Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-446

A nemzetgyűlés 446. ülése 1925. Nem róla, nem az ő egyéniségéről és emberi mivoltáról van szó — mert hiszen a biró is ember — de neki tudnia kell, hogy olyan magas talapzatra, állitották, amely kötelez. Ő az igazságszolgáltatás talapzatán áll, mint az igazságszolgáltatás eleven szobra, neki tehát ezt a poziciót rendületlenül állnia kell, ezt a gyönyörű, fenséges gesztust nem szabad diszharmonikus, felesleges mozdulatokkal megzavarnia, mert akkor lehetetlen, hogy ebben az országban nyugalom és rend legyen. Hiszen már is ott tartunk, hogy azok a legnemesebb intézmények, amelyek biztosítékai volnának minden rendnek és nyugalomnak, rossz példát mutatnak ezen a téren. Anarchia származhatik ebből, lelki anarchia, lelki sülyedés. Nem tudom ezt eléggé hangoztatni ; méltóztassék az igazságügyi kormánynak Önmaga előtt felvetni azt a kérdést, hol van itt a hiba. Bizonyosan nem a sajtómunkásokban, mert ha van is bennük hiba, az nem olyan mértékű, hogy a közvélemény előtt ezt a hihetetlen birói eljárást igazolni tudná. Ez a hiba magában a biró urban van, aki a maga emberi indulatait nem tudja alárendeli magas birói hivatásának. Már pedig harmóniába kell hozni a kettőt. A biró legyen objektiv, legyen igazságos, legyen méltányos, legyen emberi, a törvény betűje és szelleme szerint ítélkezzék, de alkalmazkodjék ahhoz a nagy feladathoz, ahhoz a nagy rendeltetéshez is, amely hivatása, hogy ő voltaképen a magyar nemzeti társadalomnak, a magyar nemzeti konszolidációnak egyik legbiztosabb támasza. A törvényhozás az ő kezébe adta azt a hihetetlen nagy hatalmat, hogy ítélkezhessek elevenek és holtak felett. Ez a rettentő nagy jog számára rettentő nagy kötelességeket is jelent. Mély felháhorcuasf al kell tehát beszelnem arról, hogy dr. Boros László szerkesztő, aki itt a magyar sajtót szimbolizálja, immár napok óta fogva ül, anélkül, hogy erre indok lett volna, mert az eddigi joggyakorlat szerint ilyen esetben abban a pillanatban, amikor az illető megjelent, a fogvatartás indokolatlan lévén, ezt nem szokta a biró foganatosítani. Mondottam és emiitettem, hogy nem egy szerkesztővel, a szellemi élet irányitójával szemben, de közönséges deliktumekkal, terheltekkel, sikkasztókkal és mindenféle más ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben sem szokta a bíróság ezt a gyakorlatot követni. Hogyan lehet akkor ezt csinálni a magyar sajtó egyik vezetőjével szemben, hogyan lehet idáig juttatni a magyar közéletet, hogjan lehet ilyen példaadással szolgálni, hogy ebben az országban már az egyéni szabadság semmi. Ez az állam életének volna jellemzője, hogy ma egyetlen ember nyugodtan nem járhat, mert szabadságában minden pillanatban korlátozva lehet, a birói emberi indulatokból fakadó egyszerű Ítélete alapján. Sajnálom, hogy az igazságügyminister ur nincs itt. Meg vagyok győződve róla, hogy az igen t. minister ur nem olyan, szempontból nézi a dolgokat, mint a tanácselnök ur és hogy neki megvan erről a maga külön véleménye. Én egészen más egyéniségnek ismertem meg őt és épen ezért teljes bizalommal aziránt, hog3

