Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-445

568 A nemzetgyűlés 445. ülése 1925. van a nemzetgyűlés, hogy két állammal kötött ujabb kereskedelmi szerződéseket tárgyalhasson. Ezután az általános bevezetés után röviden ismertetni fogom a Görög Köztársasággal június hó 4-én kötött kereskedelmi egyezmény lényegét. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Magyarország és Görögország között eddig kereskedelem-politikai viszonyaink nem voltak rendezve, aminek következménye az volt, hogy a magyar áruk a görög piacon, viszont a görög áruk a magyar piacon a legmagasabb vámtételekkel lettek elvámolva, ami különösen Magyarország szempontjából igen hátrányos volt, mert Magyarországnak a görög piacra igen jelentős kivitele volt egyes iparcikkekből és mezőgazdasági termékekből. A túlmagas autonóm görög vámok következtében — miután Görögország időközben már több állammal kötött kereskedelmi szerződést, — a magyar kivitel Görögországba úgyszólván teljesen megszűnt. Igen élénken láthatjuk ezt a csökkenést, ha szembeállítjuk Magyarországnak Görögországgal való 1913. évi külkereskedelmi forgalmi adatait — az 1913. év az utolsó normális gazdasági esztendőnek tekinthető •— a jelenlegi adatokkal. Megállapíthatjuk, hogy amig 1913-ban a Görögországból Magyarországba irányuló behozatal értéke 5 és \/i millió aranykoronát tett ki, addig 1924-ben ez a behozatal 2 és y

2 aranykoronára csökkent. Ez a 2 és Y

2 aranykorona érték kizárólag görögországi speciális dohánytermékekre esik. Kivitelünk pedig 10 és y

2 aranykoronáról % millió aranykoronára csökkent, ami azt bizonyítja, hogy a görög piacot teljesen elveszítettük. A görög piac jelentősége különösen cukorban, szeszben, ipari gépekben és ipari termékekben jelentős számunkra, így tehát igen kívánatos, hogy Görögországgal mi- J előbb szerződéses viszonyba lépjünk. A szerződés a legnagyobb kedvezményt biztosítja mindkét részről. Ezenkívül Magyarország Görögország részére tarifális kedvezményt nyújt egy cikkre, a korintusi apró mazsolaszőlőre vonatkozólag és egy kötelezettséget vállal, azt, hogy évenkint legalább 400.000 kilogram dohányt fog Magyarországba behozni. Tekintettel arra, hogy ez a szerződés Magyarországra nézve igen előnyös, kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólani? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a Görög Köztársasággal 1925. évi június hó 4-én kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatcimét). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! jobb jelöl.) Van szerencsém precízebb szövegezés céljából a címhez módosító-javaslatot benyújtani. Javaslom, hogy a törvényjavaslat címe a következő legyen : »A Görög Köztársasággal kötött és 1925. évi június hó 4-én kelt kereskedelmi egyezmény becikkelyezése«. (Barthos Andor: A »kötött« szó nem helyes !) Elnök : Minthogy az előadó ur által javasolt módosítás az eredeti szöveggel ellentétes, a kettőt évi jidius hó 9-én, csütörtökön. egymással szembe állítom. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur módositó-in

ditvány

aval, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Minthogy a nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el, az előadó ur módosító-indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik az 1. §. Héjj Imre jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Gör.gey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Miután az 1. § ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint a cím, bátorkodom itt is azonos szövegű módosítást benyújtani. Elnök : Az 1. §-szal szemben az előadó ur módositó-inditványt nyújtott be, amely ellentétes az eredeti szöveggel, így a kettőt szembe fogom állítani. Kérdem, méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Amenynyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur. .módosítását jelentem ki elfogadottnak. Következik a 2. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 2. és 3. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyülésnek javaslatot tenni. Következik a Spanyol.KirálysággalJ.925. _évi június hó 17-énT^dndban kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (iROjm. 923, 926) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Mindazok a szempontok, amelyeket általánosságban a görög szerződéssel kapcsolatosan bátor voltam elmondani, vonatkoznak a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződésre is. Spanyolország és Magyarország között a háború előtt ugyancsak meglehetősen élénk kereskedelmi forgalom volt, különösen a magyar iparnak igen jó, kedvező elhelyezési piaca volt Spanyolország, főképen a magyar gépiparnak és az izzólámpaiparnak, ezenkívül néhány mezőgazdasági terméknek és ásványvíznek. Ennélfogva ezt a kereskedelmi szerződést, amely ugyancsak a legtöbb kedvezmény elve alapján köttetett Spanyolországgal s amely azonfelül több cikkre külön tarifális kedvezményt is nyújt a két állam között, bátorkodom a magam részéről ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra, ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Körülbelül egy esztendő telt el azóta, hogy itt a nemzetgyűlésen az autonóm vámtarifát tárgyaltuk. Ez idő óta mi igyekeztünk azokkal az államokkal, amelyekkel különös érdekünk volt, hogy mielőbb megállapodásra jussunk, kereskedelmi szerződéseket kötni. Ezen idő óta a legnagyobb kedvezmény alapján öt kereskedelmi szerződést kötöttünk, még pedig Belgiummal, Hollandiával, az Amerikai Egyesült-Államokkal, továbbá az északi államok közül Finnországgal és Norvégországgal. Ezenkivül tisztáztuk az Angliával szemben a békeszerződés alapján fennálló helyzetet olyanképen, hogy kölcsönösen megadatott a legnagyobb kedvezmény Anglia és Magyarország között. Ami most már a tarifális szerződéseket illeti, amelyek mindenkor külön parlamenti tárgyalást igényelnek, a folyó esztendő január hó 1. óta voltunk abban a helyzetben, hogy tarifális szerződéseket kössünk. Azóta létrejött a magyar-lengyel tarifális szerződés, létrejött a magyar-görög szer-