Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

38 À nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét a numerus clausus fentartása tárgyában. Minthogy a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a közigazgatási bizottságnál van, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék közönségének e tárgyú felirata kiadatik a közigazgatási bizottságnak, mig a másik felirat és a kérvény a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém bejelenteni, hogy az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot ezennel viszszavonom s egyidejűleg van szerencsém beterjeszteni a következő két törvényjavaslatot : »Törvényjavaslat az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról« ; és »törvényjavaslat a beruházásokról, a tisztviselői illetményekről és egyes adóügyi rendelkezésekről«. Kérem, hogy a javaslatokat kinyomatni, szét osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassanak, egyidejűleg méltóztassanak utasítani a pénzügyi bizottságot arra, hogy jelentését mindkét törvényjavaslatra vonatkozólag a mai nap folyamán a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása előtt terjessze be. Elnök ; A pénzügyminister ur által benyújtott két törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Egyidejűleg kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a pénzügyminister urnák azt a javaslatát, amely szerint a pénzügyi bizottság jelentését e két törvényjavaslatra vonatkozólag még a mai nap folyamán a következő ülés napirendjének megállapítása előtt adja be, elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szilágyi Lajos képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt, a beszédével kapcsolatban megjelent sajtóközlemények tárgyában. Az engedélyt a képviselő urnák megadtam. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén elmondott beszédemet a lapok hamisan közölték. Mivel rendkivüli fontosságú, hogy itt elhangzott nyilatkozatom senki olyant ne sértsen, akit sérteni szándékom nem volt, napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt. Majdnem minden napilapban majdnem szórólszóra egyformán és hamisan az a közlemény jelent meg, hogy én Bihar vármegye tisztviselői karát románbarátsággal vádoltam. Kezemben van a napló — minden képviselőtársam kezéhez kaphatta a naplót, — amely igazolja szórói-szóra, hogy a hírlapoknak ez a közleménye nem igaz ; hanem én azt hoztam fel itt beszédemben példa gyanánt, hogy egy nemzetvédelmi tiszt — meg is mondottam* kicsoda — vádolta meg Bihar vármegye tisztikarát román barátsággal. Tehát innen a nemzetgyűlés terméből is, már ennek a tisztikarnak reputációja érdekében is, le kell szögeznem, hogy nem felel meg a valóságnak a hírlapoknak az a közleménye, hogy én Bihar vármegye tisztikarát román barátsággal vádoltam meg. Ugyanezen alkalomból beszédemnek másik részét is hamisan közölték a napilapok és pedig majdnem kivétel nélkül és csodálatos módon, majdnem szórói-szóra az összes napilapok azt irták, hogy Szász Károly volt képviselőházi elnöknek azt az eljárását, hogy .a képviselőház feloszlatását kimondotta, a Lindner Béla bűnével egenyrangu bűnnek mondottam volna. Kezemben van a napló, de nem akarom tölteni az időt azzá hogy felolvassam szórói-szóra a mondottakat, de innen a nemzetgyűlés terméből is megállapitom, hogy ez nem igaz ; épen ellenkezőleg az igaz, hogv én azt mondottam : »a legnagyobb fokú bűnnek *azt tartom, amit Linder Béla csinált, mert Linder Béla a hadsereget bomlasztotta szét«. De azután a magam felelősségét fejtegetve mondottam : »de ezzel majdnem egyenrangúnak tekintem azt a bűnt, amelynek én is részese vagyok, t. i. a régi képviselőház feloszlatását«. Mikor egy képviselő önmagára nézve ilyen formában megállapítja a forradalmi felelősséget, nagyon szomorú és helytelen dolog, hogy a sajtó munkásai beszédét hamisan adják közre és olybá tüntetik fel, mintha durván sérteni akarta volna vagy sértette volna a képviselőház volt elnökét és ezáltal a nemzetgyűlés tárgyalásairól hamis közleményeket hoznak. Azt hiszem, pártkülönbség nélkül egyetértünk abban, hogy a sajtó munkásait felkérjük arra, hogy itt a nemzetgyűlés termében elmondott beszédeket az elhangzott szavaknak megfelelően és hűen méltóztassanak visszaadni ; legyen már egyszer vége annak a korszaknak, hogy amikor adatokat felsorolva objektív hangon tartott beszédeket mondunk, ezekről a sajtó csak röviden emlékszik meg, amikor azonban egyikünk-másikunk ajkáról egy elhamarkodott vagy elkeseredett kifakadás hangzik el, amikor parlamenti összeszólalkozás vagy parlamenti botrány keletkezik, -— amit pedig egyik oldal sem akar — akkor a sajtó munkásai az ilyen összeszólalkozásokat hasábos terjedelemben hozzák, mig az objektiv mederben tartott beszédeket és adatokat vagy nem, vagy pedig hamisan beállítva sorolják fel, mint ahogy legutóbb tették. Ugy hiszem, kötelességem volt részint a Bihar vármegyei tisztviselői kar, részint Szász Károly volt képviselőházi elnök ur iránt, hogy innen a nemzetgyűlés terméből leszegezzem, hogy azt, amit a sajtó a számba adott, nem mondottam, (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk napirendünkre, mely szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom, 750, 817) részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Farkas István képviselő ur, aki tegnapi ülésünkön beszédének e halasztására kapott engedélyt. A szó Farkas István képviselő urat illeti. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a törvényjavaslatnak legfájóbb szakaszáról van most szó. (Egy hang a középen : Ez igaz !) A kormánypárt és a kormány ugy fogja fel a kérdést, hogy a titkos szavazást nem lehet megvalósítani az egész vonalon, mert szerintük Magyarországon még nem alakult ki annyira a politikai közvélemény, hogy a titkos szavazást az egész vonalon meg lehetne valósítani. Azt hallottuk, hogy a magyar nép még nem érett a titkos szavazásra, és azt a magyar népet, amelyet különböző vonatkozásokban szeretnek ugy feltüntetni, mint amelynek vannak nagy kiválóságai, — mint ahogy vannak is — amikor jogok adásáról van szó, akkor mindig lebecsülik és mindig iesülyesztik olyan alacsony színvonalra, amilyen alacsony színvonalon a magyar nép nincsen és amely alacsony szinvonalnak a hangoztatása csak arra való, hogy fedje azt a berendezkedést, amely lehetővé teszi a választók egyoldalú befolyásolását. Mert a nyilt szavazás nem más, mint a terrornak, korrupciónak és erőszaknak a fészke. ( Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) A terror, az erőszak, a titkos szavazás rendszere mellett nem érvényesülhet, ellenben a dolog természeténél fogva a terrornak, meg-