Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-444
542 A nemzetgyűlés 444. ülése 1925. évi július hó 8-án, szerdán. Peyer Károly : A legérdekesebb az a válasz, amelyei a minister ur harmadik interpellációmra adott. Egészen nyugodtan mondhatom, hogy nem nekem, nem az interpellációmra válaszolt. A minister ur megint elmondotta azokat a sablonos beszédeket, amelyekkel itt a hazát annyira megmentették. (Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Nem mondhatom el azt, amit maga mond el !) Mindahhoz, amit a minister ur elmondott, hogy miért kell egy katonai politikai osztályt fentartani, nekem semmi közöm ; hogy meg akarja figyelni, hogy a hadseregnek milyen hangulata van, (Nagy zaj jobbfelől.) ahhoz nekem semmi közöm, azt nem kifogásolhatom, azt a minister ur tudja elbírálni, hogy neki a hadsereg fegyelme szempontjából milyen megfigyeléseket kell eszközölni. De kérdem, hogy milyen összefüggésben van ezzel az, hogy itt egy jelentés adatik ki »szigorúan bizalmas« jelzéssel? Hiszen ez már nem jelentés, a minister ur itt tévedett, mert ez a minister urnák egy utasítása, illetőleg egy tájékoztatója, amelyet Sentzer osztályvezető-helyettes adott ki, mert rá van irva, hogy »a minister rendeletéből« adja ezt ki és a »minister rendeletéből« küldje el azt a jelentést. A minister ur tehát beleesett abba a hibába, amely ellen itt védekezni akart. T. i. azt mondja, kötelessége ellenőrizni, hogy ^ezeknek a jelentéseknek valódisága mennyiben helytálló és mennyiben nem helytáló. A minister ur szó nélkül elfogadta ezeknek a jelentéseknek képtelen állításait és megbízásából az osztályvezetője szétküldte ezt azoknak a szerveknek, akikkel szükségesnek tartotta ennek közlését. Én ezt Tatabányán a legközelebbi gyűlésen fel fogom olvasni a munkások szórakoztatására, hogy mulassanak rajta, hogy az ő vezetőjük egy pék lett és. Peyer, a bányász, elvesztette talaját, Urbán a kormánybiztos sem tudott semmit sem elérni — és csupa ilyen képtelen dolgok, amelyekről módjában volt a minister urnák az én beszédemből tudomást szerezni, hogy a munkások között ez mind 1923-ban keltezett, azóta sok idő múlt el, tehát ellenőrizni lehet, vájjon mindaz, amit a jelentés itt bejósol, beteljesedett-e. Bejósolja azt, hogy a szociáldemokrata pártban megint egy nagy bomlási processzus van (Nagy Yinee : Honnan tudja? Már előre tudta !), a munkások között egy bolsevista irányzat van stb. (Zaj. — Elnök csenget) Az 1923-ban történt eseményeket a minister ur az 1925-ben bekövetkezett eseményekkel nem tudja megindokolni, azért, mert annak, aki ezt a jelentést küldötte, 1923-ban természetszerűleg fogalma sem lehetett arról, hogy 1925-ben a minister ur e jelentés valódisága tekintetében Vágiékkal takarózik. Ezt nem lehet feltételezni. Mindaz tehát, amit a minister ur mondott, nem erre a jelentésre vonatkozik, hanem igenis, azt állítom, hogy a honvédelmi ministerium olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek nem tartoznak a honvédelmi ministeriumhoz. (11 gi] van ! a szélsőbaloldalon.), amelyeket a hadseregtől el kell választani, mert a hadseregnek semmi köze sincs ahhoz, hogy Tatabányán a munkások a pénzlebélyegzés miatt sztrájkolni akarnak, vagy nem akarnak sztrájkolni, vagy pedig azért, mert két hétig bennmarad a pénzük, sztrájkba akarnak-e lépni, vagy nem. Mi köze ehhez a hadseregnek ? Ehhez semmi köze sincs, már csak azért sem, mert itt meg van említve, hogy Urbán Béla széntermelési kormánybiztos-helyettes volt künn, tehát a kormánynak van ott egy megbízottja, mint széntermelési'kormánybiztos, aki a kormány képviseletében járt künn, a minister urnák a megbízásából is, mert