Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

A nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. 63 olvasni arra nézve, hogyan alakul a titkosan választók aránya Vázsonyi t. képviselőtársam javaslata és a jelenlegi javaslat szerint. Hangsúlyozom, hogy Vázsonyinak annak idején beadott javaslatáról beszélek és nem a javaslata alapján elfogadott törvényről. E szerint a javaslat szerint 430 választókerületből 88-ban titkosan folyt volna a szavazás, a kormány javaslata szerint pedig 245 választókerületből 55 kerületben. Vázsonyi Vilmos igen t. képviselőtársam javaslata szerint tehát 20*2% kerület választott volna titkosan, e szerint a javaslat szerint pedig 224%. Ez azt jelenti, hogy felülmultuk azt az arányt, amely Vázsonyi t. képviselőtársam javaslatában foglaltatott. A Vázsonyiféle javaslat szerint még egyes kerületekre kiterjesztendő lett volna a titkos szavazás ugy, hogy — amint ő az indokolásban kifejezte magát, — a választók egyharmadrésze szavazott volna titkosan az 1922-ik évi rendelet szerinti összeirások alapján, a kormány eredeti javaslata szerint pedig a választóknak 35'1 %-a, de csak a törvényhatósági kerületekben. Ehhez hozzá jönne még az öt uj ipari kerület, ugy, hogy itt is körülbelül 33%-ot érnénk el, tehát a választóknak ugyanúgy egyharmad része szavazna titkosan, mint Vázsonyi javaslata szerint. Ezeket azért voltam bátor előhozni, hogy statisztikai adatokkal is igazoljam, hogy mi is kompromisszumot kötöttünk olyan értelemben, hogy a falusi kerületekben, ahol van jelentősége a nyilvánosság ellenőrzésének, ahol az emberek, közösségben élnek és nem ugy, mint a városokban elszakadva, ki-ki a maga érdekcsoportja körében, mondom, ezekben a kerületekben, remélvén ezt az üdvös hatást, amelyet a nyilvánosság eredményezhet, a nyilt választójogot javasoljuk, azokban a kerületekben pedig, ahol ugy sincs meg az az eredmény, amelyet a nyilt szavazástól várunk, titkos szavazást hozunk be. Kötelességem hangsúlyozni, hogy a bizottságban tett igéretünkhöz képest Lukács György t. képviselőtársam nyújtotta be a bizottság javaslatával szemben a kormány eredeti javaslatát. A kormány ma is e javaslat alapján áll, ugy azonban, ahogy már ab ovo kifejtettük, hogy a kormány e kérdést nyilt kérdésnek tekinti, abból sem kabinetkérdést, sem pártkérdést nem csinál. Elnök : Minthogy szólásra senki feljegyezve nincs, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. (A szélsőbaloldali képviselők bevonulnak az ülésterembe. — Felkiáltások a jobboldalon : Ahá ! — PeidI Gyula : Látni akarjuk az árulókat ! — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Halljuk az elnököt !) Az eredeti szöveggel szemben Lukács György képviselő ur, továbbá Petrovácz Gyula, Vázsonyi Vilmos, Szakács Andor, Farkas ístván, Rupert Rezső, ismét Rupert Rezső és Létay Ernő képviselő urak terjesztettek be elleninditványokat. Pótlást terjesztett elő az előadó ur és Kiss Menyhért képviselő ur, mindketten egy-egy uj bekezdés beiktatása iránt. Lukács György képviselő ur inditványa akként áll szemben az eredeti szöveggel, hogy annak első és második bekezdését támadja meg, az összes többi elleninditványok pedig vagy az első vagy a második bekezdését támadják meg. Eszerint megállapítom, hogy a harmadik, negyedik és ötödik bekezdés nem támadtatott meg, azokat tehát elfogadottaknak jelentem ki. Lukács György képviselő ur inditványa a javaslattal szemben ugy tekintendő, mint alapul szolgáló javaslat, mint kormányjavaslat, a házszabályok 218. §-a értelmében pedig abban az esetben, ha a központi bizottság javaslata nem fogadtatnék eh elsősorban erre az alapul szolgáló javaslatra kell feltenni a kérdést. Elsősorban Lukács György képviselő ur javaslatára kell tehát a kérdést feltennem. (PeidI Gyula : A kérdés feltevéséhez kérek szót !) Majd azután. Egyidejűleg szembeállítom az eredeti javaslattal az összes többi módositványokat. