Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-445

A nemzetgyűlés 445. ülése 1925. ződés es létrejött a magyar-spanyol szerződés. A spanyol szerződés, amely most áll a nemzetgyűlés tárgyalása alatt, ránk nézve fontossággal bír, mert Spanyolországban, mivel ott erős gazdasági fellendülés van, lényeges invesztíciók történnek és az összes államok arra igyekeznek, hogy a Spanyolországba irányuló exportban részt tudjanak venni. Erre igyekezünk mi is és ez volt az oka annak, hogy épen a mostani időpontban súlyt helyeztünk arra, hogy a spanyol szerződés létrejöjjön. Most is folyamatban vannak tárgyalásaink különböző államokkal s remélem, hogy ezek az egyes tárgyalások rövidesen befejezésre is jutnak, de általában azon az állásponton vagyunk, hogy nem szabad ezeket a tárgyalásokat túlzottan siettetni, mert hiszen az érdek az, hogy mindenkor tényleg olyan szerződések és megállapodások jöjjenek létre, amelyek azután tartósak maradnak, Hiszen nem lenne értelme annak, hogy esetleg csak annak kedvéért, hogy hamarosan jussunk megállapodásra, olyan megállapodást létesitsünk, amely nem fed minden érdeket. Minden kereskedelmi szerződés csak akkor jó, ha mindkét fél érdekét teljesen kielégiti és csak akkor tekinthető tartósan megmaradó szerződésnek. Ennek kapcsán még rövid felvilágosítást kívánnék nyújtani kereskedelmi forgalmunk alakulásáról az utolsó hónapokban. (Halljuk ! Halljuk !) A folyó esztendő januárjától májusáig terjedő öt hónapban behozatalunk a tavalyi 250,000.000 aranykoronával szemben 285,000.000 aranykoronát tett ki. Itt tehát némi emelkedés van, aminek magyarázata a forgalom szabadságában rejlik, valamint abban is, hogy épen ezen kereskedelmi megállapodásaink folytán máris jelentékenyebb forgalom alakult ki. Àmi a kivitelt illeti, ez az 1924. esztendő 204,000.000 aranykoronájával szemben, amely erre az öt hónapra esett, a folyó esztendőben 227,000.000 aranykoronát tett ki. Egyszóval a kivitelnél is emelkedés van, bár az 1924. évi termés lényegesen rosszabb volt az 1923. évi termésnél Ez mutatja azt, hogy máris birnak bizonyos haszonnal azok a megállapodások, amelyek létrejöttek, de mutatja egyúttal azt is, hogy a szabadforgalom a kivitelre sokkal jobban serkenti az üzleti életben élőket, mint a kötött forgalom. A magam részéről remélem, -hogy a spanyolokkal kötött kereskedelmi szerződés is hozzá fog járulni a forgalom növekedéséhez s ezért kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a Spanyol Királysággal 1925. évi június hó 17-én Madridban kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás'alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a címet felolvasni szíveskedjék. Láng János Jegyző (olvassa a címet). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ugyancsak a precizitás kedvéért bátorkodom itt is a címnél a következő módositást javasolni : »A Spanyol Királysággal kötött, 1924. évi június hó 17-én Madridban aláirt kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről«. Elnök : Az előadó ur indítványa ellentétes az eredeti szöveggel, a kettőt tehát szembe fogom állítani egymással. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetééi július hó 9-én, csütörtökön. 569 gyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, igy az előadó ur módosító indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Láng János jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ugyancsak azonos szövegű módositást bátorkodom javasolni az 1. §-nál is : »A Spanyol Királysággal kötött, 1925. évi június hó 17-én Madridban aláirt kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik«. Kérem módosításom elfogadását. Elnök : Mivel az előadó ur módosító indítványa az eredeti szöveggel ellentétes, a kettőt szembe fogom egymással állítani. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el, igy az előadó ur módositó indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a 2. §. Kérem annak felolvasását. Láng János jegyző (olvassa a 2. és 3. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláirt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 909, 927) t'rgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A vasúti árufuvarozásra vonatkozóan Bernben 1890 október 14-ikén köttetett az első nemzetközi egyezmény, amelyet annakidején Magyarország is elfogadott s az 1892 : XXV. tc.-be iktatott be. Ez a nemzetközi egyezmény rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozólag is, hogy mindazon módosítások és változtatások tekintetében, melyek időközben szükségessé váltak, az egyezményt aláíró szerződő államok részéről is időnként indítvány tétethessék. Ettől függetlenül azonban minket a trianoni békeszerződés 296. cikke is kötelez arra, hogy Magyarország a maga részéről egy ilyen kötentendő vasúti egyezményt elfogadni köteles. Mint hogy tehát e kötelezettség Magyarországgal szemben fennállott, a magyar kormány önszántából vett részt az uj egyezmény megkötésénél és azt a maga részéről is elfogadta, mert ezáltal mód mutatkozott arra, hogy a tárgyalások alkalmával a magyar kívánságokat is megfelelően kifejezésre juttathassuk. Az uj nemzetközi egyezmény a külforgalom szempontjából Magyarországra nézve feltétlenül csak kívánatos és szükséges, Ennélfogva kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt elfogadni méltóztassék. Még annyit vagyok bátor tisztelettel megjegyezni, hogy az uj egyezmény tulaj donképeh a régi berni nemzetközi egyezmény alapelvein épülve fel, csakis azokat a módosításokat tartalmazza, amelyeket az időközi tapasztalatok szükségessé tettek. Ezt a nemzetközi egyezményt Oroszországon és Törökországon kivül 24 állam fogadta el, tehát úgyszólván egész Európára kiterjed, ami kétségtelenül igen kívánatos a nemzetközi vasúti forgalom szempontjából. Kérem ezek alapján az egyezmény elfogadását. Elnök : Kíván valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-ikán aláirt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről