Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-445

572 A nemzetgyűlés 445. ülése 1925, szolgálata minden nagyobb súrlódás nélkül, könynyen lesz ellátható. Ami a kölcsön lebonyol tását illeti, bátor vagyok rámutatni arra, hogy ezt egy négy tagú bizottság fogja eszközölni, amelyben helyet foglal majd a kormány kénviselőjén kivül a városok megbízottja is. Miután a kormánynak kölcsön tekintetében bizonyos felelőssége is van, természetszerű, hogy a bizettságban helyet kivan adni az ő exponenseinek is, és hogy az elnöki tisztet fentartja magának, illetve az összminiít3ritm megbízottja szí mára. Az a rendelkezés, rmely a rendezett tanácsú városokra vonatkozik, a 3. §-ban van, hogy t. i. bizonyos éttéken felüli és pedig 10 ezer aranykoronán felüli nrnden olyan határoz; thoz, amely valamely ingatlannak, vagy jognak elidegenítésére, megszerzésére, í'talakitására, felosztására, elcserélésére, vagy megterhelésére vonatkozik, törvényhatósági jóváhagyáson kivül szükség van mini:téri jóváhagyásra is. Épen a kölcsönszolgálat biztosítása szempontjából a kormányhatósági jóváhagyást is — csak helyeselhetjük, mert ezzel több garanciát kívánunk azokra a városokra nézve, amelyek a most szóbanlevő kölesönöket fel akarják venni. Természetesen nehezebb kérdés lesz az, hogy az egyes városok mennyit vehetnek igénybe ? Minden ellenkező véleménnyel szemben, amely felburjánzott a sajtóban is, biztos vagyok benne, hogy a városok nemcsak azt az összeget fogják igényelni, amit bejelentettek, hanem ennél többet is, mert rájöttek arra, hogy ez a kölcsön reájuk nézve csak előnyös. Ezért a kormánynak fenn kellett tartania azt a jogot, hogy ő, és pedig közelebbről a pénzügyminister a belügyministerrel egyetértőkig, állapítsa meg az igénybevehető öszszeg mértékét. Az igénybevételt illetőleg az 5. § ad bizonyos útmutatásokat. Nagy vívmánynak kell tekintenünk azt, a törvényjavaslatban benne nem levő, de a szerződésből negative megállapítható azt a tényt, hogy a városok nem kötelesek semmiféle jelzáloghitellekötést adni a külföldi hitelezők részére, sőt el lett ejtve a városok egyetemleges felelőssége is, amelyet a külföldi hitelezők igen sokáig követeltek és amelyre azért lett volna szükség, mert kétségtelen, hogy az egyes városok anyagi helyzetében nagy különbség van. Tehát a városok fentartották maguknak a teljesen szabad rendelkezési jogot, saját ingatlanaik és vagyonuk felett — természetesen bizonyos kormányhatósági ellenőrzés mellett — és nem kötöttek le mást, mint tisztán csak az 5. §-ban felsorolt közjövedelmeiket, mégpedig elsősorban — mint bizonyára méltóztatnak bölcsen tudni — az általános kereseti és forgalmi adó jövedelmüket, azután amennyiben ez elegendő nem volna, másodsorban a kereseti adó megfelelő felemelésének jogát kellett törvényileg biztosítani, amire a kereseti adótörvény különben is kellő jogalapot nyújt, harmadik sorban a városok fogyasztási adójövedelme lenne megfelelő törlesztési alap, végül pedig a városok saját külön vagyonából eredő jövedelem is megkonstruálható, mint a kamatszolgáltátás alapja. Egy olyan pontról is gondoskodik a törvényjavaslat, amely egy kis, távolabbi reményt csillant meg a nemzetgyűlés minden oldalán, különösen az ellenzéki oldalán a forgalmi adó tekintetében. A forgalmi adó tekintetében itt, miután 20 éves időszakról van szó a városi kölcsön törlesztésénél, gondoskodni kellett arról, hogy a forgalmi adó ügyében várható és remélhetőleg nem túlságosan késő törvényhozási további intézkedések esetén mi történjék ? Azt mondja : amennyiben