a a minister ur is tagja a kormánynak, tehát az ön megbízásából is künn járt a kormánybiztos, a minister ur mégis szükségesnek látja, hogy a kormány megbízottjának intézkedéseit ellenőriztesse ilyen módon és ilyen badar jelentésekkel. Ha a minister ur kormánybiztosa azt jelenti, hogy a kormány kormánybiztosa szintén nem ért el semmi eredményt, akkor nem komikus-e ez ebben a konszolidált országban ? (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől és a középen. — Szabó József : Nem Ürbántól kapták ezt a jelentést ? —Peyer Károly : Nem ! Ha kíváncsi, megmondom a többit is ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A honvédelmi minister ur kivan nyilatkozni. (Malasits Géza közbeszál.) Malasits képviselő urat kérem méltóztassék csendben maradni ! (Felkiáltások jobbfelől : Halljuk ! Halljuk !) Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Az igen t. képviselő ur nem olvasta fel most sem az egész jelentést, tehát a jelentéshez érdemileg hozzászólani nem tudok. (Peyer Károly : Felolvastam a múltkor ! -— Vanczák János : Benne van a naplóban !) Amit belőle eddig hallottam, az inkább, azt mondhatnám, a helyzetnek az akkori időknek megfelelő képét akarta adni. (Peyer Károly : Azt én tudom jobban, én ismerem a viszonyokat !) Előrebocsátottam, hogy a képviselő ur, természetesen, a kérdést más szemszögből nézi, mint mi. Az interpellációjában különben nem ez a lényeg, hanem az volt a lényeg, hogy a katonai politikai osztályt fenn kivánom-e tartani, vagy nem. Erre teljes mértékben megadtam a választ, ugy-e ? Hogy abban a jelentésben, amely 1923-ban történt és íródott, mi van, az egyáltalában nem fontos, egészen irreleváns. (Peyer Károly : Nem fontos ?) Én az egészből azt látom, hogy ez az intézmény nagyon jó lehet, mert a képviselő urnák igen erős kifogása van ellene. (Élénk derültség és taps jobbfelől és a középen. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! — Nagy Vince : Képviselőknek nem szoktak igy felelni ! Ez már lebecsülése a nemzetgyűlésnek !) Elnök : Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! A honvédelmi minister ur válasza csak tetézi azt a zavart, amelyben a minister ur a válaszadás tekintetében van, mert nem tud konkrét választ adni, miután csak azzal bújik ki, hogy nekem az az osztály nagyon fáj. Ha itt lett volna a minister ur akkor, amikor elmondtam interpellációmat, láthatta volna, hogy én ezt az egészet kifiguráztam. Abszolúte nem veszem otyan tragikusnak, mint ahogyan talán a minister ur gondolja. (Derültség és felkiáltások jobbfelől : Áh ! Áh !) Nem veszem pedig azért, mert szakembernek, aki a viszonyokat ismeri, ezen csak mosolyogni lehet ; csak mosolyogni lehet rajta, hogy milyen képtelen dolgokat írnak össze itt a jelentésben. Engem csak az érdekel, minister ur, hogy még ma is készülnek-e ilyen jelentések (Felkiáltások jobbfelől : Persze, hogy készülnek !) abban a politikai osztályban, amelynek fentartását olyan hasznosnak és célszerűnek méltóztatik tartani? Ha pedig igaz, hogy ma is készülnek ilyen jelentések, — amelyekre én csak a minister űr előbb mondott szavát használhatom, s ezt nem akarom ismételni — azt mondhatom, hogy ilyen jelentések kiadására felesleges az állam pénzét pocsékolni, ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert ezen mindenki nevet, mert ezzel a minister urat félrevezetik, mert a minister ur ezekből a jelentésekből nem kap hű képet. Én különben ezt a jelentést egész terjedelmében felolvastam a múlt ülésen és a minister ur a naplóból elolvashatta volna, felesleges tehát ennek ismétlése. De, hogy mennyiben politizálnak a hadseregben, arra nézve legyen szabad csak
