Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-445
A nemzetgyűlés 445. ülése 1925. mindig makacsul lovagnak képzeli s bár ugyanakkor megajánlottam a fegyverek használatát is, azok az ön részéről — most már tudom, hogy tisztasági szempontok miatt — sehogysem akartak előkerülni, épugy, mint a dr. vitéz Dáner Béla ur esetében sem, tehát valószínűleg egy olyan esetben sem, amikor egy kicsit meg is lehet halni«. (Meskó Zoltán : A hazáért igen, de nem ilyen ügyek miatt !) »Nem gondolja, kis szájhős, hogy előbb talán nekünk kettőnknek kellene azt a bizonyos három golyót váltani. Ezennel megismétlem a fegyveres kiállásra való felhivásomat f. hó 15-én délután 5 órára önnek két ur által f. hó 9-én 14 és 15 óra között, a lakásán tudtul adandó egyik budapesti laktanya lovardájába. Feltételek : sajáttöltésü, ismert simacsövű párbaj pisztolyokkal, háromszori golyó váltás, 15 lépés távolság. Tanúim dr. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, dr. vitéz Dánér Béla urak. Válaszát várom ! Vagy talán ön inkább háromszori nadrágváltásra vállalkozik ?« (Meskó Zoltán : Szomorú, hogy a sajtó közöl ilyen felhívásokat ! — Huszár Károly : Nem kellene már ennek a párbaj őrületnek végetvetni ? — Hegymegi-Kiss Pál : Ügy van ! Igaza van Huszárnak ! — Szabó Imre : Be kell csukni mind a négyet ! — Meskó Zoltán : A viccnek véget kell vetni !) Szemere Béla pedig a következő felhívást intézte Rácz Vilmoshoz (olvassa) : »Tanúim megajánlották önnek a fegyveres kiállást, annak elfogadására kitűzték f. évi július hó 23-ának d. u. 4 óráját. Miután ön tanúim f. évi június hó 30-án kelt levelének tanúsága szerint a jelzett időpontig, sőt azontúl sem, mindaddig, míg ezen magatartása miatt tanúim azt sajtó utján is tárgytalanná nyilvánították, a fegyveres kiállásra való készségét nem nyilvánította, elvesztette jogát arra, hogy bárki megrendelésére is nekem utólagosan alkalmatlankodjon. Budapest, 1925 jul. 8-án. Dr. Szemere Béla.« Nekem minderre csak az a megjegyzésem, hogy én itt lovagiasságot nem látok. Csak azt látom, hogy a párbaj-kódex paragrafusai között itt tömeggyilkosságot akarnak elkövetni. ( Meskó Zoltán : A büntetőtörvénykönyv az első, azután jön a kódex ! — Reisinger Ferenc : Ne tessék félteni őket, nem olyan komoly a dolog !) Minthogy én egy komoly bűntény minden kritériumát látom ezekben az esetekben és minthogy az én keresztény-katolikus érzésem minden gyilkosságot, bármely oldalról jöjjön is, mélyen elitéi, egyházam nevében és érzületemnél fogva tiltakozom az ellen, hogy ilyen tömeggyilkosságok, párbajgyilkosságok, de egyáltalában párbajok megtörténhessenek. Felhívom a belügyminister ur figyelmét arra, méltóztassék intézkedni, iiogy ez a tömeggyilkosság be ne következzék. ( Meskó Zoltán : A ministerek is párbajoznak !) Tudnunk kell, hogy milyen demoralizáló hatással van ez a népre odakint, amikor tanult emberek esetleg büntetlenül gyilkolhatják egymást. Amikor azt a szegény parasztlegényt a falun a csendőrök elfogják azért, mert verekedett, súlyosan elitéli a büntetőbiróság, mert bicskázott, a község pedig mélyen elitéli, akkor itt a nadrágos emberek adnak a népnek rossz példát. (Ugij van! Ugy van! — Huszár Károly: Demoralizálják a népet !) különösen akkor, amikor ez egyúttal arculcsapása a keresztény-katolikus meggyőződésnek, de minden tisztességes ember meggyőződésének is. (Ugy van ! a középen. —• Meskó Zoltán : Kétezer évvel hátra vannak. Őrület ! — Reisinger Ferenc : Igaza van, csakhogy a minister urak is párbajoznak !) Elnök : Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozat tárgyát nem képezheti. Áttérünk napirendünk tárgyalására. Napirend szerint következik az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról a beruëvi július hó 9-én, csütörtökön. 567 házasokról és egyes adóügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom. 872, 874) harmadszori olvasása. Kérem a jegj T ző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a vadászatról szóló 1883 : XX. tcben meghatározott vadászati tilalmi idők meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 920, 924) harmadszori olvasása.. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a Görög Köztársasággal 1925. évi június hó 4-én kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló küíügyministeri törvényjavaslat (írom. 828, 925) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó ! Görgey István előadó*: T. Nemzetgyűlés ! A háborút követő időkben egész Európában kaotikus gazdasági állapotok voltak ; régi gazdasági egységek daraboltattak szét, uj államok, uj gazdasági egységek keletkeztek és feltűnő, hogy mintegy a világháború utórezgéseként ahelyett, hogy Európa a megértés, a kiegyenlítődés politikáját vallotta és követte volna, egész Európában azt konstatálhattuk, hogy az egyes államok a legmerevebb gazdasági elzárkózottságban éltek, magas vámtarifákat léptettek életbe és a nemzetközi kereskedelmi forgalmat különféle korlátozó és gátló intézkedésekkel tették úgyszólván lehetetlenné. Több évnek kellett elmúlnia, szomorú tapasztalatokat kellett az egyes államoknak szerezniük, amig végre ugy a győző, mint a legyőzött államok ráeszméltek arra, hogy ez az elzárkózott gazdasági politika önmaguknak is a legjobban árt. Ez a helytelen gazdasági politika volt nagyrészben oka az egész Európában konstatálható gazdasági krízisnek, az egyre növekedő munkanélküliségnek, a hitelkrizisnek. Mi itt, Magyarországon az első időben talán nem éreztük ezeket a gazdasági bajokat, aminek oka kétségtelenül az inflációs korszaknak volt tulaj donitható, annak, hogy beteges álkonjunktura keletkezett és a pénztől való menekülés egyáltalán nem helyezett súlyt a külföldi piacokra. Amint azonban a gazdasági stabilitás bekövetkezett, nálunk is észlelhető lett az, hogy termelésünk nem elégedhetik meg egyedül a belföldi piacokkal s különösen túlfejlett iparunk, amely eddig egy 50 milliós lélekszámú fogyasztóterületre támaszkodhatott, inig ma csak egy 8 milliós lélekszámú területtel dolgozhatik, nem képes fenmaradni s igy a kényszerű szükség parancsolta nekünk is azt, hogy mielőbb igyekezzünk belekapcsolódni a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. ! Különös elismerés illeti Walko Lajos kereskedelemügyi minister urat, aki e kérdés nagy jelentőségének teljes tudatában az első volt, aki mindenütt megragadta az iniciativát, hogy Magyarország az egyes államokkal mielőbb kereskedelmi szerződéseket köthessen. (Helyeslés balfelőL) E Programm örvendetes eredményeit máris konstatálhatjuk. Néhány hónappal ezelőtt az első kereskedelmi szerződést fogadtuk el : a Lengyelországgal kötött szerződést, ma jpedig abban a helyzetben 80*
