Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-441
A nemzetgyűlés Mi. ülése Í92B. évi pûius hó 4-én, szombaton. 455 gyolí lelkesedjünk ezért a tervezetért, mert felfogásunk szerint ez csak látszólagos kedvezmény, de a valóságban nem kedvezmény, hanem az adófizető polgárságnak fokozottabb arányú megterhelése. (Herrmann Miksa : De 2% mégis csak kevesebb, mint 3% !) Azért tehát" ne vegye rósz néven a t. Nemzetgyűlés, hogy én ezeket az aggályokat elmondom. Az a felfogásom — és ezt a képviselő urak akkor, ha kerületeikbe kimennek, szintén kénytelenek vallani, — hogy itt a forgalmi adó mai rendszerét kell eltörölni és kell megsemmisíteni. ( Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Olyan adórendszert kell bevezetni, amely, mint az előbb is mondottam, az egyszeri adózást biztositja. Ezzel szemben azonban a kormány intézkedései nem nyugtatnak meg bennünket, mert azt látjuk, hogy épen azokat a kívánságokat, amelyek, teszem fel az atalányozasi rendszer bevezetésére vonatkoznak, a kormány nem teljesiti, előlük elzárkózik és nem keresi a módot, hogy a polgárság a vexaturáktól és a zaklatásoktól megszabaduljon és megkíméltessék. Azt hiszem, hogy nem lehet ezt a kérdést pártállás szerint megítélni, nem lehetnek közöttünk nézeteltérések ebben a tekintetben, hanem igenis, mindenkinek, akár a kormánypárton, akár az ellenzéken üljön, a kormányt arra kell kapacitálnia, birnia, kényszerítenie, hogy minél előbb szüntesse meg ezt az igazságtalan adózási rendszert és ne csökkentsen, hanem csökkentés helyett alapos rendszerváltozást vezessen be. Épen azért, mert alkalmat kívánok adni a t. kormánynak arra, hogy ezirányu szándékainknak és kívánságainknak eleget is tegyen, vagy legalábbis elhatározását ilyen értelemben kifejezésre juttassa, van szerencsém a következő határozati javaslatot terjeszteni a t. Nemzetgyűlés elé (Olvassa) : »Utasitja a nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, hogy haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, amely magában foglalja a forgalmi adórendszer mai formájának teljes megszüntetését és helyette egy igazságos, az egyenlő teherviselés elvét, az egyszeri adózást, valamint a legszükségesebb tömegélelmezést szolgáló cikkeknek adómentességét biztosító javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé«. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon). T. Nemzetgyűlés Î Ami áll a forgalmi adócsökkentésre vonatkozólag, ugyanez áll a kincstári házhaszonrészesedést illetőleg is. Többször volt szerencsém erről a kérdésről itt beszélni és annak idején ezt az adónemet egyenesen erkölcstelen adónak minősitettem, erkölcstelen adózásnak azért, mert igazságtalan, azért mert még szerencsétlen embereket is, akiknek nincs módjuk arra sem, hogy tisztességes lakást tudjanak maguknak és családjuknak biztosítani, akik kénytelenek magukat egy pincelakásban vagy egy penészes odúból álló helyiségben meghúzni, eddig épugy 25%-os adóval sújtotta mint azokat, akik 12—15—20 szobából álló fényes lakásokban laknak. Nem lehet olyan ember, aki ezt az adózást igazságosnak és erkölcsösnek tartaná. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Épen azért minden alkalmat felhasználtam eddig is, hogy ez ellen az adózási rendszer ellen kifogásaimat megtegyem, a kormányt itt is arra birjam, hogy ezt az adózási rendszert szüntesse meg. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak egy lépés az, hogy 12 és félszázalékkal csökkentik az eddigi 25%-os adót. Ennek az adónemnek antiszociális voltát még az sem enyhiti, hogy a javaslat szerint ezután azok a háromszobás lakások, amelyekben a tulajdonos maga lakik, kincstári haszonrészesedés tekintetében adómentessé tétetnek. Eddig ugyanis a rendszer az volt, hogy azok a lakások, amelyekben a háztulajdonos lakott és két szobát meg nem haladtak, adómentesek voltak. Ezután olyan kedvezményt adnak a háztulajdonosoknak, hogyha három szobában lakik, nem fizet kincstári haszonrészesedést, mert a saját házában lakik. Kérdezem, miért indokolt az ilyen intézkedés? Vájjon talán az a polgártárs, aki saját házában lakik, olyan házban; amely három szobából áll, szomorúbb, keservesebb, rosszabb helyzetben van-e. mint az a szerencsétlen munkásember, aki egyszobás lakásban vagy szoba nélkül egykonjdiás lakásban, mint bérlő kénytelen magát meghúzni? Lehetséges-e ez, igazságos-e ez, az egyenlő elbánás elve-e ez, szociális gondolkozás-e ez, hogy a háztulajdonosnak, aki bizonyára jobbmódu, adok ilyen nagyszerű adókedvezményeket, ellenben arra a szerencsétlen proletárra, arra a munkásra és arra a földmivesre, aki mint bérlő kénytelen, mondom, egyszobából álló lakásban, sőt csak egykonyhából álló lakásban meghúzni magát családjával együtt, kivetem a 12 és %%-os adót? (Dénes István : Ez a modern szociálpolitika!) A t. kormánynak ezt a javaslatát igazán nem tudom megérteni. Mert nem azokat kell, hogy segitsük és gyámolitsuk, akik anyagilag jobban bírják magukat, hanem azokat kellene támogatni és segíteni, akik a másiknál is rosszabb és sanyarúbb helyzetben vannak. Épen azért ezzel a javaslattal szemben is van szerencsém egy határozati javaslatot terjeszteni a t. Nemzetg3 T ülés elé, amely szerint kívánom (olvassa) : »Utasitja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé a kincstári házhaszonrészesedés eltörléséről és helyette terjesszen törvényjavaslatot, a kislakások adómentességének biztosításával, progresszív lakásadóról«. T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom elhinni, hogy a kormány ilyen irányú kérés elől elzárkózzék. Én hajlandó vagyok olyan lakásaclót megszavazni amely a mainál is nagyobb terhet jelent azokkal szemben, akik ezt a terhet elbírják viselni ; azokkal szemben, akik luxuslakásokat bírnak maguknak fentartaui, akik fényes palotákban tudnak lakni, hajlandó vagyok egy szigorú, egy progresszív adónemet is, egy lakásadót elfogadni, de kívánom, hogy azoknak az embereknek, akik lehetetlen körülmények között élnek, segitségükre siessünk. Ez is a törvénjdiozás feladata és hiszem is, hogy a javaslatot a t. Ház elfogadja. így állunk magukkal ezekkel az adókedvezményekkel. Ennek a javaslatnak pedig a másik része, amely már nem adókedvezményeket jelent, arról intézkedik, hogy a felesleges összegeket mire és hogyan használja fel a t. kormány. Az első, amire a t. kormány ezeket a feleslegeket fel akarja használni, — és szerintem is nagyon helyes, hogy ezt teszi, -— a közalkalmazottak anyagi megsegítése. (Strausz István közbeszól.) Ki fogom beszélni az ülést azért is, mert olyan türelmetlen a képviselő ur. Méltóztassék veleni szemben annyi türelmet tanusitani, hogy meghallgat. A szanálási év elején a közszolgálati alkalmazottak békebeli illetményüknek a kormány szerint mintegy 50%-át kapták meg. Az én számításom szerint, amelyből nem vagyok hajlandó engedni, valóságban mintegy 40—45% az, amelyet a békeilletményekből megkaptak. (Bud János pénzíigymmister : Nincs megelégedve az adóengedményekből? Miből? !) Tisztelt pénzügyminister ur, nem hiszem, hogy itt a Házban akadjon egyetlen képviselő is, aki meg lenne elégedve és nagyon el lenne ragadtatva. Nem kívánom a t. pénzügyminister úrtól, hogy nagyobb engedményeket adjon, pl. a forgalmi adónál, nem kívánom a kincstári haszonrészesedésnél sem, csak azt kívánom, hogy igazságos legyen, hogy olyan javaslattal jöjjön, amely a teherviselés arányában progresszive adóztatja meg