r sürgősen fog intézkedni, e súlyos szabadság- és jogsérelem tárgyában, amely halálosan szivén ütötte • a sajtószabadságot s amelyet az egész ujságiró-társadalom is súlyos sérelmének minősít, gyors orvoslást kérek. (Propper Sándor : A ministerek mellékalakok a ministeriumokban !) Elnök : Rubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés folyó évi július hó 8-án tartott ülésében hozott határozatával Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő urat az ülésben tanúsított magaviselete miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. évi július l%ó 10-én, pénteken. 591 A mentelmi bizottság folyó évi július hó 9-én tartott ülésében az ügyet vizsgálat alá véve, a gyorsírói jegyzetek alapján tényként megállapította, hogy az elnök, mielőtt Hegedűs György képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította volna, a tanácskozás rendjét zavaró magaviselete és sértő közbeszólásai miatt kétszer is rendreutasította. Hegedűs György képviselő ur e két. rendreutasitás ellenére is továbbfolytatta a zajongás! és a rendzavarást és olyan sértő kifejezést használt . . . (Propper Sándor : Amelyért két pofont érdemelt volna ! — Nagy zaj és f

elkidlídsok a jobboldalon : Hallatlan ! Piszkos ! Gyalázat !) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Propper képviselő urat kénytelen vagyok sértő kifejezéseért rendreutasítani Î (Szabó József : Ezt a módszert akarnák bevezetni, ugye ? — Meskó Zoltán : Hallatlan ! — Egy hang jobbfelől : Hordó tetejére való ! Nem szegyeit magát ! Neveletlen ! — Meskó Zoltán : Hogy lehet ilyet mondani ? — Dobóezky Dezső : Azt hiszem, meg fogja tőle természetben is kapni ! Csattanós választ kap ! — Zaj.) Rubinek István elcadó : . . . amellyel a nemzetgyűlés méltóságát súlyosan megsértette. E tényállás álapján a mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy Hegedűs György képviselő ur ez ideig a mentelmi bizottság elé utasítva még nem volt, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Hegedűs György képviselő urat (Propper Sándor : Nézzék meg a gyorsírói jegyzeteket, hogy miket mondott !) a házszabályok 240. §-ának 7. pontja alapján a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezi. (Propper Sándor : Olcsón szabadult !) Elnök : Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ily értelemben "mondom ki a határozatot. Következik Szakács Andor képviselő ur napirendelőtti felszólalása. A szó Szakács Andor képviselő urat illeti meg. Szakáes Andor : T. Nemzetgyűlés ! Szekfü Gyula történetirónak egyetemi tanárrá történt kinevezését óhajtottam szóvátenni a nemzetgyűlésen. Mivel azonban azok részéről, akik ebben a kérdésben velem egyformán gondolkoznak, az a kívánság jutott hozzám, hogy ne most, a nyári szünet megkezdése előtt, amikor a szellemi élet pihenőre tér, foglalkozzam ezzel a kérdéssel, hanem akkor, ha a nemzetgyűlés ismét összeül, ennélfogva köszönetet mondva az elnök urnák azért, hogy az engedélyt méltóztatott megadni, bejelentem, hogy a nyári szünet után fogok ebben a kérdésben felszólalni. (Helyeslés.) Elnök : Szabó József képviselő urat illeti a szó. Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés az elmúlt 2—3 nap alatt letárgyalta az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat most törvényerőre emelkedik és intézkedik aziránt, hogy a közalkalmazottak, illetőleg köztisztviselőknek 15%-ig menő fizetésemelést utalványozhassanak. A törvény 2. §-a felhatalmazza a kormányt arra is, hogy az állami üzemeknél szolgáló alkalmazottak, tisztviselők fizetését ugyanilyen arányban emelje. A 2. § szószerint azt mondja, hogy »a tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egj^éb alkalmazottak« anyagi helyzetének javításáról intézkedik. Ha azt tudnám t. Nemzetgyűlés, hogy az »egyéb alkalmazottak« kifejezés alatt az igen t. minister ur a munkásokat ,is értette, akkor az én felszólalásom teljesen tárgytalan lenne. A gyakorlat azonban eddig az volt, hogy a munkásokat nem értették az egyéb alkalmazottak alatt, hanem ha a munkásokról kívántak intézkedni, ezt mindig 83*