Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

42 A nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. ogot nem tudják oly általános értékűvé feltüntetni előttem, mint amilyennek azt a túlsó oldalon feltüntetni óhajtják. Különösen báró Roszner Ervinnek 1912-ben a Magyar Jogász Egyesületben tartott előadása igen érdekes és tanulságos e tekintetben. Csak röviden óhajtok abból egynéhány körülményre rámutatni. Eltekintve attól, hogy Roszner Ervin szerint Angliában a titkos választójog mellett is igen sokáig általános szokás volt, hogy a választó a párt kokárdájával kabátján jelent meg a választóhelyiségben és hogy a választók 99%-a gyávaságnak tartotta volna, hogy pártállását szabadon meg ne mondja, a titkos választójog behozatala Angliában nem szüntette meg g választási visszaéléseket, csak valamennyire csökkentette és jórészben módosította azokat. Ha a titkos szavazás behozatala megszüntette volna a választási visszaéléseket, akkor 11 évvel a titkos választójog behozatala után, vagyis 1883-ban nem lett volna már szükség ujabb szigorú intézkedéseket hozni a választások tisztasága érdekében és Skinner nem kivánta volna 1909-ben azt, hogy a jelöltek már három-négy évvel a választás előtt fel ne lépjenek és adakozásaikkal ne korrumpálják a kerületet ; nem kivánta volna a jelöltek közadakozásainak beszüntetését, szóval nem kivánta volna azt, hogy a választási büntetőjog szigorittassék, amit fokozatosan előzőleg is mindig kivántak a választási visszaélések megakadályozása végett. Ha objektiv voltam akkor, amidőn elismertem azt, hogy igenis, nyilt választás mellett lehetnek visszaélések, ugyanezzel az objektivitással el kell ismernem és ki kell jelentenem, hogy igenis, a titkos választás mellett is vannak visszaélések, ezek azonban másnemüek és más természetűek. Ha nyilt választás mellett ezek a visszaélések nyersebbek és közvetlenebbek, viszont titkos választás mellett rafináltabbak, korrumpálóbbak (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Ellenmondások a bales a szélsöbaloldalon.) és azt tartom, a közmorál szempontjából veszedelmesebbek is. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon. — Ellenmondások a balés a szélsöbaloldalon.) A francia titkos választási visszaélésekre, a radikális párti Ruan mutatott rá már negyedszázad előtt egy előadói jelentésében, amelyben részletesen leirja, hogy milyen módokon szokták az elnökök és jegyzők a szavazólapokat a választási urnába becsempészni és a választási jegyzők miként szokták a halottakat és a távollevőket a választási névjegyzékből kivezetni, hogy igy helyreállítsák a szavazásnál a szavazatok számbeli egyensúlyát. Itt radikális oldalról mint feltétlenül szükségest kívánják a titkos választói jogot, Franciaországban pedig Waldeck-Rousseau az első radikális ministerelnök a francia képviselőháznak egyik 1901. évi decemberi ülésében ezt mondotta : (olvassa) : »Elég, ha az ember megfordul egy szavazóhelyiségben, hogy meggyőződhessék arról, hogy mihelyt az embernek kezében volt egy bizonyos mennyiségű szavazó cédula, melyet különböző jelöltekre szólnak, szinte lehetetlen reá nézve, hogy észre ne vegye, hogy ez a választó erre a jelöitre, amaz a választó amarra a jelöltre szavaz.« A hatalmi párt embereitől származó e nyilatkozatok kétségtelenné teszik a titkos szavazás nagyon is kétséges voltát és ezt csak megerősíti a Grand Orientnek, ennek a hatalmas francia szabadkőmives páholynak az a nyilatkozata, mely a francia titkos választási módszert utálatos választási módszernek bélyegzi, amelyről mondja, hogy (olvassa) : »egy ilyen rendszer fentartása, melynek alapja a hazugság, ellenkezik a társadalmi békével és ezen ország politikai tisztességévek'. (Dénes István : Egyezik az önök felfogásával ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak Î Herezegh Béla : T. Nemzetgyűlés ! Olaszországnak és a többi államoknak hasonlóképen megvannak a maguk választási visszaélései. Ezek a választási visszaélések vezették Roszner Ervint arra a meggyőződésre, amit magamévá teszek, hogy a titkos szavazás, a titkos választási módszer nem annyira a szavazás titkosságát biztosítja, mint inkább a csalási titkot (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Ellentmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) s hogy amig a nyilt szavazás mellett ezek a csalások orvosolhatók, addig a titkos választás mellett alig j lehetséges. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Herezegh Béla : Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemet 20 perccel meghosszabbithassam. (Helyeslés.) Elnök : Kérem azokat a képviselő urakat, akik a képviselő ur beszédidejének 20 perccel való meghosszabbításához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Herezegh Béla képviselő ur beszédidejét 20 perccel meghosszabbithassa. (Hegymegi-Kiss Pál : Tessék egy olyan titkos szavazást mondani, képviselő ur, ahol csalás volt ! — Felkiáltások a jobboldalon : De még mennyi volt ! — Kószö István : Szegeden, a II. kerületben ! — Rakovszky Iván belügyminister : Ennek irodalma van ! Tessék elolvasni ! — Zaj.) Hegymegi-Kiss Pál képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Dénes István közbeszól.) Dénes István képviselő urat hasonlóképen kérem, méltóztassék csendben lenni ! ( Kuna P. András közbeszól.) Kuna P. András képviselő urat is kérem, szíveskedjék csendben maradni ! (Hegymegi-Kiss Pál : Abban az államtitkár urnák is része van ! — Kószó István : Engem nem együtt választottak vele ! Engem külön választottak !) Herezegh Béla : Hivatkozás történt az északamerikai Egyesült Államokra és arra, hogy az általános és titkos választói jog tette naggyá és hatalmassá az Uniót. Olvasmányaimból s különösen Bernáth Istvánnak az Unió választójogára vonatkozó tanulmányából én arra a meggyőződésre jutottam, hogy az Amerikába kivándorolt puritánok szigorú erkölcseiből kisarjadt amerikai alkotmány tette naggyá és hatalmassá az Uniót. És épen ez az alkotmány az, amely megvédi ma is az Uniót az általános és titkos választójog veszedelmei ellen, mert az amerikai alkotmány megteremtői Hamilton és Madison ugy alkották meg az amerikai alkotmányt, hogy a radikalizmus túlzásainak és szélsőségeinek határt szabjanak. Az általános választójog maga az Unióban kevesebb jót eredményezett mint általában hiszik, mert legalább Bryce szerint, az általános választójog eredménye lett sok nagyváros korrupt kormányzata és sok nagy vagyonnak tiltott manipulációkkal való megszerzése, mert az általános titkos választójog mellett csak a vezetőket kellett megfizetni és megvesztegetni, akik a bevándorlókat már a kikötőkben a pártszervezetek karmai közé kerítették és mert ezekkel a demagógokkal szemben, Bryce szerint a tisztességes elemek alig érvényesültek. Ezért sikerül Bryce szerint sokszor tönkretenni az igazi demokráciát és megerősíteni a kizsákmányolók uralmát, épen demokrata jelszavakkal. Amikor igy kétségtelennek látszik, hogy a titkos választójog valóban nem biztosithatja a választások tisztaságát, másfelől pedig komoly jelenségek merülnek fel arranézve, hogy sokszor a demokratikus haladást sem biztosítja, akkor nem lehet feladni a nyilt szavazás azon nagy erkölcsi