Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

A nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. 67 lelkünket eladtuk — amig jó üzleteket lehet kötnie a külföldnek, szóba állnak velünk és kötnek üzle­teket ; igen természetes, hogy szép szavakkal is udvarolnak, ez azonban ezúttal a nemzet elpusz­tulásának is az útja, mert hiszen annak a nemzet­nek, amely drága áron kénytelen megvásárolni a maga pozicióját gazdasági téren is, politikai téren is, a nemzetközi hatalmi rendszerbe beállítva is, végre el kell pusztulnia, mert azt a súlyos nagy ter­het, amely teher amiatt nehezedik ma is ránk, hogy nemzetközi viszonylatokban nincs rendben a szé­nánk, elviselni sokáig nem lehet. Ezért volna szükség arra, hogy végleges álla­potot teremtsünk, végleges helyzetet hozzunk létre, olyan helyzetet, amelyet többé provizórium­nak tekinteni nem lehet. Bármilyen lesz is ez a helyzet, legalább látni fogja a többi nemzet, hogy ez végleg kialakult helyzet, s igy számolni tud velünk. Hiszen eddig ugy szerepeltünk szomszé­daink előtt is, künn a világban is, hogy mi vesze­delme vagyunk ennek a darab európai földnek, ahol vagyunk, mert nincs itt biztonság, nincs véglegesség, minden pillanatban valami kalandra lehet itt elindulni annak folytán, hogy nem a nép akarata érvényesül a nagy, döntő jelentőségű kér­désekben, hanem a helyzet olyan, hogy egy hadúr vagy más hatalmas elindithat-bennünket. Ezt fogják ránk amiatt, hogy helyzetünk labilis. Ellenben, ha csakugyan véglegesen biztosítva volna az, hogy a magyar nép akarata, még pedig tisztán, kétségtelenül nyilvánított akarata nélkül itt semmi­féle irányban valami megrendülés nem történ­hetik, már ez is bizalmat keltene, már ez is lehe­tővé tenné, hogy lassankint a rokonszenv kapcso­latai fejlődjenek ki közöttünk és az idegen nemze­tek között, hogy lassankint a szánalom kapcsola­tai fejlődjenek ki közöttünk és azok között a hatalmas nemzetek között, amelyektől függ, hogy Európának milyen legyen a térképe. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk ! — Ellenmondások jobbfelől.) Rupert Rezsó' : Az állameszme magaslatára való emelkedés az, hogy nem egy földbirtokos­osztály vagy nem egy más kedvezményezett osz­tály itt a fontos, hogy nem az a fontos, hogy ennek a pár száz családnak több jogot biztosítsanak, mint a nemzetnek, csak annak felismerése, hogy a valódi közérdek, a milliók érdeke a fontos és hogy ugy kell szervezni alkotmányunkat, hogy ez az érdek érvényesülhessen : csak ez menthet meg bennünket. Ez a mi hitünk és bárhogyan vágta is sze­münkbe egyik t. képviselőtársunk és vele többen is, hogy destrukció a titkosságért való küzdelem, azt válaszoljuk neki, hogy ezt mindenki lelkiisme­rete szerint Ítélje meg és viselje érte a felelősséget. Nem destrukció és nem a történelmi osztály ellen való küzdelem ez, mert a történelmi osztály az, amely ezt a nemzetet fentartja : a dolgozók osz­tálya. Az önök közül való Dessewffy József mon­dotta, hogy : »az ég és a föld megtettek értünk mindent, de akik bennünket igazgatnak, elkövet­tek ellenünk mindent«. Ő mondotta, hogy nem a vármegyék, nem egyéb hatalmasságok és a királyok tartottak fenn bennünket, hanem Isten, az Isten napja és harmatja, a dolgozó nép fáradozása tartott fenn bennünket és csak szerencse, hogy vagyunk és hogy a vármegyék és a királyok ellenére vagyunk. Ez a józan és helyes felfogás és ez az igazság, hogy csakugyan a dolgozó kezek tartották fenn ezt az országot, nem pedig azok, akik a legutóbbi alkalom­mal is Győrnél, amikor szembeszállhattak volna a veszedelemmel, onnan gyáván elfutottak. (Elnök csenget. —• Zaj és felkiáltások jobbfelől : Elég volt.') Kazinczy mondja . . . Elnök ; Kérem a képviselő urat, méltóztassék most már beszédét befejezni, mert különben kény­telen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. Rupert Rezső : Ehhez a szakaszhoz két indít­ványt terjesztek be. Indítványozom, hogy a 13. § 1. bekezdése igy szövegeztessék (Olvassa) : »Buda­pest székesfőváros választókerületei és a Budapest környéki választókerületek képviselőiket az ará­nyos képviseleti rendszer szerint, lajstromos sza­vazással választják, a többi választókerület mind­egyike az általános többségi rendszer szerint egy­egy képviselőt választ«. Második módosításom a következőképen hang­zik (Olvassa): A szavazás minden kerületben titkos«. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Láng János Jegyző : Hedry Lőrinc ! Hedry Lőrinc : T. Nemzetgyűlés ! A házszabá­lyok 212. §-a alapján tisztelettel indítványozom a vita bezárását. (Helyeslés jobbfelől. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Ez is olyan kis puccs-féle ! — Létay Ernő : A házszabá­lyokhoz kérek szót ! — (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. À vita bezárása iránti indítvány felett semmiféle vitának helye nincs. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Én a magam részéről Hedry Lőrinc képviselő ur indít­ványával szemben azt javasolom a t. Nemzetgyű­lésnek, hogy ebben a tárgyban, az e szakaszra vo­natkozó vitát még félóráig folytassuk. (Vagy Vinee : A legfontosabb szakaszt puccsal akarják elintézni ! — Esztergályos János : Abortizálók ! — Zaj.) Esz­tergályos János képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zaj.) Csendet kérek. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt az elnöki javaslatot, hogy e tárgyban még folytassuk a vitát fél óráig, szemben Hedry Lőrinc képviselő urnák azzal az indítványával, hogy a vita azonnal zárassák be, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem ! -— Nagy Vinee : Nem kell nekünk, köszön­jük ! •— Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Terror !) Csendet kérek. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök javaslatát elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az elnök javaslatát fogadván el, határozatilág kimondom, hogy a Ház ebben a tárgyban még fél óra hosszat folytatja a vitát. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Szólásra következik ? Láng János jegyző : Létay Ernő ! Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Nekem jutott az a gyászos szerep, hegy e felett a politikai erkölcs­telenség felett . . . (Rupert Rezső : Ugy van ! Er­kölcstelenség ! — Nagy zaj és felkiáltások jobb­felől : Rendre !) Elnök : A képviselő urat kénytelen vagyok ezért a kifejezésért rendreutasítani. (Farkas István : Terrorral jöttek ide, terrorral múlnak ki I) Csendet kérek, képviselő urak. (Rupert Rezső: Nem bír­ják a kritikát ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, kép­viselő urak, különben kénytelen lennék az ülést felfüggeszteni. (Esztergályos János közbeszól.) Esz­tergályos János képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak megrövidíteni a még rendelkezésre álló időt. (Peyer Károly közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Nagy Vinee : Igy akarnak egyességet kötni I — Rupert Rezső közbeszól.) Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. A képvi­selő urnák már volt módjában előadni észrevételeit. Létay Ernő : A parlamentarizmus rendszerét, ö modern alkotmányos felfogást vérlázitóan tük­razteti vissza ellentét gyanánt az önök eljárásai Hiszen seholsem lehetett volna a klotürszakaszt stílszerűbben alkalmazni, mint épen a választás

Next

/
Thumbnails
Contents