Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-444

>25. évi július hô 8-án, szerdán. 52ö Ä nemzetgyűlés 444. illése 19 ki akarnak térni erre. Ezért én csak azt a generális óhajtásunkat fejezem ki, hogy kevesebb politikát kérünk a gazdaságikérclések intézésében, (Helyeslés bal/elől.) több gazdasági szellemet a politikában — kevesebb bebódolást a tőke előtt és több szociális belátást a munka terén ! Nem fogadhatom el a javaslatot. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Csik József ; (Nincs jelen.) Elnök : A képviselő ur nincs itt. Töröltetik. Héjj Imre jegyző : Strausz István ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztas­sanak türelemmel lenni (F. Szabó Géza : Türelem az van, az az egy van !) nem fogok hosszú beszédet mondani, habár' engem a felszólalásra a pénzügy­minister urnák az 1925-26. évi költségvetéssel kap­csolatban mondott expozéja valósággal csábit. Ez az expozé a tárgyilagos ellenzéki kritikára igen hálás anyagot nyújt, de viszont el kell ismernem azt, hogy a pénzügyminister ur expozéja az ország­nak ugy pénzügyi, mint gazdasági életére nézve, felette értékes terveket és programmot foglal ma­gában. Ne méltóztassanak tartani attól, hogy en­nek az expozénak a boncolgatásával fogok most foglalkozni. Érzem az egész Ház atmoszférájából, hogy nincs meg a befogadóképessége a tárgyilagos kritika felszívására. És én ezt nagyon megértem, ha arra a kimerítő, hosszú vitára gondolok, amely itt folyt a választójogi törvényjavaslat felett. De sietek hozzátenni, ha érdemlegesen kíván­nék foglalkozni az igen t. pénzügyminister ur költ­ségvetési expozéjával, erre sincs meg a lehetőségem, mert a pénzügyminister ur expozét mondott, de költségvetési előirányzatot nem terjesztett be. Merem hinni, hogy ebben a kérdésben az igen t. pénzügyminister ur vitába nem bocsátkozik velem. Nem akarok rekriminálni a nemzetgyűlés tárgya­lásának zárórájában, mert ezzel csak elhúznám a vitát, és mert mint mondottam, nem tudnám ma­gamat megértetni a nemzetgyűlés mostani hangu­latában. En csak azt kívánom leszögezni, hogy a házszabályok 212. §-ának rendelkezését, amely az indemnitási törvényjavaslat tárgyalására vonat­kozik, annak idején én nagy aggodalommal olvas­tam és bíráltam. Ugyanis ez a szakasz kimondja, hogy ha a kormány a költségvetést beterjesztette, akkor joga van neki egy indemnitást azonnal bemutatni, amelynek tárgyalása tekintetében négy napra van a nemzetgyűlés korlátozva. Megvallom őszintén, hogy amikor a t. Nemzet­gyűlés a házszabályokat itt tárgyalta, én akkor a l'ülbesugó ellenzék szerepére vállalkoztam. Mél­tóztatnak emlékezni, a fülbesugás ilyenmódon való megjelölése Andrássy Gyula gróf igen t. kép­viselőtársamtól ered, aki a legitimista képviselő urak között is l'ülbesugó képviselőket ismer. Azért én sem szégyellem, hogy annakidején, amikor az ellenzék passzivitásban volt, egységespárti kép­viselőtársaimmal künn a folyosón vitába bocsát­koztam a házszabályok egyes rendelkezései felett, különösen azok felett, amelyek a költségvetési törvényjavaslatra vonatkoznak és súgtam nekik, kezdeményeztem náluk a rendelkezéseknek olyan megváltoztatását, amilyet az alkotmányjog meg­kíván. (Lendvai István : Jó volt a súgó, de rossz volt a színész !) Besugásaim sok tekintetben nem talál­tak siket fülekre, mert kívánságaimnak megfele­lőleg a tárgyalás során a házszabályoknak több rendelkezése megváltozott. Az indemnitásra vonatkozó rendelkezéseket azonban érintetlenül, eredeti szövegében hagyta meg az igen t. Nemzetgyűlés. Alkotmányunknak az a követelménye, hogy a kormány tartozik a költségvetést még olyan időben a nemzetgyűlés, a törvényhozás elé terjeszteni, hogy az törvényerőre emelkedhessek az uj költségvetési év kezdetére. A gyakorlatban azt látjuk, mintha a kormány az uj házszabályokkal ezt a rendelkezést hatályon kivül helyezettnek tekintené. (Br. Podmaniezky Endre : Nem tartozik ide !) Ez veszedelmes fel­fogás, épen ezért a házszabályoknak ezt a felfogást tápláló rendelkezése tarthatatlan. (Br. Podma­niezky Endre : Nem tartozik ide !) Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, méltóz­tassék a tárgyhoz szólni. Most nem a házszabályok kérdése, hanem más tárgy van napirenden. Strausz István : Nem akarok az igen t. elnök úrral vitába bocsátkozni, (F. Szabó Géza : Nem is szabad !) de ez beletartozik abba a gondolat­menetbe, amelyre én a törvényjavaslatra vonat­kozó kritikámat felépítem. Remélem, hogy a nagy szünet alatt, távol ezektől a bársonyszékektől, a kormány a büróban foglalkozni fog észrevételeimmel, mert ez is hozzá­tartozik ahhoz, hogy a nemzetgyűlés munkaerejét gazdaságosan lehessen kihasználni. A mai helyzet, ahogyan a kormány a nemzetgyűlést foglalkoztatja, tovább fenn nem tartható. Én az indemnitással magával nem akarok foglalkozni (Br. Podmaniezky Endre : Nem is lehet !) habár az ellenzéknek javára irom, mint nagy érdemet, hogy ragasz­kodott ahhoz, hogy az indemnitási törvényjavas­lat csak olyan szöveget tartalmazzon, amilyet az alkotmány az indemnitási törvényjavaslatokra nézve előir. (Br. Podmaniezky Endre : De a tiszt­viselők nem köszönik meg !) Arról is fogok be­szélni, igen t. képviselőtársam ! (F. Szabó Géza : Egy óra után !) Az indemnitás szövegét tökéletesítette az igen t. pénzügyminister ur, amennyiben az újjá­építési kölcsönre vonatkozó 1924 : IV. tcikkre való hivatkozásokat a szövegből mindenütt kihagyta. Ez annyit jelent,hogy, az eddigi indemnitások hely­telenek voltak, amennyiben mi nem kötöttük le magunkat a Nemzetek Szövetségének az újjáépí­tési kölcsön felvételénél arra, hogy költségveté­sünket ne fejleszthessük a költségvetési kiadások avagy bevételek tekintetében. És mit láttunk, igen­t. Nemzetgyűlés, ebben a törvényjavaslatban ? (Halljuk ! bal/elől.) Azt látjuk, hegy a pénzügy minister ur utal az általunk nem ismert költség­vetési előirányzatra és azt mondja, hogy ez 400 milliárd felesleggel zárul és ennek a feleslegnek mikénti felhasználására nézve tárgyalást folyta­tott a Nemzetek Szövetségének tanácsával ugy a pénzügyminister ur, mint a ministerelnök ur. (Fábián Béla : A pénzügyminister ur hol van? Olyan ritkán tárgyalják a tárcájához tartozó dói­kat és akkor sem jön be ! — F. Szabó Géza:: A felek elfogták a folyosón !) A tisztviselői illetmények mikénti megálla­pítása tekintetében s a genfi értekezleten történt meg a végleges döntés. Én ezt sem az újjáépítési kölcsön felvételére vonatkozó protokollumokból, sem pedig a vonatkozó törvényből kiolvasni nem, tudom, nem tudom t. i. kiolvasni azt a jogalapot, mintha a Nemzetek Szövetségének joga volna ahhoz, hogy ilyen kérdésekben is hozzászóljon a mi ügyeinkhez. Lekötöttünk bizonyos jövedelme­ket a felvett kölcsönre, tisztán ennek a jövedelem­nek hozamképessége feletti ellenőrzésre van itt a főbiztos ur, de más tekintetben a mi költségvetés­előirányzatunknak, ismétlem, a fejlesztéséhez sem­miféle hozzászólási joga nincs a velünk kötött egyez­mények alapján. T. Nemzetgyűlés ! Felesleget terjeszt ide, ille­tőleg mond be nekünk a pénzügyminister ur és azt mondja, hogy ebből fogja 15%-ig javítani, felemelni a közalkalmazottak illetményeit. Nem tudok hozzászólani, hogy lehet-e többet adni vagy nem, mert nincsenek előttem a költségvetésnek azon ható tényezői, amelyeknek alapján előállott ez a felesleg. De különben is ez egy rendkívüli

Next

/
Thumbnails
Contents