba a következő bekezdés, hogy »mindazokban a kerületekben, ahol a törvényhatósági bizottság...« (Szakács Andor: Nincs ellentétben az eredeti szöveggel !) A képviselő ur, ebben a pillanatban nyújtotta be Írásban a módositást s igy az elnök képtelen azonnal meg ítélni, hogy ellentétben van-e az eredeti szöveggel