ez adó tovább csökkentetik, nem változhatik a városok fél százalékos forgalmi adó részesedése, amely pedig . évi július hó 9-én, csütörtökön. igen tekintélyes, sőt merném állítani, legtekintélyesebb jövedelmi forrása ma a városoknak. Ha azonban a forgalmi adó végleg megszűnnék — méltóztassék ezzel a gondolattal is megbarátkozni, — az esetre is provideál a javaslat, amennyiben kimondja, hogy a ministerium épen a hitelezők biztosítása érdekében gondoskodni, illetőleg intézkedni fog arról, hogy a városok más saját állandó jövedelmi forrása szolgáljon a kamatszolgáltatás ellátására. (Helyeslés.) Az a külön biztosíték, amelyet a hitelezők kívántak, tudniillik, hogy a kamatnak és a törlesztési hányadnak félévi összege kvázi, mint kaució biztosittassék a hitelezőknek, nem nagy. Emiitettem, hogy jelzálogos lekötés, egyetemleges felelősség nem volt, tehát a félévi kamatnak és a törlesztésnek előzetes lekötése nem tekinthető olyan kikötésnek, amely a kölcsön előnyösségét bármi tekintetben is befolyásolhatná. A kormányhatósági ellenőrzés kikötése a 7. §ban szintén természetszerű következménye annak a helyzetnek, amelyet a kormány ugy a kölcsön létesítése, mint későbbi ellenőrzése körül el fog foglalni. A kedvezmények szintén csak a kölcsönkötvények bonitásának és hitelképességének emelését célozzák, tehát az, hogy óvadékképesek lesznek, továbbá az, hogy a postatakarékpénztár nemcsak tartalékbetéteit, hanem a cheque- és clearingíorgalomban befolyó összegek egy részét, azután tartalékalapját, sőt a betétmaximumot meghaladó részét is ilyen kötvényekbe helyezheti el, feltétlenül előnyösen fogja befolyásolni ezeknek a kötvényeknek értékét. Meg kell még itt említenem a kötvények tekintetében, hogy a kibocsátási árfolyam is kedvező ; kedvezőbb, mint a szanálási kölcsönnél volt, amikor 80-as árfolyammal kellett számolnunk, itt pedig, mint méltóztatott a sajtóban olvasni és méltóztatott hallani a pénzügyi bizottságban tett ministeri nyilatkozatból, 82-es árfolyam szerepel. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Megváltoztak a viszonyok !) Amennyiben pedig a 89-es árfolyamot meghaladja, az árfolyamtöbblet fele a városok javára esik, ami szintén igen kedvező, épugy, mint kedvező az is, hogy nem tízéves a felmondás, hanem utólag sikerült a hitelezőkkel az ötéves határidőt elfogadtatni. Az okirtt- és kamatilleték alól való mentesség indokolást nem igényel ; ez szintén csak a kölcsönnyújtás megkönnyítését célozza. Épugy nem igényel részletesebb indokolást a 9. § sem, amely kifejezetten felhatalmazza a pénzügyminister t — amely felhatalmazás nélkül természetesen lehetetlen lenne az ő részéről a szerződés effektuálása — a kölcsönszerződés végleges megkötésére. Csak azt ismétlem, amit bátor voltam beszédem elején mondani : a javaslat feltétlenül olyan, hogy azt nemcsak a városok, hanem a magyar közgazdasági élet is örömmel fogadhatja. Akinek csak valamennyire is fogalma van a világ-pénzpiac helyzetéről, az semmiképen sem alkothat olyan véleményt erről a szerződési javaslatról, hogy az kedvezőtlen, illetőleg, hogy ennél kedvezőbbet is lehetne kötni. Mindig jönnek emberek, akik azt állítják, hogy tudnának kedvezőbb szerződést adni, ele mihelyt hozzájuk fordultak, mihelyt komoly érdeklődés tárgyává tétetett az ilyen ajánlat, mindjárt ki'unt, hogy alartalán vagy nem kellően megalapozott ajánlat. Mindezekre való tekintettel nyugodt lelkiismerettel ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik? Láng János jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Én nem