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak csendben maradni. Nagyon távol vagyok még attól, hogy a kérdés feltevése tekintetében követendő eljárásom előadását befejezzem. Annak befejezése után méltóztatnak majd tisztán látni. Minthogy ugy látom, eddig sem méltóztattak teljes mértékben idefigyelni, kénytelen vagyok most már a kérdés feltevésére vonatkozó kijelentéseimet megismételni. A kérdést ugy kivánom feltenni, hogy az eredeti szakasz első és második bekezdésére kell csak szavazni, mert a többi nem támadtatott meg. Lukács György képviselő ur egy szakaszt indítványoz szemben mind a két bekezdéssel, már pedig a házszabályok 218. §-a értelmében a központi bizottsági javaslattal szemben elsősorban az úgynevezett alapul szolgáló, tehát kormányjavaslatot kell szembeállítani. Az első és a második bekezdést tehát szembe kell helyeznem eredeti szövegezésben Lukács György képviselő ur javaslatával és az összes többi elíeninditványokkal. Ha nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor szavazásra teszem fel Lukács György képviselő ur indítványát szemben az összes módosításokkal. Ha pedig Lukács képviselő ur indítványát sem méltóztatnak elfogadni, akkor sorra fogom venni az egyes elleninditványokat, hogy melyik szövegben méltóztatnak elfogadni az egyes bekezdéseket. Az első szavazásnál tehát akként teszem fel a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni szemben Lukács György és az összes többi képviselő urak módosításával. A szavazás előtt elnöki hatáskörömben elrendelem az összes vonatkozó indítványok felolvasását. Petrovits György jegyző' : (olvassa : Lukács György, Petrovácz Gyula, Vázsonyi Vilmos, Szakács Andor, Farkas István, Rupert Rezső (két rendbeli) és Létay Ernő indítványait.) Elnök : Most lesz majd alkalmuk felszólalni a képviselő uraknak a kérdés feltevéséhez. A kérdést tehát ugy tettem fel, méltóztatnak-e az eredeti szöveget Lukács György, Petrovácz Gyula, Vázsonyi Vilmos, Szakács Andor, Farkas István, Rupert Rezső, ismét Rupert Rezső és Létay Ernő képviselő urak indítványaival szemben elfogadni, igen vagy nem ? A kérdés feltevéséhez PeidI Gyula képviselő ur kért szót. PeidI Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Attól tartok, hogyha a szavazás abban a sorrendben történik, amint azt' a t. elnök ur tudatta velünk, ebből zavarok fognak támadni. Azt gondolom, hogy az alapkérdés ennél a szavazásnál az, vájjon általában az egész vonalon titkos vagy nyilt legyen-e a szavazás. Ezután következhetnek csak a részletekre vonatkozó javaslatok. Nyilvánvaló dolog, hogy valaki ellenezheti az egész vonalon a titkos vagy a nyilt szavazást, de ehhez közelebb vagy távolabbálló részletkérdésben megszavazhatja a titkos vagy a nyilt szavazást egyaránt. Ezért azt gondolom, hogy ez a szavazás tiszta és zavarmentes csak akkor lehet, ha a kérdés abban a sorrendben tétetik fel, amilyen sorrendben azt a javaslatok fontossága, belső tartalma szükségszerűen előírja. Elsősorban tehát az eredeti javaslattal, igénytelen véleményem szerint, azt az indítványt kellene szembeállítani, amely az egész vonalon titkos szavazást kíván. (Ugy van ! baljelöl.) Nem hinném, hogy az egységes párt attól félne, hogy a szavazás sorrendje miatt majd titkos lesz a szavazás . . . (Felkiáltások jobbjelöl : 8*