Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-441
448 A nemzetgyűlés Ml. ülése 1925. évi július hó 4-én, szombaton. József képviselő ur tett indítványt, amely az eredeti szöveggel ellentétes, tehát azzal szembe fogom állítani. Kérdem, méltóztatnak-e a 11. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Tamássy József képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Kisebbség. Az eredeti szöveg nem fogadtatott el, így a nemzetgyűlés Tamássy József képviselő ur indítványát fogadja el. A Î2. bekezdés nem támadtatott meg, így azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 184. § ; kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni ! Forgács Miklós jegyző (olvassa a 184., 185., 186. XII. fejezel : 187. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 188. §-t.) : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a szakasszal már az általános vitában is folgalkoztam. Ez a szakasz lehetetlenségre vállalkozik. Azt akarja, azt célozza ez a szakasz, hogy ez a nemzetgyűlés mondja ki azoknak a Bethlen-féle rendeleteknek érvényességét, amelyek alapján összeült. Az igen t. Nemzetgyűlés ismerheti a mi álláspontunkat. Mi azokat a Bethlen-féle oktrojált rendeleteket nem tartjuk érvényes rendeleteknek, nem tartjuk az azokban foglaltakat érvényes jogszabályoknak azért, mert azok a választójogi rendeletek egyszerűen az önkénynek, az oktrojnak eredményei ; ennélfogva ki is fejtettük már ezen a nemzetgyűlésen, hogy mindazt, ami ezekből az oktrojált rendeletekből ered, mi semmisnek és törvénytelennek tekintjük. Az igen t. többség sokszor tiltakozott ez ellen az elvi fentartás ellen, vitatta, hogy azok a rendeletek érvényesek. Most a 188. §-ban a t. többség maga állitja ki a bizonyítványt arról, hogy ő sem tartja ezeket a rendeleteket érvényeseknek, hanem szükségesnek tartja, hogy ez a nemzetgyűlés mondja ki, hogy ezek a rendeletek, amelyek alapján ez a nemzetgyűlés létrejött, amelyek folytán tehát ez a nemzetgyűlés születési hibában szenved, — érvényesek, végeredményében pedig mondja ki önmagára nézve, hogy ez törvényes törvényhozó testűiét. Mi ehhez nem járulhatunk hozzá. Azt tartjuk, hogy amint valaki idegen dolgot mástól jogtalanul elvesz, a saját akaratával sohasem díszítheti fel azt a jogtalanul elvett idegen dolgot a tulajdon tekintélyével, szentségével, boldogitó tudatával, épen ugy az, aki törvénytelenségben születik, valamely törvénytelenségnek köszönheti eredetét, azt a törvénytelenséget önmaga soha jóvá nem teheti és törvényessé nem változtathatja. Azt méltóztatik vitatni, hogy igen, de az első nemzetgyűlés is rendelet alapján ült össze, az u. n. Friedrich-féle rendelet alapján és mégis jogosítottnak érezte magát, utólagosan azokat a rendeleteket törvény erejével felruházta. Csakhogy egészen más a helyzet, mert amikor a Friedrich-féle választójogi rendelet létrejött és a választások annak alapján végbementek, akkor kétségtelenül kényszerhelyzetben, szükséghelyzetben volt az ország és akkor meg volt szakadva az élet folytonossága. Egyetlen magyar ember sem akadt, aki máskép gondolkozott volna, de legalább is a milliók 99%-a amellett volt, hogy nem lehet máskép folytatni a nemzet életét, mint ugy, hogy szükség van egy uj rendelkezésre, egy uj' Pusztaszerre. Ezt tehát megindokolta a történelmi szükség, ez a történelem törvényhozása volt, de egészen más volt az eset, amikor 1922-ben az úgynevezett országbirói értekezlet a Várban összeült és elhatározta, hogy a Friedrich-féle rendeletet, amelyet az 1920. évi te. törvénnyé nyilvánított, félreteszi és a kormány maga bocsát ki rendeletet. Akkor az ország már nem volt kényszerhelyzetben, a végszükség helyzetében, akkor már megvolt a nemzetnek az alkotmánya, meg volt a választójoga is, amely az 1920. évi I. tc.-ben szentesittetett és ennek alapján az alkotmányos, a gazdasági és a történelmi élet folytatását semmi sem akadályozta. Ennélfogva mi nem járulhatunk hozzá, hogy a 188. § alapján olyan kijelentés tétessék, hogy az az előző rendelet, amely szerintünk érvénytelen, alkotmányba ütközik, szavazatunkkal jóváhagyassék. Ezt önök, t. többség megtehetik, mi azonban ezzel ellenkező álláspontot foglalunk el és a magunk részéről a 188. § törlését indítványozzuk, abból az okból, mert mi nem ismerjük el ennek a törvénynek érvényességét. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Senki feljegyezve nincsen ! Elnök : Kiván-e még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván bclügyminister:: T. Nemzetgyűlés ! Röviden kivánok nyilatkozni erről a szakasztól, mert hiszen a fővárosi törvényjavaslatba beiktatott hasonló szakasz tárgyalása alkalmával, továbbá a bizottságban is kifejtettem már a kormány nézetét. Abban az időpontban, amikor a első nemzetgyűlés a törvény alapján automatice feloszlott, a kormány előtt kétféle eljárási mód állott. Választhatta azt az utat, hogy nemzetgyűlés nélkül kormányoz tovább, vagy azt a másik utat, hogy szükségrendelet segítségével uj nemzetgyűlést hív össze. Azt hiszem, minden alkotmányos érzésű ember ezt a második utat és módot kell, hogy helyesebbnek, parlamentárisabbnak és alkotmányosabbnak tartsa. A kormány ebben a kényszerhelyzetben szükségrendeletet bocsátott ki és most, amikor alkotmányos kötelességénél fogva, a szükségrendelettel szabályozott kérdés végleges elintézésére törvényjavaslatot tárgyaltat, kéri a szükségrendeletre vonatkozólag felmentését. Azt hiszem mindnyájan, akik emlékeznek az akkori helyzetre, kénytelenek belátni, hogy a kormány kötelességének tett eleget a szükségrendelet kiadásával. Ezért javasolom a szakasz eredeti szövegezésében való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 188. §-hoz Rupert Rezső képviselő ur adott be törlési indítványt, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát szembe fogom állítani vele. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 188. §-t eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 188. §-t eredeti szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség í A nemzetgyűlés a 188. §-t eredeti szövegében fogadta el és Rupert Rezsè képviselő ur indítványát elvetette. Következik a 189. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 189. §-t). Elnök : A 189. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 190. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Forgács Miklós jegyz r > (olvassa a 190. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A szóbanforgó szakaszhoz többrendbeli módositást szándékozom előterjeszteni. Méltóztassék megengedni, hogy ennek indokolásánál visszatérjek a törvényjavaslat 7. és 10. §-aira. Ezek a szákaszok súlyos következményeket, jogfosztó következményeket
